HIRDETÉSMennyiben határozza meg életünket a külsőnk? Döntő tényező-e, amikor munkát keresünk? Egy olyan fiatal mesél erről, aki fizikai rendellenességgel született.
- Amint ránézel valakire, az emberek ítéletet mondanak rólad. Ha fizikai rendellenességed van, azt azonnal megállapítják. Ha nincs efféle tapasztalatod, nehéz lesz megértened, hogy az emberek miként éreznek – mondja Alexandria Barker.
Alexandria nyúlszájjal és farkastorokkal született. Családjának támogatásával és korrekciós műtétek segítségével az úgynevezett látható különbség már nem jelent gondot a pszichológia szakos egyetemistának. A megbélyegzés azonban komoly probléma a hasonló betegséggel születettek számára.
- A társadalmi interakció sokkal nehezebb, mert nyilvánvalóan alacsonyabb az önbecsülésük. Nehezebb nekik barátságokat kötni, szórakozni járni, és élvezni az egyszerű dolgokat. Ha például eladói állásokat vagy hasonlót hirdetnek, ahol vevőket kell kiszolgálni, félnek tőle. Voltak barátaim, akik nem jelentkeztek efféle állásra, mert túlságosan féltek a reakcióktól. Inkább raktárban asszisztensek, az üzlet hátsó részében dolgoznak – meséli a lány.
- A tudományos központban vagyunk Bristolban, ez egy interaktív kiállítás, amelyet a Megjelenéskutási Központban hoztunk létre a külsővel kapcsolatos sztereotípiák leküzdésére – mondja Nicole Paraskeva, a központ munkatársa.
Egy játékban ismertetlen embereket kapcsolhatunk munkákhoz és tevékenységekhez. Csak annyi információnk van róluk, hogy hogyan néznek ki. Egy dolgot máris megállapíthatunk: a megjelenés sokkal szélesebb körben okoz problémát, mint gondolnánk.
- Nemrégiben végeztünk egy felmérést, 77 ezer felnőttet kérdeztünk meg Nagy-Britanniában. A 18 és 27 év közöttiek 60%-a szégyelli a külsejét. Azt állapítottuk meg, hogy már az ötéves gyerekek is aggódnak amiatt, hogy kövérek, vagy aggódnak az alakjuk miatt, és azon gondolkodnak, hogy diétázni kezdenek, hogy megváltozzon a külsejük. A gyerekek képtelenek elmenekülni a média nyomása, befolyása elől. Már kiskoruktól fogva nézik a tévéműsorokat, és vonzó embereket látnak. A média folyamatosan azt sugallja nekik, hogyan kell kinézniük – magyarázza Nicole Paraskeva.
A különbség és a sokszínűség fontosságát hangsúlyozza a “Számít a külső” projekt, amelyet az Európai Bizottság Leonardo da Vinci programjának keretében hoztak létre. Az a célja, hogy képezze a tanárokat, hogy segítsenek a fiataloknak túltenni magukat a megjelenésükkel kapcsolatos gondjaikon. Martin Persson a projekt koordinátora.
- Azoknak, akiknek önértékelési problémáik vannak, vagy testük valamilyen formában eltorzult, olyan kapcsolatépítési technikákat tanítunk, amelyek segítségével el tudják fogadni és fogadtatni magukat. A diákok 40 százaléka nem jelentkezik az órán. Ezek a gyerekek nem akarják felhívni magukra a figyelmet, mert szégyellik külsejüket. Manapság egyébként is nagyon nehezen találnak munkát a fiatalok, ilyen plusz terhekkel még nehezebben boldogulnak.
- Nagyban segítené az önbizalom és az önbecsülés erősítését. Visszavezethet embereket a munkaerőpiacra, és olyan munkát csinálhatnak, amilyet akarak, ahelyett, hogy elrejtőznének -mondja Alexandra.
- Ha olyan szakközépiskolába járnak, ahol a tanárok és a nevelési tanácsadók tudatában vannak ezeknek a nehézségeknek, akkor segíteni tudnak a fiataloknak, hogy leküzdjék ezt az akadályt, és nagyobb eséllyel találjanak munkát – teszi hozzá Martin Persson.
A Generation Y történetei folytatódnak közösségi oldalainkon.
További információk:
Centre for Appearance Research, University of the West of England
http://www1.uwe.ac.uk/hls/research/appearanceresearch
Appearance Matters
http://www.appearancetraining.com/