Az Európai Bizottság várhatóan több lehetőséget javasol az izraeli telepekkel folytatott uniós kereskedelem korlátozására, miután a tagállamok hétfői miniszteri ülésükön fokozott nyomást gyakoroltak rá.
Öt, az Euronewsnak nyilatkozó diplomata szerint várhatóan az Európai Bizottság a júliusi uniós külügyminiszteri találkozó előtt bemutatja, milyen lehetőségek vannak a megszállt palesztin területeken lévő izraeli telepekről származó áruk importjának korlátozására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hónapok óta tartó patthelyzetet követően az uniós végrehajtó szervre a legtöbb európai kormány részéről tartós nyomás nehezedik, hogy kézzelfogható javaslatot tegyen a telepekkel folytatott kereskedelem korlátozására, amelyeket a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekintenek.
A külügyminiszterek hétfői, luxembourgi ülésén Dubravka Šuica, a Földközi-tenger térségéért felelős biztos közölte: a tagállamok erős nyomására a Bizottság a következő, július 13-i miniszteri ülés előtt kidolgoz néhány lehetséges opciót – mondta öt, neve elhallgatását kérő diplomáciai forrás az Euronewsnak.
Az azonban továbbra sem világos, hogy pontosan milyen megoldási javaslatok kerülnek majd az asztalra. A Bizottság eddig vonakodott kereskedelmi korlátozásokat előterjeszteni, tekintettel arra, hogy a Tanács nem tudott minősített többséget szerezni az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztéséhez, amely már jó ideje napirenden lévő, jóval jelentősebb lépés lenne.
Múlt héten az érdekvédelmi szervezet, a Global Echo Litigation Centre egy jelentése (forrás: angol) arra utalt, hogy a palesztin megszállt területeken előállított mezőgazdasági termékek az uniós piacra szabályos izraeli árunak feltüntetve, megtévesztő címkével kerültek be.
Ennek fényében a Bizottság korrekciós intézkedéseket is előterjeszthet, ha a jelentésben szereplő bizonyítékok beigazolódnak.
„Az illegális telepekkel folytatott kereskedelem ügyében számos tagállam kért javaslatokat a Bizottságtól. Továbbítani fogom ezt a kérést, és arra fogom kérni a Bizottságot, hogy a következő Külügyek Tanácsa előtt állítson össze egy, a lehetséges kereskedelmi intézkedésekre vonatkozó opciókat tartalmazó listát, beleértve azokat az intézkedéseket is, amelyek célja az illegális telepekről származó áruk importjának megakadályozása” – mondta az ülést követően Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az újságíróknak.
Izrael nemrégiben olyan lépéseket tett Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem feletti ellenőrzése erősítésére – többek között az ingatlanjog, a tervezés és az engedélyezés területén –, amelyek szembemennek az 1993-as oslói békemegállapodás keretében aláírt kulcsfontosságú egyezségekkel.
A palesztin területeken folytatott telepes-tevékenységet a Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2024-es tanácsadó véleménye alapján illegálisnak tekintik, amely jogellenesnek minősítette az izraeli telepeket.
2019-ben az Európai Unió Bírósága (EUB) kimondta, hogy a megszállt területeken fekvő izraeli telepeken előállított élelmiszertermékeket egyértelműen úgy kell címkézni, hogy azok „izraeli telepről” származnak, és nem lehet őket egyszerűen „izraeli termékként” feltüntetni.
A telepekről származó árukra kivetendő vámokra vonatkozó javaslatról minősített többségi szavazással döntenének, amihez legalább az uniós tagállamok 55 százalékának támogatása szükséges, amelyek együttesen az EU teljes lakosságának minimum 65 százalékát képviselik.
Egy tagállami csoport – köztük Franciaország és Svédország – már kiállt e megközelítés mellett, azzal érvelve, hogy a vámok a kereskedelempolitika körébe tartoznak, így elfogadásukhoz elegendő a minősített többség.
Franciaország külkereskedelmi minisztere, Nicolas Forissier nemrég az Euronewsnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az EU izraeli telepekkel folytatott kereskedelmének korlátozása „nem agresszív, hanem normális” lépés.
Ezzel szemben a Bizottság halogatja az ügyet, arra hivatkozva, hogy az ilyen vámok az uniós jog szerint szankciónak minősülnének, amelyekhez a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, márpedig erre nincs meg az egyetértés.
A hírek szerint azonban az intézmény befolyásos jogi tanácsadó testülete, a Tanács Jogi Szolgálata vitatja ezt az álláspontot, ami tovább erősíti az Izrael Ciszjordániában zajló illegális terjeszkedésének fékezését célzó kereskedelmi korlátozások iránti nyomást.
Az izraeli kormány elutasítja e telepek illegálisnak minősítését, és „ideiglenes helyszínekként” tartja nyilván őket.
Májusban az EU korlátozó intézkedéseket fogadott el a szélsőséges telepesekkel és az őket támogató szervezetekkel szemben, miután az új magyar kormány feloldotta a korábbi, Orbán Viktor volt miniszterelnök által bevezetett vétót.
„Egyértelmű volt az a közös álláspont, hogy az opcióknak világosnak kell lenniük. Ezt visszaviszem a kollégium elé [a biztosok testületéhez]” – mondta Kallas.