Kedden vegyesen teljesítettek az ázsiai részvénypiacok, miközben az európai határidős adatok a Wall Street-ralit és a mérséklődő olajárakat követő, enyhén magasabb nyitásra utaltak.
Az elemzők szerint a befektetők az e heti gyorsjelentések mellett továbbra is a múlt heti, közös amerikai–japán devizapiaci beavatkozás hatását is latolgatták.
A japán irányadó Nikkei 225 index 0,3 százalékkal 63 585,58 pontra csúszott vissza, miközben a dollár az előző 157,18 jenről 157,51 jenre kúszott fel. Az euró 1,1511 dollárba került, alig változva az 1,1514 dolláros szintről. A dollár még a japán hatósági beavatkozás előtt 160 jen körüli szinteken forgott, miután a jen értéke közel negyvenéves mélypontra esett.
Egyes elemzők szerint az ilyen beavatkozások hatékonysága továbbra is bizonytalan, mivel nem kezelik az árfolyam-ingadozások mögött álló alapvető gazdasági okokat, például az inflációt, a kamatszinteket és a gazdaságok relatív erejét.
„Egy amerikai támogatással végrehajtott akció sokkal erősebb jelzést küld, mint ha Tokió egyedül lépne, és a további lépésekre tett ígéret elgondolkodtatja a spekulánsokat. Az Egyesült Államok hozzájárulását azonban valószínűleg a beavatkozás volumene korlátozza” – áll a Fitch Solutions leányvállalatának, a BMI-nek a jelentésében.
Matthew Ryan, az Ebury globális pénzügyi szolgáltató vállalat piaci stratégiáért felelős vezetője rámutatott, hogy a legutóbbi lépésnek lehet érdemi hatása, mivel inkább egy valódi monetáris politikai fordulat jelének tűnik, mint egyszeri védekező akciónak.
„Ez történelmi jelentőségű fejlemény a jen számára, amely érdemben erősíti a bizalmunkat a devizára vonatkozó, mérsékelten optimista előrejelzésünkben” – mondta.
Nyugtalan piacok
A dél-koreai Kospi index 1,3 százalékkal 6 174,72 pontra esett. Az ausztrál S&P/ASX 200 1,2 százalékkal 9 129,00 pontra emelkedett. A hongkongi Hang Seng 0,5 százalékkal 25 881,99 pontra csökkent, miközben a sanghaji kompozit index 0,2 százalékkal 3 802,61 pontra erősödött.
A piacokat továbbra is nyugtalanítják a számítógépes chipeket gyártó vállalatok részvényeinek heves kilengései. Az árfolyamok hetek óta fel-le ingadoznak amiatt az aggodalom miatt, hogy a mesterségesintelligencia-boomnak köszönhető ugrásszerű bevételnövekedés fenntartható-e.
Történelmi csúcson a Dow
A Wall Streeten hétfőn emelkedtek az árfolyamok, miután az olajárak mérséklődése enyhítette az inflációval kapcsolatos aggodalmakat. Az S&P 500 index 1,5 százalékkal ugrott meg, és mindössze 0,1 százalékkal marad el az idei nyár elején beállított rekordjától.
A Dow Jones ipari átlag, amely az amerikai részvénypiac egy szűkebb szeletét méri, 693 ponttal, azaz 1,3 százalékkal emelkedve történelmi csúcsra ért, miközben a Nasdaq kompozit index 2,1 százalékot ugrott.
Újra emelkednek az olajárak
Az ázsiai energiakereskedésben kedd kora reggel a referenciaértéknek számító amerikai könnyűolaj 84 centtel, hordónként 81,18 dollárra drágult. A nemzetközi etalonnak tekintett Brent olaj 1,15 dollárral 84,92 dollárra ugrott hordónként.
Egy nappal korábban több mint 5 százalékot estek az olajárak, miután Donald Trump amerikai elnök a hétvégén közölte: a térségbeli szövetségesek sürgetésére úgy döntött, egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb csapásokat.
A Brent ára az elmúlt hónapban 72 és 102 dollár között száguldott fel-alá, ahogy erősödtek, majd enyhültek az aggodalmak az Iránban zajló háború és azzal kapcsolatban, hogy az olajszállító tankhajók mikor hagyhatják el ismét szabadon a Perzsa-öblöt, hogy nyersolajat szállítsanak a világ vevőinek.
A tízéves amerikai államkötvény hozama a pénteki késői 4,75 százalékról 4,68 százalékra süllyedt. Még mindig jóval a háború Iránnal kitörése előtti, 3,97 százalékos szint felett jár.