Miközben Kína azt állítja, hogy az „anti fast-fashion” francia törvény diszkriminatív, a külügyminisztérium elutasítja a vádat, közölte egy euronewsos belső forrás.
A kedden hatályba lépett, az ultragyors divat ellen irányuló törvény „nem diszkriminatív”, elsődleges célja pedig „a környezet és a fogyasztók védelme” – közölte csütörtökön az Euronewsnak a külkereskedelemért és vonzerőért felelős, a külügyminisztériumhoz tartozó kabinet egyik forrása, válaszul Peking bírálataira.
„Mindenki érdeke, Kínáé is, hogy Franciaországgal, az Európai Unióval és a kereskedelmi kapcsolatok terén nyugodt, civilizált viszonyt ápoljon” – tette hozzá a forrás.
A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője, Huang Ling csütörtöki sajtótájékoztatóján a júliusban elfogadott, kedden hatályba lépett új, úgynevezett „gyorsdivat-ellenes” francia törvény felfüggesztésére szólított fel.
Huang szerint Franciaország a környezeti és fenntarthatósági kritériumokat eszközként használja fel arra, hogy valójában kétsebességes bánásmódot vezessen be, ami potenciálisan sértheti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályait.
„Ha Franciaország kitart álláspontja mellett, Kína meghozza a szükséges intézkedéseket a kínai vállalatok jogos jogainak és érdekeinek védelmére” – jelentette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy „Franciaország viselni fogja mindennek a következményeit”.
„Nincs diszkrimináció”
A francia külkereskedelemért és vonzerőért felelős kabinetben megszólaltatott forrás szerint, noha „nincs szó diszkriminációról”, Kínának joga van technikai észrevételeket tenni a WTO-nál.
„Az, hogy Kína célba vettnek érzi magát, olyasmi, amit valóban hallottunk. Természetesen készek vagyunk egyeztetni velük, hogy megértsük, mennyire érzik magukat célba véve [...] Ha Kínának vannak technikai észrevételei, azokat teljes mértékben megfogalmazhatja a WTO felé” – magyarázta.
„Az Országgyűlésünk szuverén, és kinyilvánította az akaratát. Elfogadta ezt a törvényt, és mi teljes mértékben tiszteletben tartjuk a döntését. Az efféle fenyegetés, egy állam szuverén álláspontjának megkérdőjelezése kényszerítés, gazdasági megtorlás. Egyelőre azonban mindez csak fenyegetés” – tette hozzá a tisztviselő.
Az Európai Bizottság fenntartásait fejezte ki a „gyorsdivat-ellenes” törvényjavaslatnak az uniós joggal, különösen a reklámtilalommal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.
A megszólaltatott forrás szerint azonban a törvény továbbra is szilárd. „Időt szántunk arra, hogy megválaszoljuk az Európai Bizottság aggályait, valamint a különböző irányelvekkel való összeegyeztethetőségre vonatkozó kérdéseket. Vannak még nyitott kérdések, de magabiztosak vagyunk” – mondta a francia tisztviselő. „Részünkről nincs kérdés”.
Jelenleg Kína nem részletezte, milyen megtorló intézkedéseket fontolgat. Peking azonban korábban már célba vette a francia érdekeket: 2024-ben például dömpingellenes intézkedéseket vezetett be az európai brandyvel szemben, miután az Európai Unió az elektromos kínai járművekre kivetett vámok mellett döntött. A francia konyakgyártók különösen a vámuniós kötélhúzás középpontjába kerültek az Európai Unió és Kína között.
Mit ír elő a törvény?
A törvény két kritérium alapján határozza meg az ultragyors divatot: egyrészt az alapján, hogy egy vállalat hány új terméket dob piacra, másrészt azon, hogy a vásárlókat inkább a javításra vagy a termékek cseréjére ösztönzik-e.
Az intézkedés célja a divatszektor környezeti lábnyomának csökkentése, valamint a francia konfekcióipar védelme az olcsó termékek beáramlásától.
A termékenként fizetendő díj egy előre meghatározott skála alapján változik, attól függően, milyen pontszámot ér el az adott termék e két kritérium mentén.
Ezt a hozzájárulást a gyártók, illetve közvetlenül a fogyasztók fizetik meg, jóllehet a vállalatok a teljes költséget átháríthatják az árak emelésével.
A versenyképes árairól és folyamatosan megújuló kínálatáról ismert Shein kedden vegyes fogadtatásban részesült a hongkongi tőzsdén. Bevezetésére azt követően került sor, hogy New York-i és londoni tőzsdei tervei késedelmet szenvedtek, amidőn számos kérdést vetettek fel kínai ellátási láncai.