Az európai gázárak 2023 eleje óta nem voltak ilyen magasak; az IEA szerint a kormányoknak stratégiai készleteket, rugalmas szerződéseket és szorosabb nemzetközi együttműködést kell fontolóra venniük a jövőbeli gázhiányok megelőzésére.
Európa irányadó nagykereskedelmi gázármutatója, az aktuális hónapra szóló holland TTF-határidős kontraktus szerda reggel megawattóránként 79 euró fölött forgott, ami 2023 eleje óta a legmagasabb szint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az árak emelkedtek, mivel az Egyesült Államok és Irán közötti harcok felerősítették az aggodalmakat a Hormuzi-szoroson áthaladó cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányai miatt.
A konfliktus előtt ez a vízi út a globális LNG-kereskedelem nagyjából 20 %-át bonyolította. Gyakorlatilag lezárása miatt ezek a szállítmányok hónapok óta nem jutnak át.
Az év eleje óta a folyamatosan jegyzett, legközelebbi lejáratú TTF-kontraktus nagyjából 26,50 és 79 euró/MWh között mozgott, mivel a konfliktus egyre nagyobb kockázati felárat épített be az európai gázárakba.
A kereskedők számára is kevésbé vonzóvá vált a gáz betárolása. Normális esetben a nyári gáz olcsóbb a télinél, így a vállalatok megvehetik, eltárolhatják, majd későbbi értékesítésre félretehetik.
A közel-keleti válság azonban megemelte a rövid távú árakat, miközben a piacok arra számítanak, hogy az év későbbi részében javulnak a kínálati feltételek. Ez gyengítette a pénzügyi ösztönzőket a tárolók feltöltésére bizonyos európai országokban.
Az európai gáztárolók töltöttsége a szokásosnál alacsonyabb, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kontinens hamarosan kifog a gázból.
Az Oxford Economics számításai szerint az uniós gázfogyasztás még mindig nagyjából 15–20 %-kal a 2021-es szint alatt van, ami lehetővé teszi a blokk számára, hogy alacsonyabb tárolói készletekkel működjön. Ez azonban növeli a téli időszakban az LNG-importtól való függőségét.
Európának a katari szállítások tartós visszaesésével is szembe kell néznie. A márciusi sztrájkok súlyosan megrongálták a Ras Laffan komplexum két LNG-termelő egységét, ami évi 17 milliárd köbméternyi kapacitás kiesését okozta. Az IEA szerint a javítások várhatóan háromtól öt évig tartanak.
Az Institute for Energy Economics and Financial Analysis számításai szerint ez Katar éves LNG-exportkapacitásának mintegy 17 %-ával egyenértékű.
Ha a közel-keleti export csak fokozatosan áll helyre, a Goldman Sachs elemzői szerint a 2026. decemberi TTF-árnak 100 euró/MWh fölé kell emelkednie ahhoz, hogy elegendő LNG-t vonzzon Európába. Ez jóval magasabb a Goldman alapforgatókönyvében szereplő 50 euró/MWh-nál.
A magasabb energiaköltségek az inflációval kapcsolatos aggodalmakat is erősítik. A piacok szinte teljes mértékben beáraztak egy csütörtöki, negyed százalékpontos kamatemelést az Európai Központi Bank részéről, ami a betéti kamatot 2,25 %-ról 2,5 %-ra emelné.
Az euróövezeti infláció augusztusban 3,3 %-ra emelkedett, elsősorban a magasabb energiaárak miatt, noha az alapfolyamatokat jelző árnyomás mérséklődött.
Az aggodalmak az állampapírpiacokat is elérték. A befektetők európai kötvényeket adtak el attól tartva, hogy a drága energia tartósan magasan tartja az inflációt és a kamatszinteket. A hozamok emelkedése növeli a kormányok hitelfelvételi költségeit, amikor megújítják, refinanszírozzák adósságukat.
IEA: Stratégiai gázkészletek segíthetnek válság idején
Mivel a földgázárak jelentős nyomás alatt állnak, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétette legfrissebb ajánlásait a világ kormányai, köztük az európaiak számára.
A szerdán kiadott „Gas Reserve Mechanisms and Flexibility Options” című jelentésében az IEA azt írja, hogy a kormányoknak újra kell gondolniuk, miként készülnek fel a hiányhelyzetekre: a merev tárolási célok és az LNG-szállítmányokért folyó verseny helyett stratégiai készletekre, rugalmas beszerzési szabályokra és nemzetközi együttműködésre kellene támaszkodniuk.
A jelentés rámutat, hogy Európa részben elvesztette rugalmasságát. Az Ukrajna elleni orosz háború 2022-es kezdete óta az unió jelentősen csökkentette az orosz vezetékes gázfüggőségét, és ma már sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a globálisan kereskedett cseppfolyósított földgázra.
És bár Európa a 2022–23-as válság óta évente több mint 50 milliárd köbméternyi új LNG-importkapacitást épített ki, a terminálok önmagukban nem garantálják a gázellátást: a szállítmányokat továbbra is ide kell vonzani, és meg is kell fizetni.
A jelenlegi szabályok szerint az uniós országoknak november 1-jéig 90 %-ra kell feltölteniük gáztárolóikat, ám ettől kedvezőtlen piaci körülmények esetén eltérhetnek.
Az IEA szerint a stratégiai készletek – vagyis a kereskedelmi piacokon kívül tartott, csak vészhelyzetben felszabadítható gáz – kiegészítő, megbízható támaszt nyújthatnának válság esetén.
Számos uniós ország – köztük Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – már most is rendelkezik nemzeti stratégiai gázkészletekkel. Az IEA becslése szerint 2025-ben összesen mintegy 12 milliárd köbméter gázt tartottak stratégiai tartalékként az Európai Unióban, ami az éves gázfogyasztás körülbelül 3,5 %-ának, illetve a rendelkezésre álló gáztároló-kapacitás 12 %-ának felel meg.
Az ügynökség szerint a kormányok bővíthetnék ezeket a rendszereket, és megvizsgálhatnák, összehangolhatók-e a készletek uniós vagy akár nemzetközi szinten.
Az IEA számos ajánlása egybevág az AccelerateEU-val, az Európai Bizottság energiaköltség-csökkentő stratégiájával, amely Európa függőségét is mérsékelné az ingadozó fosszilisenergiahordozó-piacoktól. Mindkettő arra ösztönzi az országokat, hogy hangolják össze gázbeszerzéseiket, rugalmasabban alkalmazzák a tárolási célokat, mérsékeljék a keresletet, és védjék a háztartásokat és a vállalkozásokat a magasabb áraktól.
Az IEA azt is felveti, hogy Európa a háború lezárulta és a létesítmények biztonságossá válása után 10–15 milliárd köbméter gázt is tárolhatna Ukrajnában.
A jelentés szerint az országok akár azért is fizethetnek, hogy vészhelyzeti gázt egy másik államban tartsanak, vagy közösen szerezhetik meg a jogot arra, hogy hiány idején extra LNG-szállítmányokat vásároljanak. Rugalmasabb szerződések és csereügyletek megkönnyítenék, hogy a szállítmányokat oda irányítsák, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A dokumentum azt is vizsgálja, miként lehetne régebbi LNG-hajókat ideiglenes tárolóként használni, illetve hogyan lehetne felszabadítani a föld alatti tárolókban szokásosan bent tartott gáz egy részét.
Az IEA hangsúlyozza, hogy ezek az ötletek további vizsgálatot igényelnek. A kormányoknak el kellene dönteniük, kié a gáz, mikor lehet felszabadítani, és ki viseli a költségeket. A vészhelyzeti készletek fenntartása szintén pénzbe kerül, az ügynökség szerint azonban a válságra való felkészületlenség sokkal drágább lehet.