Az amerikai infláció júliusban második hónapja lassult: a fogyasztói árak 3,4%-kal emelkedtek, a júniusi 3,5% után, összhangban a várakozásokkal, így a megosztott Federal Reserve egyik oldalának sem ad új muníciót a jövő havi kamatdöntés előtt.
A világ legnagyobb gazdaságában ismét lassult az árak emelkedése múlt hónapban a szerdán közzétett amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint, de csak a várakozásoknak megfelelő mértékben, így továbbra is bizonytalan, mit lép a Federal Reserve szeptemberben az alapkamat ügyében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Havi alapon 0,1 százalékkal nőttek az árak, miután júniusban 0,4 százalékkal csökkentek, így az éves ráta 3,4 százalékra mérséklődött a májusi 4,2 százalékról. Az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció 0,2 százalékkal emelkedett, miután júniusban stagnált, éves szinten pedig 2,6-ról 2,5 százalékra lassult.
Minden adat egybeesett a Dow Jones által gyűjtött elemzői konszenzussal, az éves visszaesésben azonban nagy szerepe van annak, hogy a 2025-ös erős nyári időszakhoz viszonyítanak, és havi összevetésben is élénkült a lendület a júniusi gyenge számokhoz képest.
Az amerikai részvényindexek határidős jegyzései az adatközlés után azonnal emelkedtek, miközben a befektetők mérsékelték a szigorúbb monetáris politika esélyére tett fogadásaikat.
A CME FedWatch eszköze szerint a szeptemberi kamatemelés valószínűsége is gyorsan 48-ról 42 százalékra esett, a pénzpiacok azonban továbbra is nehezen értelmezhető, gyakorlatilag pénzfeldobással felérő esélyeket áraznak.
Megosztott jegybanki döntéshozók
A Fed július 29-én változatlanul, 3,50–3,75 százalékos sávban hagyta irányadó kamatát, ami már az ötödik egymást követő szünet volt, ám három regionális jegybankelnök a döntés ellen szavazott, és negyed százalékpontos emelést támogatott – ilyen sok ellenszavazat egy irányba közel tíz éve nem fordult elő.
Kevin Warsh elnök, aki megszüntette az előretekintő iránymutatást és nem teszi közzé saját előrejelzéseit, úgy fogalmazott, hogy a Fed „biztosítani fogja az árstabilitást”, és nem fog habozni a lépéssel; az inflációt korábban »választásnak« nevezte.
A Fed másik mandátuma viszont az ellenkező irányba húz.
A gazdaság júliusban 23 ezer munkahelyet veszített, miközben az elemzők mintegy 83 ezer új állás létrejöttére számítottak, az átlagos órabérek pedig éves összevetésben 3,2 százalékkal nőttek, vagyis a bérek nem tartják a lépést az árakkal, ami újraélesztette a stagflációról szóló vitát. A munkanélküliségi ráta 4,1 százalékon áll, ami közel van a teljes foglalkoztatottságra vonatkozó legtöbb becsléshez.
Beth Hammack, a clevelandi Fed-elnök, aki a döntéssel szemben szavazott, hétfőn azt mondta, egyetlen negyed százalékpontos lépésnek kevés hatása lenne, és akár többre is szükség lehet, mivel szerinte a jelenlegi kamatszint érdemben nem fékezi a növekedést.
New York-i kollégája, John Williams viszont arra számít, hogy az év ezen felében tovább csökken az infláció. A befektetők is megosztottak: ezen a héten a kamatemelés esélye hol kicsivel 50 százalék fölé, hol az alá került a múlt heti 67 százalékkal szemben, és a friss, a Munkaügyi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok után ismét elmozdultak az árazások.
Az olajprobléma nem tűnt el
A dezinflációra leselkedő legnagyobb veszély a Perzsa-öböl térségében rejtőzik.
A Hormuzi-szoros továbbra is nagyrészt zárva van: naponta mindössze 6–11 hajó kel át rajta a háború előtti 130–140-nel szemben, a megnyitásáról szóló tárgyalások pedig a kártérítési követelések miatt megakadtak. Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnak azokért a károkért is fizetnie kellene, amelyekért Libanonban, Szíriában, Jemenben és Gázában felelős.
A Brent típusú kőolaj ára péntek óta mintegy 5 százalékkal emelkedett, és ezzel július 31. óta nem látott szintre jutott, nagyjából 25 százalékkal a július eleji mélypontok fölé.
Májusban elsősorban az energia árainak emelkedése tolta fel az amerikai inflációt 4,2 százalékra, a Goldman Sachs becslése szerint pedig a repülőjegyárak is 2 százalékkal nőttek múlt hónapban, ahogy a dráguló repülőgép-üzemanyag beépült az árakba.
Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy inkább hagyja fokozódni a Teheránra nehezedő gazdasági nyomást, mintsem újabb kampányt indítson; az Axiosnak azt mondta, hogy Washington „visszafogottan kezeli a helyzetet”, ami elhúzódó patthelyzetre és tartós olajár-felárra utal.
A szerdai adatok nem jelentenek végső szót az inflációról: csütörtökön érkeznek a termelői árak, pénteken a kiskereskedelmi forgalom és a bizalmi indexek, a döntéshozók szeptemberi ülése előtt pedig még egy újabb foglalkoztatási és inflációs jelentés is napvilágot lát.