A kőolaj ára emelkedett, a Wall Street pedig visszahúzódott történelmi csúcsairól, miközben a dél-koreai Kospi több mint 4%-ot ugrott az újjáéledő chipvásárlások nyomán, mivel a piacok egy kulcsfontosságú amerikai inflációs adatot várnak.
Szerdán emelkedett az olaj ára, a világ tőzsdéin vegyes volt a kép: az ázsiai részvények többsége erősödött, miközben a Wall Street tovább távolodott az előző heti rekordszintektől, mivel a befektetők a kulcsfontosságú amerikai inflációs adatot várják, és azt figyelik, sikerül-e áttörést elérni az Iránnal vívott háború befejezéséről szóló, elakadt tárgyalásokban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nemzetközi referenciaértéknek számító Brent nyersolaj ára szerda kora reggel hordónként 0,9%-kal 89,67 dollárra emelkedett. Az amerikai irányadó nyersolaj szintén 0,9%-kal drágult, 83,98 dollárra.
Az arany unciánkénti ára 0,8%-kal 4 400,44 dollárra, az ezüsté 1%-kal 65,30 dollárra kúszott fel.
Irán visszautasította Donald Trump amerikai elnök egy megjegyzését, amely szerint, mivel Teherán kártérítést követel a háború befejezéséről szóló esetleges tárgyalások részeként, Washington is hasonló igénnyel lépne fel.
Az Egyesült Államok és Izrael február végén támadást indított Irán ellen; a csapás miatt lezárták a Hormuzi-szorost, és a világ olajkészleteinek jelentős része a Közel-Keleten rekedt. Csak az elmúlt hónapban a Brent hordónkénti ára 72 és 102 dollár között ingadozott.
Közben a Teherán által támogatott húszi lázadók támadása egy, a Jemen déli csücskénél fekvő Bab el-Mandeb-szorosban közlekedő hajó ellen aggodalmakat keltett, hogy az erőszak kiújíthatja a polgárháborút, és tovább veszélyeztetheti a térség hajózási útvonalait.
A magasabb olajárak felerősítik az inflációt: az AAA adatai szerint az Egyesült Államokban egy gallon normál benzin átlagára 4,01 dollárra emelkedett, szemben az egy évvel korábbi, 3,14 dollár alatti szinttel.
Mindez miatt a Wall Street figyelme szerdára összpontosul, amikor az amerikai kormány közzéteszi a legfrissebb havi inflációs adatot. A közgazdászok arra számítanak, hogy az adat szerint az infláció júliusban 3,4%-ra lassult a júniusi 3,5%-ról.
Kedden az S&P 500 index 0,3%-kal esett, így pénteki történelmi csúcsa óta másodszor gyengült kisebb mértékben. A Dow Jones ipari átlag 184 ponttal, azaz 0,3%-kal csúszott lejjebb, a Nasdaq Composite pedig 0,6%-ot veszített értékéből.
A mérséklődő infláció enyhítheti a nyomást a Federal Reserve-en, hogy kamatemelésekkel fékezze az áremelkedést.
A magasabb kamatok fékezhetik ugyan az inflációt, ám egyúttal az amerikai gazdaság egészére is fékezőleg hatnának, mivel megdrágítják a hitelfelvételt a háztartások és a vállalatok számára, és lenyomják a részvények, illetve más befektetések árfolyamát.
Az iráni háború kezdete óta az államkötvény-hozamok is megugrottak a magasabb olajárak és az inflációs aggodalmak miatt, ami az amerikai hosszú lejáratú jelzáloghitelek kamatait is egyéves csúcsra lökte.
Tokióban a Nikkei 225 index 0,6%-kal 67 334,94 pontra erősödött.
Dél-Koreában a Kospi index több mint 4%-kal, 6 597,90 pontra ugrott a félvezetőgyártók iránti élénkülő vásárlások nyomán. A Samsung Electronics 7,7%-ot, a memóriagyártó SK Hynix 7,1%-ot erősödött.
Tajvanon a Taiex index 0,8%-kal emelkedett.
A sanghaji Composite index 0,3%-kal 3 946,51 pontra nőtt, míg Hongkongban a Hang Seng 1,2%-kal 25 352,13 pontra süllyedt.
Ausztráliában az S&P/ASX 200 index 0,6%-kal 9 197,00 pontra esett.
A szerdai korai kereskedésben a dollár 159,30 jenről 159,41 jenre erősödött. Az euró árfolyama pedig 1,1544 dollárról 1,1535 dollárra csúszott vissza.