Az EU-ban a férfiak nyugdíjkorhatára a 2060-as évek végére 64,7 évről 66,7 évre emelkedik, a nőké pedig 64-ről 66,4 évre.
A becslések szerint az európai országok mintegy kétharmada emeli a férfiak nyugdíjkorhatárát, míg a nők esetében az országok háromnegyede fogja megemelni azt.
Euronews 32 országra kiterjedő adatainak elemzése szerint a férfiak 21, a nők pedig 24 országban számíthatnak magasabb nyugdíjkorhatárra.
Az EU-ban a normál nyugdíjkorhatár a férfiaknál várhatóan két, a nőknél 2,4 évvel emelkedik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pensions at a Glance 2025 című jelentése szerint.
Az összehasonlítás a 2024-ben nyugdíjba vonulók, valamint azok között készült, akik 2024-ben, 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, folyamatos munkaviszonyt feltételezve. Ez utóbbi csoport jellemzően a 2060-as évek végén menne nyugdíjba.
„A nyugdíjkorhatár emelése továbbra is gyakran alkalmazott stratégia a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságának javítására anélkül, hogy csökkentenék a nyugdíjak szintjét” – áll a jelentésben.
„Alternatív megoldásként a pénzügyi fenntarthatóság a befizetések növelésével vagy az ellátások szintjének csökkentésével is elérhető.”
Hol emelkedik majd leginkább a nyugdíjkorhatár, és mely országokban lesz a legmagasabb?
Hol mennek ma a férfiak a legkorábban és a legkésőbb nyugdíjba?
Az OECD 2024-re vonatkozó adatai szerint a férfiak legmagasabb nyugdíjkorhatára 67 év, Dániában, Norvégiában, Izlandon és Hollandiában. Az uniós átlag 64,7 év.
Törökország jelentős kivétel, ott a nyugdíjkorhatár mindössze 52 év. A következő legalacsonyabb érték 62 év, Görögországban, Szlovéniában és Luxemburgban.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül a férfiak nyugdíjkorhatára Németországban a legmagasabb, 66,2 év, míg Franciaországban a legalacsonyabb, 64,3 év.
Hol éri el vagy haladja meg a férfiak nyugdíjkorhatára a 70 évet?
Az EU-ban azok a férfiak, akik 2024-ben 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, várhatóan átlagosan 66,7 évesen, 2069 körül mennek majd nyugdíjba.
Dániában lesz a legmagasabb férfi nyugdíjkorhatár, 74 év. A 2060-as évek végére Észtországban 71, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Cipruson pedig 70 évre emelkedik a korhatár.
A legalacsonyabb férfi nyugdíjkorhatár Szlovéniában és Luxemburgban 62 év lesz.
Európa legnagyobb gazdaságai közül Olaszországban lesz a legmagasabb jövőbeni férfi nyugdíjkorhatár, 70 év, ezt követik az Egyesült Királyságban élő férfiak 68, majd a németek 67 évvel. Franciaországban és Spanyolországban a férfiak nyugdíjkorhatára 65 év lesz.
Törökországban lesz a legnagyobb emelés a férfiaknál: 13 év
Törökországban a férfiak számíthatnak a legnagyobb emelkedésre: a nyugdíjkorhatár várhatóan 13 évvel, 52-ről 65 évre nő.
Dániában hét évvel emelkedik a férfiak nyugdíjkorhatára, ezt követi Észtország, Olaszország, Szlovákia és Ciprus, ahol legalább öt évvel nő a korhatár.
A férfiak nyugdíjkorhatára Svédországban és Görögországban egyaránt négy évvel emelkedik, előbbiben 70, utóbbiban 66 évre. Hollandiában három évvel, 70-re, Finnországban pedig szintén három évvel, 68-ra nő.
Portugáliában és az Egyesült Királyságban is legalább két évvel nő a nyugdíjkorhatár, 68 évre, Csehországban, Romániában és Belgiumban pedig 67 évre.
Németországban és Franciaországban a férfiak kevesebb mint egyéves emeléssel számolhatnak, míg több országban nem változik a nyugdíjkorhatár.
Hol lesz a nők nyugdíjkorhatára a legmagasabb?
A nőknél jelenleg Dániában, Hollandiában, Izlandon és Norvégiában a legmagasabb a nyugdíjkorhatár, 67 év. Az uniós átlag 64 év.
Törökországban messze a legalacsonyabb a jelenlegi női nyugdíjkorhatár, 49 év, utána Lengyelország következik 60 évvel.
Az EU-ban azok a nők, akik 2024-ben 22 évesen léptek be a munkaerőpiacra, várhatóan átlagosan 66,4 évesen mennek majd nyugdíjba, vagyis 2,4 évvel később, mint azok, akik 2024-ben vonultak nyugdíjba.
A férfiakhoz hasonlóan a nőknél is Dániában lesz a legmagasabb jövőbeni nyugdíjkorhatár, 74 év. Észtországban várhatóan 71, Olaszországban pedig 70 évre emelkedik, és 70 éves korukban mennek majd nyugdíjba a nők Hollandiában, Svédországban és Cipruson is.
Az EU-n belül a 2060-as évek végén is Lengyelországban marad a legalacsonyabb a nők nyugdíjkorhatára, 60 év.
Európa legnagyobb gazdaságai közül Olaszországban lesz a legmagasabb a nők nyugdíjkorhatára, 70 év, ezt követik az Egyesült Királyság női munkavállalói 68 évvel. Németországban 67, Franciaországban és Spanyolországban pedig 65 évre emelkedik a nők nyugdíjkorhatára.
Mivel Törökországban a nők jelenlegi nyugdíjkorhatára rendkívül alacsony, ott lesz a legnagyobb emelés: 14 évvel, 49-ről 63 évre.
Olaszországban és Dániában hét évvel nő a korhatár. Legalább négyéves emelkedés várható továbbá Észtországban (6,3 év), Szlovákiában (5,8), Cipruson (5), Romániában (4,8), Ausztriában (4,5), valamint Svédországban és Görögországban (4 év).
Spanyolországban a nők nyugdíjkorhatára 65 év marad. Németországban és Franciaországban kevesebb mint egy évvel nő, az Egyesült Királyságban pedig két évvel emelkedik a korhatár.
Az elöregedő népesség nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerekre
Egyes országokban a várható élettartam változása hatással lesz a nyugdíjkorhatárra. Dánia például enyhítheti a jelenlegi, a nyugdíjkorhatárt és a várható élettartamot egy az egyben összekapcsoló szabályt.
Ebben az esetben „a várható jövőbeli normál nyugdíjkorhatár 74 év alá csökkenne” – áll a jelentésben.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az OECD-országok népessége a következő 25 évben gyorsan elöregszik. Száz, 20 és 64 év közötti emberre vetítve a 65 éves és annál idősebbek száma a becslések szerint 2025-ben 33-ról 2050-re 52-re emelkedik. 2000-ben ez az arány még 22 volt.