Európában tovább drágulnak a lakások, sok országban gyorsabban, mint az infláció. 2026 második negyedévében az éves áremelkedés Németországban 0,6%, Portugáliában 16,5% volt.
Európa nagy részén tovább drágulnak a lakások, de az ütem jelentősen eltér országonként. Portugáliában, Bulgáriában és Spanyolországban kétszámjegyű volt az éves áremelkedés 2026 második negyedévében, miközben Finnországban, Luxemburgban és Franciaországban csökkentek az árak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU egészét tekintve a lakásárak 4,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, meghaladva a 3,2 százalékos inflációt.
Hol nőnek leggyorsabban az árak, és mennyi marad meg ebből a növekedésből, ha az infláció hatását is figyelembe vesszük?
Több mint 15 százalékos drágulás Portugáliában és Bulgáriában
A 29 vizsgált európai országból kilencben nőtt a lakásárak éves szinten kétszámjegyű ütemben – derül ki az Eurostat adataiból. Portugáliában volt a legnagyobb éves növekedés 2026 második negyedévében, 16,5 százalékkal, szorosan követve Bulgária 15,5 százalékkal.
Mikk Kalmet, a Global Property Guide ingatlanpiaci szakértője rámutatott, hogy Portugáliában a lakások iránti erős kereslet továbbra is meghaladja a kínálatot, különösen Lisszabonban, Portóban és a népszerű tengerparti térségekben. „Az új építések korlátozott száma, a külföldi befektetések, a turizmushoz kapcsolódó kereslet és a tartós lakáshiány mind hozzájárultak az árak emelkedéséhez” – mondta az Euronews Businessnek.
Kalmet elmagyarázta, hogy Bulgáriában a növekvő háztartási jövedelmek, a bérnövekedés, a viszonylag megfizethető jelzáloghitelek és az ingatlan, mint befektetés iránti erős kereslet támogatja az áremelkedést.
Litvániában (14,3%), Szlovákiában (13,6%), Horvátországban (12,7%), Spanyolországban (12,1%), Romániában (12,1%), Lettországban (11,4%) és Magyarországon (10,2%) szintén 10 százalék feletti növekedést mértek.
Dánia (9,4%), Szlovénia (9,1%) és Csehország (8,6%) szintén közel jártak a 10 százalékos szinthez.
Az EU-átlagot meghaladó ütemben drágultak a lakások Cipruson (7,9%), Máltán (6,9%), Lengyelországban (6,3%), Írországban (6%), Észtországban (5,8%), Ausztriában (5,1%) és Svédországban (4,8%).
Három országban estek az árak
Finnország (-2,7%), Luxemburg (-2,2%) és Franciaország (-0,8%) volt az egyetlen három ország, ahol ebben az időszakban éves összevetésben csökkentek a lakásárak.
Mikk Kalmet a gyenge gazdasági növekedést, az alacsony fogyasztói bizalmat és a magasabb kamatszintek elhúzódó hatását emelte ki Finnország esetében.
„Franciaországban az elérhetőség korlátai, a viszonylag gyenge lakáspiaci kereslet és a korábban megemelkedett jelzáloghitel-kamatok hatása gyakorolnak lefelé irányuló nyomást az árakra” – mondta Kalmet, hozzátéve, hogy a gazdasági bizonytalanság miatt sok leendő vevő halasztja a vásárlást.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolország emelkedik ki 12,1 százalékos drágulással, míg Olaszország (4%) az uniós átlag alatt marad. Németországban mindössze 0,6 százalékos növekedést jegyeztek fel, nem sokkal Franciaország fölött, ahol 0,8 százalékkal estek a lakásárak.
„[Németországban] a jelzáloghitel-kamatok ismét magasabbak. A lakhatás egyre kevésbé megfizethető. Gyengül a jelzáloghitelek iránti kereslet” – írta elemzésében Carsten Brzeski és Franziska Biehl az ING-től.
A helyi tényezők alakítják Európa lakáspiaci megosztottságát
Kalmet rámutatott, hogy a lakásárak eltérő növekedési üteme nagyrészt a nemzeti lakáshiányt, a jövedelemnövekedést, a hitelfeltételeket és a demográfiai trendeket tükrözi. „A lakáspiac alapvetően helyi jelenség, még akkor is, ha az európai országok sok tekintetben hasonló gazdasági és monetáris környezetben működnek” – fogalmazott.
Azokban az országokban, ahol erős a kereslet és korlátozott az építési aktivitás, általában gyorsabb áremelkedés figyelhető meg. Ezzel szemben ahol gyengébb a gazdasági növekedés, visszafogottabb a háztartások kereslete, vagy érzékenyebbek a hitelköltségekre, ott lassabb a drágulás, sőt árcsökkenés is előfordul.
Reálértéken is erős a növekedés
Az inflációval korrigálva, vagyis reálértéken számolva a lakásárak növekedése továbbra is jelentős sok országban.
Az EU-ban, ahol az infláció 3,2 százalék volt, reálértelemben 1,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
Néhány országban azonban ennél jóval erősebb volt a növekedés. Portugáliában például 3,6 százalékos infláció mellett 12,1 százalékos reálértékű lakásár-emelkedést mértek.
A reálnövekedés Szlovákiában (9,4%), Bulgáriában (9,1%), Litvániában (8,8%), Spanyolországban (8,3%), Lettországban (7,9%), Dániában (7,7%), Magyarországon (7,7%) és Horvátországban (7,5%) is meghaladta a 7 százalékot.
Hat országban reálértéken már árcsökkenést regisztráltak, élükön Luxemburggal, ahol 6,4 százalékkal estek az árak. Franciaországban 3,2, Németországban pedig 2 százalékkal csökkentek a reállakásárak.
Arra a kérdésre, hogy mi mozgatta a lakásárakat az elmúlt egy évben, Kalmet így válaszolt: „Három tényező emelkedik ki: a tartós lakáshiány, a háztartási jövedelmek növekedése és a változó jelzáloghitel-feltételek. Sok európai országban a lakásépítés nem tudta követni a keresletet.
Mi várható a lakásáraknál?
Kalmet arra számít, hogy a tartós lakhatási hiány és a fennmaradó erős kereslet sok európai piacon továbbra is támogatni fogja az áremelkedést. Ugyanakkor szerinte a növekedés várhatóan egyenlőtlen marad, és egy újabb év kétszámjegyű drágulással korántsem vehető biztosra.
„A legnagyobb bizonytalansági tényező a kamatszint. Az EKB 2026 szeptemberében újabb inflációs nyomásra reagálva kamatemelést hajtott végre. A magasabb jelzáloghitel-költségek, valamint az emelkedő energiaárak miatt gyengülő vásárlóerő együttese lassíthatja a lakáskeresletet” – mondta.
Brzeski és Biehl arra hívták fel a figyelmet, hogy a németországi lakásvásárlókra most a magasabb ingatlanárak, a drágább finanszírozás és a gyengébb reálvásárlóerő elhúzódó hatásának kedvezőtlen kombinációja nehezedik, amit a közel-keleti háború gazdasági következményei súlyosbítanak.