A most bejelentett, 10 és 12,5 százalék közötti vámok pénteken lépnek a lejáró 10 százalékos ideiglenes vám helyébe. A Fehér Ház azzal indokolja az intézkedést, hogy kereskedelmi partnerei nem léptek fel hatékonyan a kényszermunka ellen.
Donald Trump új, kétjegyű vámokat vet ki 60 országra arra hivatkozva, hogy nem akadályozták meg a kényszermunkát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az új, 10 és 12,5 százalék közötti vámtételek pénteken lépnek életbe, és felváltják a Trump által az év elején bevezetett, világszinten alkalmazott 10 százalékos vámot, amely ugyanazon a napon, éjfél után egy perccel lejár.
A csütörtökön bejelentett vámok az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek tucatjait érintik, köztük olyan nagy gazdaságokat, mint Kína, India és az Európai Unió, amelyek együtt az amerikai import 99 százalékát adják.
„Az Egyesült Államoknak csaknem egy évszázada van érvényben a kényszermunkával előállított termékekre vonatkozó importtilalma, és azt következetesen be is tartatja, ideje lenne, hogy kereskedelmi partnereink is ugyanígy járjanak el” - mondta Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője.
Az amerikai elnök otthon is vívja vámháborúját
Múlt évben Trump kétjegyű vámokat vetett ki az importokra a világ szinte valamennyi országából, azzal érvelve, hogy az amerikai kereskedelmi hiány nemzeti vészhelyzetet jelent.
A Legfelsőbb Bíróság februárban megállapította, hogy Trumpnak nem volt jogi felhatalmazása ilyen vámok kivetésére az 1977-es Nemzetközi Szükséghelyzeti Gazdasági Hatáskörökről szóló törvény (IEEPA) alapján.
Ennek következtében a kormányzatnak visszatérítéseket kellett fizetnie azoknak az importőröknek, akik megfizették a vámokat, Trump pedig ehelyett az 1974-es Kereskedelmi törvény 122. szakasza alapján 10 százalékos, világszintű vámtételt jelentett be.
Az ilyen, a 122. szakasz alapján kivetett vámok azonban legfeljebb 150 napig maradhatnak hatályban, és pénteken lejárnak. A kifutó 10 százalékos vámokat most az új tarifák váltják fel, amelyeket az eddigi intézkedéseknél ellenállóbbnak tartanak a jogi kifogásokkal szemben.
A most bejelentett vámokat az 1974-es Kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján vetették ki; ez felhatalmazza az elnököt arra, hogy importadókat és egyéb szankciókat vezessen be olyan országokkal szemben, amelyek szerinte „indokolhatatlan”, „ésszerűtlen” vagy „diszkriminatív” kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.
Azok az országok, amelyek már bevezették a kényszermunkával előállított termékek importtilalmát vagy vállalták, hogy ezt megteszik, köztük Kanada, az EU, India és az Egyesült Királyság, 10 százalékos kulcsot kapnak. A többi ország, például Kína, Japán és Dél-Korea, magasabb, 12,5 százalékos vámmal szembesül.
Bizonyos termékek mentesülnek a vámok alól, így például az olaj és a gáz, a műtrágya, valamint azok az áruk, amelyekre az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közötti észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozik.
Elég nagy a felháborodás
A döntés széles körű bírálatot váltott ki az érintett országokban. Brazília, amelyre 12,5 százalékos vámot vetnek ki, „önkényesnek és indokolatlannak” nevezte a lépést, és megtorló vámok bevezetését tervezi az Egyesült Államokkal szemben.
A brazil kormány közleménye szerint „Washington úgy döntött, hogy az emberi jogok és a világ dolgozóinak küzdelmei szempontjából kiemelkedően fontos kérdést manipulál, hogy 59 országot és az Európai Uniót tisztességtelen gyakorlatokkal vádolhassa” - áll a brazil kormány közleményében.
Chile szintén 12,5 százalékos vámkulccsal néz szembe. Paula Estévez, az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint Chilének „szilárd munkaügyi intézményrendszere, robusztus szabályozási kerete és határozott elkötelezettsége van a kényszermunka megelőzése és felszámolása mellett”.
Jogvédő szervezetek szerint lesz pozitív hozadéka ennek
Emberi jogi szervezetek szerint okot ad a szkepticizmusra, milyen megfontolások állnak a vámok mögött. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a vámtételek segíthetnek a kényszermunka visszaszorításában.
A kényszermunkát az 1930-as Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Kényszermunka-egyezménye úgy határozza meg, mint „minden olyan munkát vagy szolgáltatást, amelyet bármely személytől valamely büntetés kilátásba helyezése alatt követelnek meg, és amelyre az illető nem önként vállalkozott”.
Az ENSZ szakosított intézményeként működő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint 2021-ben bármelyik napon hozzávetőleg 27,6 millió embert kényszerítettek kényszermunkára világszerte.