Az OPEC+ szövetség hét tagországa megállapodott, hogy augusztusban napi összesen 188 000 hordóval növeli olajkitermelését, éppen akkor, amikor az árak a háború előtti szintre esnek vissza.
Hét OPEC+ tagország termelői csoportja vasárnap közölte, hogy a jövő hónapban összesen napi 188 000 hordóval növeli a kitermelést. Ez visszafogott emelésnek számít, és egybeesik azzal, hogy az olaj ára az Irán elleni háború kezdete óta először közelíti meg a háború előtti szinteket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez már az ötödik egymást követő hónap, hogy a szövetség tagjai abban állapodtak meg: valamelyest jobban megnyitják az olajcsapot.
A virtuális ülésen meghozott döntés Szaúd-Arábiát, Oroszországot, Irakot, Kuvaitot, Kazahsztánt, Algériát és Ománt érinti, és folytatja azon önkéntes termeléscsökkentések fokozatos feloldását, amelyeket ugyanezek az országok még 2023-ban jelentettek be.
Szaúd-Arábia és Oroszország viselik a legnagyobb terhet, egyenként napi 62 000 hordóval növelik a kitermelést.
„Az országok továbbra is figyelemmel kísérik és értékelik a piaci viszonyokat, és a piac stabilitásának támogatására irányuló folyamatos erőfeszítéseik részeként megerősítették, mennyire fontos az óvatos megközelítés” – áll a csoport közleményében.
Az olajárak visszakanyarodtak a háború előtti szintekre
Mindez egy látványos fordulatot tükröz az olajpiacon.
A Brent típusú nyersolaj, a nemzetközi viszonyítási pont, vasárnap este, a nyersanyagpiacok nyitásakor hordónként 72 dollár alatt forgott, nagyjából azon a szinten, ahol azelőtt állt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén csapásokat mért Iránra, és jóval a márciusban, a válság tetőpontján látott, 120 dollárhoz közeli csúcsok alatt.
Az amerikai referenciaolaj, a WTI jegyzése még alacsonyabb volt, hordónként nagyjából 68 dolláron.
Az áresést a békével kapcsolatos optimizmus táplálja: Irán egy ideiglenes szándéknyilatkozat keretében beleegyezett, hogy akadálytalan áthaladást engedélyez a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók számára, miközben Washington feloldotta az iráni kikötők blokádját. A tárgyalók azonban továbbra is a végleges megállapodás elérésén dolgoznak.
A szoroson zajló kereskedelmi forgalom – amely a háború előtt a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolította – fokozatosan élénkül, bár még jócskán elmarad a konfliktus előtti szintektől, és Teherán csak múlt héten figyelmeztette: az engedélyezett útvonalakról letérő tankhajókra „határozott válasz” vár.
Papírhordók és elhúzódó kilábalás
A háború jelentős részében a szövetség havi termelésnövelései jórészt csak papíron léteztek.
Mivel a szoros gyakorlatilag zárva volt, a közel-keleti termelők kénytelenek voltak drasztikusan visszafogni a tényleges kitermelést: a vevő nélkül maradt hordók felhalmozódtak, a térségi tárolókapacitások pedig megteltek, így a valós termelés messze elmaradt a csoport által meghatározott kvótáktól.
A fokozatos újranyitás most ezt a felhalmozódott mennyiséget zúdítja a piacra, ami a szerény hivatalos emeléseken messze túlmutató, erősödő árleszorító nyomást eredményez.
A termelés újjáépítése azonban időigényes folyamat.
Az S&P Global Energy legkorábban 2027 első negyedévére számít a térség olajtermelésének teljes helyreállására, az energetikai elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a háború hatása az üzemanyag-számlákon és a háztartási költségeken jóval a hivatalos békemegállapodás után is érezhető maradhat.
A hét termelő – akik hangsúlyozták, hogy kedvezőtlen fordulat esetén bármikor felfüggeszthetik vagy visszavonhatják az emeléseket – legközelebb augusztus 2-án ülésezik.