Az amerikai államadósság átlépte a 40 ezermilliárd dolláros küszöböt, miután öt hónap alatt újabb ezermilliárddal nőtt. Ez akkora összeg, mint amennyit egy átlagos amerikai dolgozó 615 millió év alatt keresne.
Az Egyesült Államok bruttó államadóssága a pénzügyminisztérium adatai szerint ezen a héten történetében először hivatalosan elérte a 40 billió dollárt. Minderre úgy került sor, hogy a kormány továbbra is többet költ, mint amennyi bevétele van, többek között védelemre, társadalombiztosításra és az adósság utáni kamatokra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Utóbbi önmagában már évi több mint 1 billió dollárjába kerül a kormánynak.
A mérföldkővel egy időben a hosszú lejáratú amerikai államkötvények hozama a hét elején többéves csúcsra emelkedett, ami a befektetők inflációs aggodalmait, a világgazdasági feszültségeket és az ország elszálló adósságát tükrözi.
Minél több kamatot fizet egy ország, annál gyorsabban nő az adóssága.
Az államadósság azért emelkedik, mert az Egyesült Államok rendszeres költségvetési hiányait hitelfelvétellel finanszírozza. A magasabb kamatköltségek tovább növelik a kiadásokat, újabb hitelek felvételét teszik szükségessé, és ezzel az elszabaduló adósság ördögi körének veszélyét hordozzák.
A kamatokat szövetségi bevételekből, elsősorban adókból fizetik. Ha a bevételek nem elegendőek, a kormány újabb összegeket vesz kölcsön, így a költségek egy részét a jövőbeni költségvetésekre és adófizetőkre hárítja.
„Az átlagbérek alapján egy amerikai munkavállalónak több mint 615 millió évre lenne szüksége ahhoz, hogy megkeresse az Egyesült Államok 40 billió dolláros államadósságának megfelelő összeget, amely önmagában is megduplázódott az elmúlt tíz évben” – mondta Dan Coatsworth, az AJ Bell piacokért felelős vezetője.
Maya MacGuineas, a Felelős Szövetségi Költségvetésért Bizottság elnöke közleményében úgy fogalmazott: „A 40 billió dollárnyi adósság nem csupán a kormány könyvelésében szerepel; az egész gazdaságban érezteti hatását, és valamilyen módon az emberek pénztárcájában köt ki.”
Arra is figyelmeztetett, hogy „minél többet kölcsönzünk, annál inkább súlyosbítjuk az inflációt, kiszorítunk más prioritásokat a költségvetésből, és kiszolgáltatottá tesszük magunkat a belföldi vészhelyzetekkel és a külföldi feszültségekkel szemben.”
1. Valóban az Egyesült Államoké a világ legnagyobb adóssága?
Igen, az amerikai adósságállomány abszolút értékben messze meghaladja minden más nagy gazdaság nominális adósságát.
Ugyanakkor az Egyesült Államok nem viseli a legnagyobb adósságterhet. A világ legnagyobb gazdaságának hatalmas adóssága kevésbé riasztó, ha a mögötte álló gazdaság erejének tükrében vizsgáljuk. Ez mutatja meg a teher nagyságát az ország teljes gazdasági kibocsátásához viszonyítva, és ezért pontosabb jelzője a költségvetési helyzetnek, mint önmagában az adósság össznévértéke.
Az IMF előrejelzése szerint az amerikai általános kormányzati bruttó adósság 2026-ban 40,7 billió dollárra emelkedik, szemben a 32,4 billió dollárra becsült nominális GDP-vel. Ez az adósságot a GDP 125,8 százalékára tornászná fel a 2012-es 103,7 százalékról, ami azt mutatja, hogy az államadósság az érintett időszakban gyorsabban nőtt, mint a gazdaság. Az adatok az IMF 2026 áprilisi Világgazdasági kilátások adatbázisából származnak.
2. Hogyan érte el az amerikai adósság a 40 billió dollárt?
Háborúk, gazdasági visszaesések és a COVID–19-világjárvány az elmúlt években meredeken felfelé lökték az amerikai adósságot. Az utóbbi időben azonban az adósságnövekedés üteme is felgyorsult. A bruttó adósság 2026 márciusában érte el korábbi mérföldkövét, a 39 billió dollárt, alig kevesebb mint öt hónappal ezelőtt.
„Az Egyesült Államok bruttó államadóssága az elmúlt tíz évben megduplázódott; kevesebb mint húsz év alatt pedig megnégyszereződött” – mondta MacGuineas, hozzátéve, hogy csaknem 200 évbe telt, míg Amerika bruttó adóssága 1981-ben először elérte az 1 billió dollárt.
„Akkoriban Reagan elnök televíziós beszédben azt mondta a nemzetnek: »Ha figyelmeztetésre volt szükségünk nemzetként, legyen ez az.« Most, Amerika 250. évében ennél is többet költünk pusztán az adósságunk után fizetett kamatokra” – tette hozzá.
3. Mit tartalmaz valójában a 40 billió dolláros összeg, és kinek tartozik az Egyesült Államok?
A 40 billió dolláros összeg, az úgynevezett bruttó szövetségi adósság magában foglalja a nyilvánosság kezében lévő adósságot, valamint a kormány saját magának tartozó, úgynevezett kormányzaton belüli adósságát. Nem tartalmazza az állami és helyi önkormányzatok tartozásait, illetve a magánszemélyek személyes adósságait.
A nyilvánosság által tartott adósság az a rész, amellyel a szövetségi kormányon kívüli befektetők felé tartozik az állam, beleértve a magánszemélyeket, a bankokat, a nyugdíj- és befektetési alapokat, a külföldi befektetőket, az állami és helyi önkormányzatokat, valamint a Federal Reserve-et.
A Felelős Szövetségi Költségvetésért Bizottság szerint ez a 40 billió dolláros teljes összeg legnagyobb része, több mint 32 billió dollárt tesz ki.
MacGuineas közleményében rámutatott: „A nyilvánosság kezében lévő adósság nemrégiben meghaladta gazdaságunk méretét, a hiány és a GDP aránya kétszer akkora, mint ahol lennie kellene, a kamatterhek pedig meghaladják a nemzetvédelmi költségvetésünket.”
Némi megnyugvást jelenthet, hogy az amerikai államadósság túlnyomó részét belföldi szereplők tartják.
Ide tartoznak a Federal Reserve és a kormányzati számlák, az amerikai bankok, a nyugdíj- és befektetési alapok, a biztosítótársaságok, az állami és helyi önkormányzatok, a háztartások és más befektetők.
Az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint 2026 júniusának végén együtt a szövetségi adósság mintegy 76 százalékát birtokolták.
A következő legnagyobb csoportot a külföldi és nemzetközi befektetők alkották, akik 2026 júniusában 9,27 billió dollárt, vagyis az adósság 24,1 százalékát tartották.
Japán 2026 júniusában 1,12 billió dollár értékű amerikai államkötvényt birtokolt, ami a külföldi állomány 12 százalékának felel meg. A húsz legnagyobb külföldi államkötvény-tulajdonoson kívüli országok együttesen 19,9 százalékot képviseltek.
4. Miért vesz fel folyamatosan újabb hiteleket a kormány?
A kormány azért adósodik el, mert többet költ, mint amennyi bevétele van.
A szövetségi költségvetési hiány 2026-ban várhatóan 1,9 billió dollárra rúg, ami a GDP 5,8 százalékának felel meg. Egy augusztusi frissítés szerint azonban a hiány már a 2026-os pénzügyi év első tíz hónapjában elérte az 1,8 billió dollárt. A pénzügyi év 2025. október 1-jétől 2026. szeptember 30-áig tart.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) arra számít, hogy a 2026-os pénzügyi évben a szövetségi kiadások – beleértve a védelmet, a társadalombiztosítást és a nettó kamatfizetéseket – összesen mintegy 7,4 billió dollárt tesznek ki, szemben az 5,6 billió dollárra becsült bevételekkel.
A teljes kiadásból 1,67 billió dollár jut társadalombiztosításra, körülbelül 1,9 billió dollár a nagy egészségügyi programokra, 918 milliárd dollár védelemre, 1,04 billió dollár nettó kamatfizetésekre és hozzávetőleg 1,9 billió dollár minden más szövetségi programra.
Az utóbbi kategória magában foglalja a jövedelemtámogatási programokat, a veteránokat célzó intézkedéseket, az oktatást, a közlekedést, a rendfenntartást, a közigazgatást és más szövetségi tevékenységeket.
5. Meddig emelkedhet még az amerikai államadósság?
A CBO 2026 februárjában arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok költségvetési pályája fenntarthatatlan, mivel a tartós hiányok egyre magasabbra hajtják az adósságot és a kamatterheket.
Ez azt jelenti, hogy a kormánynak adóemeléssel, kiadáscsökkentéssel vagy további hitelfelvétellel kell teljesítenie kötelezettségeit. Előrejelzésük szerint a bruttó szövetségi adósság 2036 végére megközelíti a 64 billió dollárt. Ennek finanszírozása pedig egyre költségesebb.
Ezen a héten az államadóssággal kapcsolatos aggodalmak, az inflációs félelmek és a geopolitikai kockázatok járultak hozzá ahhoz, hogy a hosszú lejáratú amerikai államkötvények hozama többéves csúcsra emelkedjen. A 30 éves hozam kedden csaknem 5,34 százalékra kapaszkodott, ami 2007 óta nem látott szint, mielőtt visszaesett volna, miután a pénzügyminisztérium kiterjesztette kötvény-visszavásárlási programját.
A kötvények eladási hulláma már most megemelte a vállalati hitelfelvétel költségeit, és ha a hozamok tartósan magasak maradnak, a jelzáloghitelek kamatai is követhetik őket.
Hosszabb távon a magas hitelköltségek tovább hizlalják azt a számlát, amellyel a szövetségi kormánynak a jövőben szembe kell néznie.
Hivatalos előrejelzések szerint az adósság után fizetett kamat Washington egyik legnagyobb kiadási tételévé válik.
A megugró költségek viszonylag mérsékelt gazdasági növekedéssel esnek egybe. A CBO arra számít, hogy a reál GDP-növekedés 2027 és 2036 között évente átlagosan 1,8 százalék lesz, a 2026-ra vártnál erősebb növekedést követően. Az IMF legutóbbi előrejelzése 2026-ra 2,3 százalékos amerikai növekedést jelez.
Noha a befektetők jelenleg nem számítanak arra, hogy az Egyesült Államok nem tudná teljesíteni adósságkötelezettségeit, a pénzügyminisztérium a magas hozamok közepette kiterjesztette a hosszú lejáratú kötvények visszavásárlását. A lépést egyes piaci megfigyelők bírálták.
A JPMorgan stratégái, Jay Barry és Jason Hunter a MarketWatchnak ezen a héten azt mondták, hogy a lépés csak a tüneteket kezeli, nem pedig a mintegy a GDP 6 százalékának megfelelő költségvetési hiány valódi okát. Megkérdőjelezték a visszavásárlások hosszú távú hatását is. Arra figyelmeztettek, hogy valódi „fiskális konszolidáció” nélkül a piaci szereplők „hiteltelennek” tekinthetik az intézkedést.
„Az amerikai államadósság ilyen elképesztő szintekre emelkedése a világ legnagyobb gazdaságában jelentkező hiánykockázatokra fogja irányítani a figyelmet” – mondta Coatsworth az AJ Belltől.
A Felelős Szövetségi Költségvetésért Bizottság drasztikus lépéseket sürget, köztük a „No New Borrowing” (Nincs új hitelfelvétel) elvének vállalását és a GDP 3 százalékára célzott hiányt, amelynek támogatása szerintük már kétpárti.
MacGuineas így fogalmazott: „Bármi legyen is az a motiváció, amelyet megválasztott vezetőinknek meg kell találniuk ahhoz, hogy végre cselekedjenek – legyenek azok a választóik aggodalmai odahaza, a pénzpiacok által jelzett vészjelzés, a külföldi verseny vagy a tétlenség következményei –, mielőbb meg kell találniuk. Senki sem tudja, hány ilyen újabb mérföldkövet bír még el Amerika.”