Hagyomány vagy pénzkidobás? Alanyi jogon járó állami nyaraltatás vagy idejétmúlt állatkínzás? Augusztus 20-a közeledtével minden nyáron felszikrázik a vita, hogy szükség van-e tűzijátékra, és ha igen, akkor mekkorára. Ez is, mint minden az ellenzéki és a kormányoldal vitája volt. De csak eddig.
Az idei augusztus 20-i állami ünnepség körül kialakult vita jóval túlmutat azon a kérdésen, hogy lesz-e tűzijáték a Duna fölött. Az elmúlt hetekben kibontakozott politikai és közéleti polémia egyszerre szól a közpénzek felhasználásáról, a környezetvédelemről, a nemzeti hagyományokról, az állami reprezentáció szerepéről, de főleg a Balásy Gyulához köthető Lounge-csoport megbüntetéséről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A helyzet különlegességét az adja, hogy miközben a kormány megerősítette: idén is megtartják az ünnepi tűzijátékot, annak lebonyolítása teljesen új keretek közé került. Az eredeti szerződéseket felmondták, a korábbi fővállalkozó kiesett, az állam pedig azt ígéri, hogy a rendezvény az eddigi költségek töredékéből valósulhat meg.
Rongyrázás vagy valódi nagyság?
Az augusztus 20-i tűzijáték Magyarország legmegosztóbb állami rendezvénye lett az elmúlt években. Támogatói szerint Európa egyik legnagyobb pirotechnikai bemutatójáról van szó, amely egyszerre turisztikai attrakció, nemzeti ünnep és közösségi élmény. Kritikusai ugyanakkor rendszeresen felvetik, hogy a több milliárd forintos költséget hasznosabb célokra is lehetne fordítani, miközben a tűzijáték jelentős környezeti terhelést is okoz.
Az idei vita azonban egészen más alapokról indult. Miután a Fideszhez bekötött Lounge-csoport ellen büntetőeljárás indult, bankszámláikat zárolták, valamint a végrehajtás is elkezdődött már, a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség felmondta a korábban megkötött keretszerződéseket. Ez azt jelentette, hogy néhány héttel az ünnep előtt gyakorlatilag újra kell szervezni a gigászi rendezvénysorozatot.
Milliárdokat érő könnycseppek
Az elmúlt években gyakorlatilag megszokottá vált, hogy az augusztus 20-i rendezvények lebonyolítását Balásy Gyula érdekeltségei végezték.
A Lounge Event nem csupán a tűzijáték pirotechnikai részéért felelt, hanem a teljes programsorozat megszervezéséért is: a színpadok felállításától kezdve a kulturális programokon és marketingkampányokon át egészen a biztonsági és logisztikai feladatokig. Korábban szinte minden jelentősebb állami rendezvényben szerepet kaptak.
Az idei szerződések alapján a Lounge Event két külön megállapodást kötött az állammal. Az egyik körülbelül 5 milliárd forint értékben a tűzijátékra szólt, míg a másik, mintegy 12,5 milliárd forintos szerződés az egész Szent István-napi programsorozat lebonyolítását fedte le.
A kettő együtt 17,5 milliárd forintos megbízást jelentett. Ennek felét, 8,7 milliárd forintot az állam előlegként már ki is fizette, mire a szerződéseket felmondták.
A Belügyminisztérium szerint nem pusztán politikai döntésről volt szó, hiszen a Lounge-csoport pénzügyi helyzete miatt kérdésessé vált, hogy egyáltalán tudják-e teljesíteni a vállalásaikat. A bankszámlák zárolása miatt ugyanis az alvállalkozók kifizetése is veszélybe került, ami egy ekkora rendezvény esetében már a megvalósíthatóságot is veszélyezteti. Emiatt az állam rendkívüli közbeszerzési eljárást indított új kivitelező kiválasztására.
Nem tudjuk, hogy milyen lesz, de olcsóbb
Talán a legnagyobb politikai visszhangot nem is maga a szerződésfelmondás váltotta ki, hanem az, hogy az új kormány szerint ugyanazt az ünnepet lényegesen olcsóbban is meg lehet rendezni. A Belügyminisztérium szerint a korábbi konstrukció ,,indokolatlanul költséges" volt, ezért az új közbeszerzésben már jelentősen csökkentett műszaki tartalommal számoltak.
Már bírálati szakaszban van az állami rendezvénysorozatra sebtében kiírt új közbeszerzés, és mivel a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség által az időszűke miatt hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban talált cég az egyetlen ajánlattevő volt, jó eséllyel a budapesti Hardrock Szolgáltató Kft. kapja a megbízást.
A jelenlegi becslések szerint a teljes rendezvénysorozat kevesebb mint 4 milliárd forintból valósulhat meg. Ez még úgy is jelentős különbség, hogy a program egyszerűbb lesz, és bizonyos elemeket elhagynak vagy visszafognak.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi 17,5 milliárdos konstrukcióhoz képest nagyjából 13–14 milliárd forinttal kisebb költségvetésből készülhet el az idei rendezvény. A kormány ugyanakkor hangsúlyozza: a költségcsökkentés nem érinti sem a biztonságot, sem a fő programelemeket, sem pedig magát a tűzijátékot.
Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, hogy a tűzijátékot és a drónshow-t még az előző kormány rendelte meg és fizette ki, ezért azok megtartása mellett döntöttek. Ugyanakkor jelezte: az ünnepség egészét szerényebb formában rendezik meg, mint korábban.
Karácsony Gergely szerint most lehetne végleg lezárni ezt a korszakot
A legerősebb kritikát Budapest főpolgármestere fogalmazta meg. Karácsony Gergely szerint éppen most nyílt volna lehetőség arra, hogy Magyarország végleg szakítson a tűzijáték hagyományával.
Érvelése szerint a pirotechnikai bemutató jelentős levegőszennyezéssel és zajterheléssel jár, károsítja az élővilágot, miközben a rá fordított közpénznek szerinte sokkal hasznosabb helye lenne.
A főpolgármester azt is hangsúlyozta, hogy a látványosság ma már modern technológiákkal – például fényvetítéssel vagy drónshow-val – is kiváltható lenne.
Karácsony Gergely egyértelműen kiállt az aHang nevű civilszervezet kezdeményezése mellett, amely inkább aszályvédelemre költené a tűzijáték lemondásával felszabaduló pénzt.
Százezerek a tűzijáték ellen
Az aHang saját oldalán egy petíciót is indított, ahol mindössze egy hét alatt már majdnem összegyűlt a célként kitűzött 300 ezer aláírás. Szalóki Viktor, a szervezet politikai igazgatója levélben válaszolt az Euronews kérdéseire.
Az új fejlemények tükrében, az aHang milyen költségekkel számol a tűzijátékkal kapcsolatban? És mire lenne elég ez a pénz?
,,Ahhoz, hogy az államalapítás ünnepének napján legyen még mit ünnepelni, ahhoz igenis nagyon komolyan kell foglalkozni az aszályhelyzettel és a környezetünkkel. Mert amikor az ország egy része sivatagosodik, tavak kiszáradnak, hőhullámok söpörnek végig, akkor mindennél fontosabb, hogy erre kellő segítség jusson. Amennyiben csak a 4 milliárd forintos költséggel számolunk akkor is az látszik, hogy tavaly az aszályhelyzet kezelésére 4,7 milliárd forintot különített el a kormányzat az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) számára. Ezt az összeget az OVF, csatornák, patakok és folyók "rendbetételére" fordította. A kormány a Velencei-tó vízhelyzetének megoldására 150 milliárdos költséggel számol, azonban a közelmúltban jelentek meg olyan szakvélemények, amelyen ennél sokkal olcsóbb és gyorsabb megoldást is látnak. Vazsonyi László a VulcanAgro Kft. szakembere például arról beszélt, hogy elég lenne egy vízvezetéket építeni a Duna és Pettend közötti 15 kilóméteres szakaszon, ahonnan már a gravitáció is eljuttatná a vizet a Velencei-tóba és az ára töredéke lenne a 150 milliárdos tervezett költségnek."
Érkezett Gajdos László, élő környezetért felelős minisztertől bármiféle reakció? Illetve mekkora a nyitottság a főváros részéről?
,,Gajdos Lászlótól nem érkezett egyelőre reakció, látva a miniszter eddigi munkáját, nagyon bízunk benne, hogy ez ügyben is lesz fogadókészség a tárca vezetőjétől.
Karácsony Gergely nemrégiben tett közzé egy Facebook-bejegyzést, amelyben azt taglalja, hogy ideje lenne elengedni a tűzijátékot. A főpolgármester ebben azt írta: “Ráadásul idén már több mint 230 ezer ember írta alá azt a petíciót, amely azt támogatja, hogy a tűzijáték költségeit az aszály elleni védekezésre fordítsák. Az aszály, a vízhiány kérdése nyilván nem oldható meg egészében ebből a pénzből, de hogy ott minden közforintnak jó helye van, az is biztos.”
A tűzijáték lemondása inkább gyakorlati vagy szimbolikus lépés lenne?
,,Mind a kettő benne van. Mind a petíciónak, mind az aHangnak az álláspontja, hogy a kampányunk nem augusztus 20. ellen szól, hanem a drága, és környezetszennyező tűzijáték ellen. Az államalapításunkat meg lehet, és meg is kell méltóképpen ünnepelni, ehhez azonban nem kell közpénz milliárdokat ellőni az égbe!"
Lehet látni valami mintázatot a petíciót eddig kitöltők között? Inkább városiak vagy vidékiek? Idősek vagy fiatalok?
,,Nagyon sok helyről csatlakoznak a petícióhoz, talán pont ez mutatja meg leginkább, hogy maga az ügy túlmutat azon, hogy “Budapesten tűzijátékoznak”. Sokkal inkább egy olyan szemléletről van szó, ami hosszú távon hoz egy más fajta gondolkodást a témában.
Maga a petíció eredetileg 2022-ben indult, amikor a gazdasági válság kellős közepén bejelentette az Orbán-kormány, hogy minden idők legnagyobb és legdrágább tűzijátékát tartják meg. Akkor is mindent megtettünk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy tűzijáték költségeit más helyen és módon kell elkölteni. Akkor volt egy olyan katalizátor hatása annak, hogy a közbeszédben hetekig fő téma volt, hogy helyi szinten, rengeteg vidéki városban indítottak helyiek petíciót, hogy az adott településeken szociális kiadásokra fordítsák a tűzijáték költségeit. Akkor sikerült elérni, hogy a megyei jogú városokban és a nagy városok többségében már nincsen tűzijáték, annak költségeit másra fordítják, de mindemellett - ami fontos - méltóságteljesen és büszkén lehet megünnepelni az államalapításunkat."
Többről szól, mint egy esti látványosságról
Az idei vita ezért valójában nem a pirotechnikáról szól. Sokkal inkább arról, hogy milyen legyen az állam szerepe a nemzeti ünnepek megszervezésében, mekkora összeget indokolt közpénzből reprezentációra fordítani, és mennyire lehet vagy kell újragondolni az elmúlt években kialakult állami rendezvényszervezési modellt. Valóban attól lesz-e nagy egy nemzet, hogy az ünnepeit grandiózus - sokszor negédes - köpenybe csomagolja, vagy attól, hogy felelősségteljesen tervez a jövőre.
Persze ott vannak azok a hangok is, akik emlékeztetnek: Magyaroszágon százezrek élnek olyan körülmények közt, hogy évente egyszer sem tudnak elmenni nyaralni. Számukra régóta az egyetlen kikapcsolódás, ha elutaznak a fővárosba és megnézik a színpompás tűzijátékot. De itt felmerül a költői kérdés: vajon nem lenne-e jobb, ha spórolással és tudatossággal néhány év alatt létrejönne egy olyan ország, ahol minden család, minden gyerek legalább a Balatonra eljuthat néhány napra? Vajon akkor is így ragaszkodnánk fél órányi pukkogatáshoz?
Az csak az idei ünnepség után fog kiderülni, hogy a költségcsökkentés mennyire ment a látványosság rovására. A legérdekesebb kérdés azonban az, hogy a magyarok mit fognak érezni egy ,,fékezett habzású" augusztus 20. láttán. Az új kormányt hibáztatják-e majd, vagy belátják, hogy most már itt az ideje ezt elengedni?