A Foundation Future Industries robotikai cég szerint 2027-re fegyverré válhatnak az MI vezérelte humanoid robotok.
A mesterséges intelligencia villámgyors terjedésével és a robotika óriási technológiai ugrásaival a fegyverrel felszerelt humanoid robotok már nem csupán a kollektív képzelet szüleményei.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ahogy a jövőbe mutató technológia száguld előre, vele együtt erősödik a nyugtalanító érzés is.
A humanoidokat kereskedelmi és katonai célokra fejlesztő, amerikai székhelyű Foundation Future Industries már tesztelte Phantom robotjait Ukrajnában.
A vállalat vezérigazgatója szerint az ukrajnai kísérleti programok után már „akár jövőre” megkezdhetik a robotok fegyverként való alkalmazásának tesztelését.
„Szerintem van egy pszichológiai reakciónk, olyan, mint a Terminátor, de ha a gyakorlati oldalát nézzük, a valóságban ez nem egészen így van” – mondta az Euronews Nextnek a Foundation vezérigazgatója, Sankaet Pathak.
„Lényegében arról van szó, hogy miért küldene valaki egy csapat humanoidot, ha az a célja, hogy minél nagyobb pusztítást okozzon?”
A vezérigazgató inkább úgy látja, hogy a humanoidok idővel egyre több harci feladatot vehetnek át, olyan pontosságot kínálva, amelyet más fegyverrendszerek, például a légibombázás nem tudnak biztosítani.
Szerinte nincs értelme humanoidokkal rombolni, amikor ezt egy bomba jóval olcsóbban megteszi.
A humanoidok akkor válnak igazán hasznossá – érvel –, amikor a katonai cél nagyfokú precizitást igényel: a bonyolult művelet közben el kell kerülni az infrastruktúra megrongálását és a civil áldozatokat.
Robotok a csatatéren
Pathak nem számít arra, hogy a humanoidok kiszorítják a drónokat, inkább egy olyan űrt látnak betölteni, amely a szárazföldi harcok egyre veszélyesebbé válásával keletkezik az emberi katonák számára.
„A humanoidoknak akkor van létjogosultságuk, ha a küldetés célja a minél nagyobb pontosság: hogy amennyire csak lehet, ne semmisítsék meg az infrastruktúrát, ne okozzanak civil sérüléseket, miközben egy rendkívül összetett feladatot hajtanak végre” – mondta.
„Valóban úgy gondolom, hogy a szárazföldi jelenlét mind veszélyesebbé vált a katonák számára. Másrészt ez a precizitás fejlődésének következő fázisa, ami összességében nagyon kedvező lenne.”
Nem létezik kifejezetten a csatatéren bevetett humanoid vagy autonóm robotokra vonatkozó egyezmény, így azokra a meglévő nemzetközi humanitárius jog (IHL) szabályai érvényesek, amelyek előírják, hogy a fegyvereknek különbséget kell tenniük harcolók és civilek között.
A múlt héten António Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta, hogy „legfőbb aggodalma a halálos autonóm fegyverrendszerek” miatt van.
„Nevezzük őket annak, amik: gyilkos robotoknak” – írta egy LinkedIn-bejegyzésben. „Olyan gépek, amelyek maguk választják ki és támadják meg célpontjukat, és oltják ki emberéleteket – emberi ellenőrzés és mérlegelés nélkül” – tette hozzá.
Az ENSZ 2023 óta tárgyal egy külön egyezményről a halálos autonóm fegyverrendszerek (LAWS) ügyében az Egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény keretében; a főtitkár 2026-ig szeretne kötelező tilalmat elérni az emberi irányítás nélkül működő fegyverekre.
Amikor erről kérdezték, Pathak azt mondta, nem lát okot arra, hogy a humanoidokat másként kezeljék, mint a már használatban lévő precíziós fegyverrendszereket, például a felfegyverzett drónokat vagy a pilóta nélküli szárazföldi járműveket.
MI a csatatéren
A humanoid mesterséges intelligenciát használ, amelyet a cég saját úgynevezett világmodellekre épít. A vállalat nem hozza nyilvánosságra beszállítóit.
A világmodellek úgy működnek, hogy videók elemzéséből, szimulációs adatokból és más térbeli bemenetekből tanulnak, majd saját reprezentációkat hoznak létre jelenetekről és tárgyakról.
Ezek a modellek természetesen rengeteg adatot igényelnek a betanításhoz, de egészen más feladatokra használják őket, mint a csevegőbotokat. Egyszerűbben fogalmazva: nem a következő szót próbálják megjósolni, mint a nagy nyelvi modellek (LLM-ek), hanem a fizikai környezetek leképezését végzik, és azt próbálják előre jelezni, mi történne a következő helyzetben vagy „világban”, modellezve a dolgok időbeli mozgását.
„Elsősorban olyan világmodellekre koncentrálunk, amelyek képesek előre jelezni a jövőt. Úgy gondoljuk, hogy ez lesz a kulcsa a robusztus, intuitív MI megalkotásának” – mondta Pathak.
Arra a kérdésre, hogy az MI átveheti-e az irányítást a felfegyverzett robotok felett, azt válaszolta: szerinte egy ilyen fenyegetés nem humanoid robotok formájában jelenne meg, hanem drónok vagy még súlyosabb eszközök révén.
„Ha egy MI küldetésének célja az emberiség elpusztítása, garantálom, hogy nem 100 000 humanoidot küld. Egyszerűen drónokat vagy nukleáris arzenált használna” – mondta.
Szerinte a közvetlenebb veszélyt az úgynevezett „MI-terrorizmus” jelenti: a széles körben hozzáférhető MI-modellek visszaélésszerű használata kibertámadásokra, dezinformáció terjesztésére vagy civil drónok felfegyverzésére. Ezt elsősorban a nyílt forráskódú modellek számlájára írja.
Azok az MI-cégek, amelyek nyílt forráskódúnak vallják magukat, azzal érvelnek, hogy így mindenki számára hozzáférhetőbbé teszik a technológiát, a zárt forráskódú megoldások hívei viszont arra figyelmeztetnek: ez közbiztonsági kockázatot jelent, hiszen bárki módosíthatja a modelleket és felülírhatja a védelmi korlátokat.
Erre jó példa, amikor a Meta 2023-ban nyílt forráskódúként tette elérhetővé Llama 2 nevű nagy nyelvi modelljét (LLM).
Néhány nappal később már megjelentek az emberek által készített, cenzúrázatlan Llama 2-változatok, amelyeknél olyan kérdéseket is fel lehetett tenni, mint hogy miként lehet nukleáris bombát építeni – és a modell válaszolt rájuk.
Pathak szerint ugyanakkor még jó néhány jelentős technikai lépés választ el attól a forgatókönyvtől, amelyben az MI-rendszerek képesek lennének átírni saját utasításaikat, önállóan fejlődni és önmagukat sokszorosítani, mindezt nagy, könnyen azonosítható számítási klaszterek nélkül.
„Ahogy ezek a modellek egyre hatékonyabbá válnak, és kevesebb számítási kapacitással is képesek önmagukat sokszorosítani, úgy tudnak majd önállóan fejlődni, sőt olyan viselkedést mutatni, amellyel megkerülik és módosítják saját utasításaikat. Akkor lépünk be ebbe a veszélyes zónába” – mondta.
Hozzátette: „Valószínűleg még három, négy, talán öt lépésre vagyunk ettől.”
Ami előttünk áll
A vezérigazgató szerint a humanoidok akkor is fontos szerepet tölthetnek be a csatatéren, ha nem kezelnek fegyvereket: például anyagmozgatási feladatokban, vagyis a készletek beltéri és kültéri helyszínek közötti átszállításában, illetve felderítésben, épületek belső tereinek feltérképezésében és átvizsgálásában. Ilyen feladatokat már Ukrajnában is teszteltek.
Az ukrajnai katonai tesztelés során a Foundation áttervezte hardverét, hogy az kültéri, nagy igénybevételű körülmények között is működjön.
A cég már a következő generációs robotot, a Phantom 2-t fejleszti, amely víz- és porálló, hasznos teherbírása pedig az első változat 25–30 kilogrammjáról mintegy 80 kilogrammra nőtt.
A leesés közbeni terhelés, vagyis a G-erő tűréshatára 12–15 G-ről csaknem 100 G-re emelkedett, és a robot egy 3 kilowattórás akkumulátort kapott.
A Foundation befektetői között van Donald Trump amerikai exelnök fia, Eric Trump, továbbá a Stripe és a Define nevű kockázatitőke-cég is, több más támogató mellett.
A Foundation jelenleg évi mintegy 100 000 dollárért (90 000 euróért) adja bérbe kereskedelmi ügyfeleinek a Phantom robotokat. A katonai megrendelők hasonló áron vásárolhatják meg a gépeket.