Háború és hőhullámok drágíthatják a kenyeret és a tésztát

Az Oxford Economics előrejelzése szerint a globális élelmiszerárak az idén 11,8%-kal, 2027-ben pedig 4,8%-kal emelkedhetnek, a legsúlyosabb hatás a növénytermesztésre – a gabonafélékre, a gyümölcsökre és zöldségekre – valamint a tejtermékekre várható.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Mindeközben Európában a szélsőséges hőség és az aszály jelentős károkat okozott a termésben, a gazdák pedig a magas energia- és műtrágyaárakkal is kénytelenek szembenézni, amelyeket tovább súlyosbítanak a Közel-Keleten és Ukrajnában zajló háborúk.

Az európai hőhullámot követően a Brüsszelben székelő európai gabona- és olajosmag-kereskedelmi szövetség, a Coceral rendkívüli frissítést adott ki júliusban, és csökkentette előrejelzését az EU-27-ek és az Egyesült Királyság együttes gabonatermésére vonatkozóan: 295,5 millió tonnáról 286,6 millió tonnára. Ez kevesebb, mint a 2025-ben betakarított 310 millió tonna.

Az AFP hírügynökség a Német Parasztszövetség keddi figyelmeztetésére hivatkozva azt írta, hogy Németország gabonatermése az idei évben 7%-kal csökkenhet az aszály és a hőhullámok miatt. A termést 41,9 millió tonnára becsülik.

Miközben a hőhullám jelentős károkat okozott, a gazdák költségei azért is emelkednek, mert az Egyesült Államok és Irán közötti háború nyomán blokád alá került a Hormuzi-szoros, ami megzavarta az olaj és más nyersanyagok szállítását.

Az Oxford Economics szerint a globális élelmiszerárakra a legnagyobb hatást „az Egyesült Államok és Irán közötti háború és annak következményei az élelmiszer-termeléshez szükséges inputokra, elsősorban az olajra (gázolajra), a földgázra és a műtrágyára” gyakorolják – mondta Tomas Dvorak vezető közgazdász az Euronews Businessnek.

Az Oxford Economics közlése szerint a globális gázolajárak júliusban éves összevetésben 36%-kal ugrottak meg, részben a Hormuzi-szoros forgalmának megzavarása miatt, a műtrágyaárak pedig az előrejelzések szerint az idén 22%-kal emelkednek.

Ugyanakkor az ukrajnai háború is jelentősen befolyásolja a globális élelmiszerárakat.

A gabonafélék a globális élelmiszerár-index 25%-át teszik ki, és a két ország „együttesen a világ teljes búzaexportjának valamivel kevesebb mint 30%-át, a kukoricaexportnak pedig több mint 10%-át adja” – mondta Dvorak.

A jelentés szerint az orosz és ukrán kikötők, rakodóterminálok és hajók elleni támadások, valamint a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren zajló gabonaexport megzavarása akár évi 86 millió tonnányi gabonaexport-kapacitást is érinthet – ebből 52 millió tonna Oroszországból, 34 millió tonna Ukrajnából származik –, ami csaknem a világ gabonaexportjának 17%-ával egyenértékű.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a globális élelmiszer-alapanyagárak júliusban 1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban; a gabonaárak 6,9%-kal, a növényi olajoké pedig mintegy 17,3%-kal emelkedtek.

Az Oxford Economics globális élelmiszerár-indexe az alapanyagárakat követi nyomon, így a mutató emelkedése nem feltétlenül jelenik meg ugyanekkora drágulásként a bolti árakban.

Az előrejelzett 2026-os áremelkedés még így is elmarad a 2022-ben mért 14,2%-os drágulástól.

Mely élelmiszerek ára emelkedhet a legjobban?

„A legsúlyosabb hatás a növénytermesztésben – a gabonafélék, a gyümölcsök és zöldségek –, valamint a tejtermékek esetében várható” – mondta Dvorak az Euronews Businessnek, hozzátéve, hogy ezeket érintik legérzékenyebben az aszályok és a hőhullámok.

„Ez a feldolgozott termékek – például a kenyér, a sajt, a bor vagy az étolaj – árában is meg fog jelenni” – tette hozzá. Olyan termékek, mint a hús, várhatóan kisebb mértékben érintettek.

Műtrágya-igényes kultúraként a búza van a legnagyobb nyomás alatt: az elemzők szerint az ára éves összevetésben 36%-kal ugrik meg, és 2026 harmadik negyedévében bushelenként 6,92 dollárra emelkedik – egy bushel körülbelül 27 kilogramm búzának felel meg.

A búza a feldolgozott élelmiszerek széles skálájában felhasználásra kerül, a kenyértől és a tésztától kezdve a reggeli gabonapelyheken át a kekszekig.

„A friss élelmiszerek, főként a gyümölcsök és zöldségek esetében a hatás viszonylag gyorsan jelentkezik, és várhatóan két-három hónapon belül látható lesz a fogyasztói árakban. A feldolgozott élelmiszereknél hosszabb a késleltetés, mivel időigényes a betakarítás és a feldolgozás. Ott körülbelül hat-kilenc hónap múlva számítunk a fogyasztói árakra gyakorolt csúcshatásra” – mondta Dvorak.

Ez azt jelenti, hogy a friss élelmiszerek árai várhatóan 2026 októbere és novembere között kezdik majd tükrözni a zavarokat, míg a feldolgozott élelmiszerek esetében a legnagyobb hatás 2027 februárja és májusa között lesz érezhető.

Jed Cartledge, az Oxford Economics agrár-alapanyagpiaci közgazdásza úgy vélte, hogy az élelmiszerár-sokk a vártnál is súlyosabb lehet, mivel a Fekete-tengeri támadások teljes hatása még csak most rajzolódik ki, és az erős El Niño jelenség Európán túl is veszélyezteti a termést.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a magasabb búzaárak kereskedelmileg életképessé tehetik a drágább, alternatív exportútvonalakat, ami valamelyest ellensúlyozhatja a zavarokat.