„Szeretek katona lenni, és az ukrajnai helyzet mélyen megérintett. Ezért hoztam meg ezt a döntést a szívemre hallgatva” – mondta egy francia önkéntes arról, miért utazott Ukrajnába.
Francia önkéntesek az ukrán katonai hírszerzés irányítása alatt működő Nemzetközi Légióval vesznek részt kiképzésen, betekintést nyújtva abba, milyen felkészülés vár a frontra készülő külföldi harcosokra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az önkéntesek a légió Revanche nevű harccsoportjához csatlakoztak, ahol rohamtaktikákat, fegyverkezelést és kis egységek manővereit gyakorolták.
Az egységgel gyakorló egyik önkéntes, aki a „Leon” fedőnevet használja, elmondta, hogy azért utazott Ukrajnába, mert „segíteni akar és az ukrán népért akar harcolni”.
„Szeretek katona lenni, és az ukrajnai helyzet megérintette a szívemet. Ezért hoztam meg ezt a döntést a szívemre hallgatva” – mondta.
A nemzetközi harcosok azóta erősítik az ukrán fegyveres erőket, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította Ukrajna elleni, teljes körű invázióját, és önkéntesek a világ minden tájáról jelentkeznek a támogatásukra.
Ukrajna több külföldi alakulatot is működtet – köztük a szárazföldi erők alatt működő Nemzetközi Légiót, valamint az ukrán védelmi hírszerzés Nemzetközi Légióját. A szárazföldi erők légióját 2025 végén átszervezték, katonáit más rohamezredekhez helyezték át. A lépés nem érintette a védelmi hírszerzés idegenlégióját.
A légió magát „elit harci egységként” jellemzi, amelyben a világ minden tájáról érkező katonák szolgálnak, és azt állítja, hogy a hadsereg számos más egységénél magasabb fizetéseket kínál.
Az ukrán védelmi hírszerzés irányítása alatt működik, amely a védelemmel, építéssel, haditechnikával és kiberbiztonsággal kapcsolatos katonai hírszerzési tevékenységeket folytat. A közösségi médiás felületein közzétett videókon harcosai dróncsapásokat hajtanak végre, gyalogsági rohamokat indítanak az orosz állások ellen, valamint felderítő műveleteket hajtanak végre.
Az Ukrajnában szolgáló külföldi újoncok egyik nyilvánvaló problémája a nyelvi akadály.
A francia önkéntesekkel dolgozó egyik kiképző, a „Viking” fedőnevű katona azonban azt mondta, hogy az alapvető utasításokat így is át tudja adni, és időnként tolmács is dolgozik mellette.
Mindez akkor történik, amikor a szövetségesek a 2026-os NATO-csúcstalálkozóra készülnek, amelyet július 7. és 8. között Ankarában rendeznek meg. A NATO európai tagállamai és Kanada várhatóan vállalást tesznek a csúcson, hogy 2026-ban és 2027-ben egyaránt 70 milliárd eurónyi katonai támogatást nyújtanak Kijevnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök is Donald Trumppal beszélt szombaton az ukrajnai háborúról – közölték Kijevben és Moszkvában.
Zelenszkij az X-en közzétett üzenetében azt írta, „valós esély” van a háború befejezésére, és hogy ő és az amerikai elnök megállapodtak abban, hogy a közelgő NATO-csúcson is folytatják tárgyalásaikat.
Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója elmondta, hogy Putyin és Trump egy óra 25 perces telefonbeszélgetést folytatott, miközben az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulóját ünnepelték.
„Az amerikai elnök ismételten megerősítette, hogy kész elősegíteni a harci cselekmények mielőbbi befejezését, és békés megoldásokat keresni a válságra” – áll Usakov közleményében.