A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egy teljes rekonstrukció után nyitotta meg kapuit. Miközben a Zeneakadémia büszke hagyományaira, a nagypresztizsű intézmény a jövőjét építi. Az egyetem és a koncertterem együtt kíván nemzetközi szinten jegyzett képző és előadóhely lenni.
- Ez az épület nem kategorizálható, ennek a motivumkincse egészen egyedi és sokkal mélyebb gondolatokat rejt mint az egy épülettől az elvárható. Ebből a nagyon mély ekszakvációs tevékenységből próbáltunk elrugaszkodni és kialakítani egy nagyon modern arculatot – mondta Szabó Stein Imre, kommunikációs vezető.
A Zeneakadémiát maga a névadó, Liszt Ferenc alapította 1875-ben. 1907-ben költözött a most felújított gyönyörű szecessziós palotába. Több nagy magyar muzsikus tanult itt, és a huszadik század világhírű művészei léptek fel a lélegzetelállító koncertteremben.
- Nagy orosz művészek jártak ide, Richter, Rosztropovics, Oystrach például. Imádták a termet, mert a teremnek nem csak az akusztikája csodálatos, hanem egy sajátos atmoszférája van, amelyben a művész és a közösége nagyon közel kerül egymáshoz – magyarázta stábunknak Batta András, kormánybiztos. – Ugyanis a terem formája olyan, mint egy harang: a művész a harang nyelve és az emberek pedig, mintha ezt a hangot visszhangoznák, ezt rezonálnák.
Az ünnepélyes megnyitó koncertgálán fellépett többek között Bogányi Gergely, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás is, akik tanultak és tanítanak is a Zeneakadémián.
- Ez a zene temploma, ez egy szentély és bármelyik pillanatban lépek is be ebbe az épületbe, mindig ugyanaz a fajta boldogság fog el, hogy ez az alma materem, hogy én 12 éves korom óta fogva itt nevelkedtem és itt kaptam mindent, amit most tovább adhatok a tanítványaimnak – mondta Kokas Katalin, hegedűművész.
Kelemen Barnabás hegedűművésznek sokkal régebbi kötődése van az épülethez.
- El kell mondjam, hogy az én nagyapám az egyik leghíresebb cigány prímás volt a harmincas években. Régi fekete-fehér filmekből ismerhetem őt. Édesanyám alig emlékezett rá, mert nagyon fiatalon meghalt. De azért a vér nem válik vizzé, és azért nagyon szeretek olyan cigány zenét is játszani, mint amilyet ő játszott.
A megnyitóhangversenyen Bartók Béla duóiból adtak elő. A zeneszerző szinte közvetlenül játszott szerepet abban is, hogy Katalin és Barnabás egymásra találtak.
- 17 éves koromban úgy kezdtük az újraismerkedést, hogy Bartók duóztunk és hihetetlenül rögtön éreztük egymást. Nem kellett beszélni arról, hogy ki melyikünk mit gondolt a zenéről, tökéletes harmónia volt, az ellentétek pedig nagyon jól kiegészítették egymást – mondta Kokas.