Ahogy az MI egyre több rutinfeladatot vesz át, a munkaadók az ítélőképességet, a kreativitást és a vezetői képességeket értékelik többre – derül ki a PwC új jelentéséből.
Az olyan kifejezetten emberi képességek, mint az ítélőképesség, a kreativitás és a vezetői készségek egyre nagyobb értéket képviselnek, miközben a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a munkaerőpiacot – derül ki a PwC hétfőn közzétett, 2026-os globális AI-munkaerőpiaci barométeréből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az eredmények egyre élénkebb vita közepette születtek arról, miként alakítja át az MI a munkaerőpiacot, és milyen készségeket keresnek a munkaadók.
„A világgazdaságban kezd kirajzolódni egy új választóvonal a tehetség- és értékteremtés különböző modelljei között” – mondta Joe Atkinson, a PwC globális mesterségesintelligencia-igazgatója.
A hat kontinensről származó, több mint egymilliárd álláshirdetés elemzésére épülő jelentés szerint az MI kétsebességes munkaerőpiacot hoz létre.
Az egyik kategóriába azok a munkakörök tartoznak, ahol az MI átveszi a rutinfeladatokat, de továbbra is nagymértékben támaszkodik az emberi szaktudásra és ítélőképességre. Ezeket a PwC „professzionalizált” állásoknak nevezi; ilyen például a radiológus vagy a munkaerő-toborzó.
A másik kategória, amelyet a PwC „demokratizált” munkaköröknek nevez, azokat az állásokat foglalja magában, ahol az MI megkönnyíti, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkező dolgozók is elvégezzék a feladatokat. Ilyenek például az informatikai szolgáltatási vezetők és az orvosi titkárok.
A PwC szerint a professzionalizált munkakörökben kétszer olyan ütemben bővült a foglalkoztatás, mint a demokratizált szerepekben. Ezekben a szakmákban a bérek is 42 százalékkal gyorsabban emelkedtek.
Az eredmények összhangban állnak más nemzetközi kutatásokkal. A Világgazdasági Fórum „Future of Jobs 2025” jelentése szerint 2030-ig a dolgozók alapvető készségeinek 39 százaléka meg fog változni, a munkaadók pedig mindenekelőtt az analitikus gondolkodást, a vezetői készségeket, a rugalmasságot és a kreatív gondolkodást keresik egyre nagyobb számban.
A jelentés szerint az MI több állást teremt, nem kevesebbet
A PwC jelentése szerint azok a vállalatok, amelyek a leghatékonyabban használják a mesterséges intelligenciát, termelékenységben és munkaerő-felvételben is előnyre tesznek szert, ami arra utal, hogy a technológia a puszta automatizáláson túl is képes értéket teremteni.
Atkinson úgy fogalmazott: „Azok a cégek, amelyek a legnagyobb megtérülést érik el az MI-vel, arra használják, hogy felerősítsék az emberi szaktudást, felgyorsítsák az innovációt és teljesen új értékforrásokat hozzanak létre”, hozzátéve, hogy ezeknél a vállalatoknál nő a termelékenység és a növekedés.
A PwC elemzése szerint a mesterséges intelligenciának leginkább kitett vállalatok felső 20 százaléka 2018-hoz képest átlagosan 163 százalékos munkaerő‑termelékenység‑növekedést ért el, ami csaknem ötszöröse az összes MI-nek kitett cég átlagának.
Az eredmények azt a félelmet is megkérdőjelezik, hogy az MI visszafogja a felvételt vagy tömeges leépítéseket indít el.
A mesterséges intelligenciának leginkább kitett vállalatok 2018-hoz képest 52 százalékos létszámbővülést értek el, szemben a legkevésbé érintett cégek 36 százalékával. A bérek is gyorsabban nőttek: 24, illetve 17 százalékkal.
Mindez olyan időszakban derül ki, amikor a nagy munkaadók tovább alakítják munkaerő‑állományukat az MI köré. Csak idén olyan vállalatok, mint a Meta, a Cisco, az Oracle vagy a Citigroup jelentettek be több ezer elbocsátást, miközben jelentős összegeket fektetnek a mesterséges intelligenciába, és a termelékenység javítására törekszenek.
Az MI‑szaktudás magasabb fizetéseket hoz
Továbbra is meredeken nő a mesterségesintelligencia‑ismeretekkel rendelkező munkavállalók iránti kereslet.
A kifejezetten MI-szaktudást igénylő állások száma 2019 óta 69 százalékkal emelkedett, ami csaknem nyolcszorosa az összes állás 9 százalékos bővülésének ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint az MI-készségekhez kapcsolódó átlagos bérprémium is nőtt, 62 százalékra.
Az ágazatok között azonban nagyok a különbségek: a fogyasztói piacokon akár 118 százalékos bérprémiumot is fizetnek, míg a kormányzati és közszférabeli állásoknál mindössze 16 százalékot.
Az olyan MI‑készségeket igénylő munkakörök, mint a „prompt engineering” vagy a gépi tanulás, 2024 óta csaknem megduplázódtak, és 2015 óta az MI‑vel kapcsolatos szerepek növekedése messze meghaladja az összes állás bővülését.
Az MI‑hez köthető állásbővülés legnagyobb részét, 11 százalékát a technológiai, média- és távközlési szektor adta, ezt követték a professzionális üzleti szolgáltatások 6 százalékkal. Az egészségügyben volt a legkisebb arány, kevesebb mint 1 százalék.
A jelentés a karrierlétra legalján bekövetkező változásokra is rámutat.
Az Egyesült Államokban vizsgált 2,4 millió pályakezdő állás elemzése azt mutatta, hogy az MI‑nek leginkább kitett pozíciók ma hétszer nagyobb valószínűséggel követelnek meg olyan készségeket, amelyeket hagyományosan magasabb beosztásokhoz kötnek – például vezetői képességet, kreativitást és interperszonális kommunikációt.
Ezek iránt a pályakezdő állások iránt 2019 óta 35 százalékkal nőtt a kereslet, miközben a többi belépő szintű pozícióra 10 százalékkal kevesebb üres állás jut – áll a jelentésben.
Az eredmények kérdéseket vethetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a fiatalabb munkavállalók miként tudnak majd tapasztalatot szerezni. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha az MI átveszi a rutinszerű, belépő szintű feladatokat, a munkaadók egyre inkább elvárhatják a pályakezdőktől, hogy már karrierjük korai szakaszában magasabb szintű készségeket mutassanak fel.