Az elmúlt három év volt a valaha mért legmelegebb a világon. A hűtéshez felhasznált energia is nő, az uniós háztartások fogyasztása hat év alatt megduplázódott.
A Copernicus adatai szerint 2026 júniusa volt a legforróbb június Nyugat-Európában a mérések kezdete óta, és globálisan is a második legmelegebb. Világszinten a három legmelegebb év 2024, 2023 és 2025 volt, ebben a sorrendben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hőmérséklet-emelkedés és a hőhullámok egyre több embert késztetnek arra, hogy hűtéshez folyamodjon. Ez Európa-szerte felfelé hajtja az energiaigényt. Az EU-ban a háztartások hűtési célú energiafogyasztása 2018 és 2024 között megduplázódott.
Hogyan alakult tehát a hűtés miatti energiafogyasztás Európa-szerte? Mely országokban ugrott meg leginkább a felhasználás? És hol teszi ki a hűtés a legnagyobb arányt az energiaigényből?
Az EU-ban a háztartások hűtési célú energiafelhasználása világosan mutatja a növekvő keresletet: 2018-ban 40,5 ezer terajoule (TJ) volt, 2024-re pedig 80,4 ezer TJ-ra emelkedett, ami 99%-os növekedés.
2010-ben még mindössze 15,5 ezer TJ volt, vagyis a fogyasztás 14 év alatt 420%-kal nőtt.
Mi áll a legnagyobb növekedések mögött
A 2018 és 2024 közötti változás Európa-szerte jelentős eltéréseket mutat. Ezeket a növekedési ütemeket azonban körültekintően kell értelmezni.
Néhány ország, ahol korábban alig vagy egyáltalán nem használtak energiát hűtésre, most kezd klímaberendezéseket és más hűtési megoldásokat alkalmazni. Bár az energiafogyasztásuk továbbra is alacsony, ez nagyon magas százalékos növekedést eredményezhet.
Ausztriában például a háztartások hűtési célú energiafogyasztása 2018 és 2024 között 22 TJ-ról 253 TJ-ra emelkedett.
Ezzel Ausztria lett az az ország, ahol 2018 és 2024 között a legnagyobb mértékben, több mint 1000%-kal nőtt a hűtésre felhasznált energia mennyisége. Az uniós tagállamok közül Csehországban 244%-kal emelkedett a hűtési energiafelhasználás. Olaszország a harmadik 193%-os növekedéssel, ami azt mutatja, hogy a kereslet ott is tovább nő, ahol a légkondicionálás már régóta mindennapos.
A helyiségek hűtésére fordított energiafelhasználás Magyarországon (171%), Finnországban (163%), Spanyolországban (127%), Szlovéniában (114%) és Görögországban (103%) is több mint a duplájára nőtt az időszakban.
Olaszországgal együtt a spanyol és a görög adat is jelzi, hogy Dél-Európában egyre nagyobb az igény a hűtésre.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül Franciaországban 52%-kal nőtt a hűtési energiafelhasználás, míg Németország viszonylag stabil maradt, mindössze 8%-os emelkedéssel.
A grafikonon szereplő nulla azt jelzi, hogy nem jelentettek hűtésre fordított energiafogyasztást; ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem volt növekedés.
Egyes országokban jelentős részt tesz ki a hűtés
A helyiségek hűtésére fordított energia aránya a háztartások végső energiafogyasztásán belül Európa-szerte jelentős különbségeket mutat, ami a klíma- és földrajzi adottságok eltéréseit tükrözi.
2024-ben az uniós átlag mindössze 0,84% volt, vagyis még az 1%-ot sem érte el.
Néhány országban azonban a hűtés a háztartási energiafelhasználás jelentős részét teszi ki. Ciprus áll az élen, ahol a háztartások energiafogyasztásának 16%-a jut hűtésre. Kétszámjegyű az arány Máltán is (15%), valamint a tagjelölt Albániában (13,4%).
Görögországban a háztartási energiafogyasztás 7,4%-a megy hűtésre. 2% fölött van az arány Észak-Macedóniában (3%), Montenegróban (2,9%), Spanyolországban (2,5%), Olaszországban (2,3%) és Horvátországban (2,1%).
Az uniós hűtési energia harmadát Olaszország használja fel
Olaszországban a legmagasabb a hűtésre fordított energiafelhasználás az EU-ban, 26,3 ezer TJ. Ennél is fontosabb, hogy ez az uniós összfogyasztás csaknem egyharmadát, 32,7%-át teszi ki.
Spanyolország mind az arányt, mind az abszolút értéket tekintve a második helyen áll, 17,8%-kal és 14,3 ezer TJ-lal. Görögországé az EU-ban a harmadik legnagyobb részesedés, 14,8%, jóval megelőzve Franciaországot (11,8%).
A tagjelölt országokat is beleszámítva Törökország a harmadik legnagyobb hűtési energiafogyasztó, 13,6 ezer TJ-lal.
A 2026 júniusi hőhullámok megemelték az áramigényt és az árakat
A növekvő hűtési igény már most átalakítja Európa villamosenergia-piacát.
A 2026 júniusi hőhullámok idején az EU négy legnagyobb gazdaságában meredeken emelkedett az áramkereslet,a legnagyobb növekedést Franciaországban mérve. A francia hálózatüzemeltető, az RTE adatai szerint minden egyes 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés 0,7 és 1 gigawatt közötti plusz áramigényt jelent, a legforróbb napokon pedig csak a hűtés 10–14 gigawattal növelheti a terhelést.
A magasabb kereslet azonnal felhajtotta a nagykereskedelmi áramárakat. Németországban 200 euró fölé emelkedett a megawattóránkénti (MWh) ár, Franciaországban csaknem elérte a 160 euró/MWh-t, Spanyolországban pedig meghaladta a 110 euró/MWh-t. A drágulást nemcsak a hűtés iránti kereslet növekedése, hanem a kínálat szűkössége is fűtötte: Németországban gyenge volt a szélerőművi termelés, miközben Franciaországban átmeneti kiesések sújtották az atomerőműveket a szokatlanul meleg folyóvíz miatt. Bár a nagykereskedelmi árrobbanás nem jelenik meg azonnal a lakossági számlákon, tartós emelkedés esetén idővel a végfelhasználói árak is növekedhetnek.
Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag
Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, a hőmérséklet kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a globális átlag. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint 2023-ban a tíz legnagyobb hőmérséklet-emelkedést elszenvedő ország mind Európában volt, ami jól mutatja, milyen mértékben sújtja a kontinenst az éghajlatváltozás.