A Transzkaszpi folyosón át zajló szállítás jelenleg körülbelül 35 napig tart, cél, hogy ezt 15–20 napra csökkentsék. A tisztviselők szerint a vám, a digitális rendszerek és az átlátható határeljárások legalább olyan fontosak, mint az új vasútvonalak és kikötők.
Az Európai Unió támogatásával a Transzkaszpi-folyosó mentén fekvő országok azon dolgoznak, hogy az útvonal gyorsabbá és kiszámíthatóbbá váljon, céljuk pedig, hogy a jelenlegi mintegy 35 napról 15–20 napra csökkentsék a tranzitidőt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Üzbegisztánból nyugatra tartó áruk számára az útvonal Kazahsztánon át vezethet a Kaszpi-tengerhez, ahonnan komppal lehet átkelni Azerbajdzsánba, majd Grúzián és Törökországon keresztül Európa felé halad tovább. A folyosó vasútvonalakat, közutakat, kikötőket és tengeri összeköttetéseket kombinál, amelyeknek több nemzeti közlekedési rendszerben kell összehangoltan működniük.
Annak javítása, hogy az útvonal különböző elemei miként működnek együtt, a Transzkaszpi Közlekedési Folyosóról szóló második nemzeti konferencia egyik központi témája volt Taskentben, ahol európai és üzbég tisztviselők, nemzetközi pénzügyi intézmények és szállítmányozó cégek a kiemelt beruházásokról, a projekt-előkészítésről, a logisztikáról, a digitalizációról és a gyorsabb határátlépési eljárásokról egyeztettek.
A TRACECA, az Európa–Kaukázus–Ázsia közlekedési folyosó kormányközi bizottsága azon szervezetek egyike, amelyek a folyosó menti kormányokkal együttműködve igyekeznek javítani a határokon átnyúló összeköttetéseket.
Infrastruktúrán túl: vámügyek és digitális kapcsolatok
Jasurbek Choriyev, a TRACECA főtitkára az Euronewsnak elmondta, hogy az infrastruktúra továbbra is egyenetlen a folyosó mentén, és további beruházásokat igényel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a következő négy évben az elsődleges cél az, amit a TRACECA „puha összekapcsolhatóságnak” nevez.
„A digitális összeköttetés, valamint a határokon átnyúló eljárások megkönnyítése és egyszerűsítése lesz az első számú prioritás a következő négy évben, erre kell összpontosítanunk” – mondta Choriyev.
Pēteris Ustubs, az Európai Bizottság Nemzetközi Partnerségek Főigazgatóságának (DG INTPA) Ázsiáért és a csendes-óceáni térségért felelős igazgatója a folyosó egészére kiterjedő szorosabb koordináció szükségességére hívta fel a figyelmet.
„A folyosót egészében kell szemlélni, gondoskodva arról, hogy az egész útvonal eljárási része a lehető legzökkenőmentesebben működjön, hogy a dokumentumok a lehető legnagyobb mértékben elektronikus formába kerüljenek, és hogy a vámeljárások a lehető legjobban összehangoltak legyenek” – fogalmazott.
Miért létfontosságú a kiszámíthatóság az árufuvarozásban
A logisztikai vállalatok számára a rövidebb út csak egyetlen eleme annak, ami versenyképessé tesz egy közlekedési folyosót. Ugyanilyen fontosak a kiszámítható áthaladási idők.
„A fuvarozó és logisztikai cégeket elsősorban az érdekli, hogy a folyosó menetrendje nagyon kiszámítható legyen, hogy pontosan tudják, mikor és hogyan mozog majd az áru” – jegyezte meg Ustubs.
Az EU Üzbegisztánba akkreditált nagykövete, Toivo Klaar úgy fogalmazott, hogy az általa „puha infrastruktúrának” nevezett területen folytatott együttműködés legalább olyan fontos, mint a fizikai összeköttetésekbe történő beruházás.
Elmondása szerint ez olyan eljárásokban való megállapodást jelent, amelyek egyszerűsítik a határátlépést, és csökkentik az engedélyek és vámkezelések ügyintézésére fordított időt. „Így ha valaki például Üzbegisztánból egy konténernyi vagy egy vonatnyi árut szeretne Európába szállítani, nem kell minden egyes, az útvonalon fekvő országban külön engedélyért folyamodnia, pedig elég sok van” – tette hozzá Klaar. Ehelyett, folytatta, egy közösen elfogadott engedély és rendszer könnyebbé tenné az áru továbbítását az útvonalon.
„Ez teljes mértékben megvalósítható. Másutt már alkalmazzák, és elsősorban politikai akaratról, az együttműködésről szól” – hangsúlyozta Klaar.
Szűk keresztmetszetek nyugatabbra
A rövidebb áthaladási idők attól is függnek, hogy nyugatabbra sikerül-e megszüntetni a kapacitáskorlátokat. Choriyev példaként olyan új vasúti összeköttetéseket említett Azerbajdzsán, Örményország, Nahicseván és Törökország között, amelyek viszonylag rövid szakaszokkal is képesek nagyobb útvonalrészeket összekapcsolni.
A Fekete-tenger egy újabb kihívást jelent. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet júliusban arra figyelmeztetett, hogy ismét megszaporodtak a civil kereskedelmi hajók elleni támadások a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren. Az utóbbi időben Ukrajna Fekete-tenger menti partvidékén kereskedelmi hajókat és kikötői infrastruktúrát is értek támadások.
„A Fekete-tenger biztonsága ma aggodalomra ad okot” – mondta Choriyev, aki a kompjáratokat és a tengeri kapacitásokat is lehetséges szűk keresztmetszetként említette.
Üzbegisztán keleti és nyugati kapcsolatait is bővíti
Üzbegisztán számára a folyosó gazdasági jelentősége szorosan összefügg földrajzi helyzetével: a világ két olyan államának egyike, amelyet minden irányból más szárazföldi országok vesznek körül. Ilkhom Makhkamov közlekedési miniszter szerint a szállítási költségek jelentős hányadot tesznek ki az üzbég termékek végső árában.
Taskent saját határain túl is keresi a jobb hozzáférést a nemzetközi piacokhoz. Makhkamov elmondása szerint a tervek között szerepel a kaszpi-tengeri kikötői infrastruktúrában való részvétel, kompok és uszályok üzemeltetése a Kaszpi-tengeren, azeri infrastruktúrafejlesztési projektekben való részvétel, valamint részesedések szerzése grúziai és Fekete-tenger menti kikötőkben.
Kapacitáskorlátok az országon belül is vannak. Üzbegisztán vasúti hálózatának egyes szakaszain személy- és tehervonatok osztoznak, miközben a Taskent és Szamarkand közötti, különálló nagysebességű személyszállító vonal terve részben azt szolgálja, hogy teherforgalmi kapacitást szabadítson fel.
Hikmatulla Rahmetov, az Üzbegisztáni Vasutak első elnökhelyettese szerint a beruházás „csökkenti majd az áruforgalmunkra nehezedő nyomást”, és hozzájárul a teherszállítási üzemeltetési költségek mérsékléséhez.
Ezzel párhuzamosan a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútvonal keletről jelentősen több árut hozhat be a hálózatba. Az Üzbegisztáni Vasutak becslései szerint az útvonal évente akár 15 millió tonna árut is szállíthat majd, ennek nagy része Üzbegisztánon keresztül tartana az európai piacok felé.