Az Airbus vezette konzorcium egy új generációs vadászrepülő kifejlesztését javasolta, miután összeomlott egy nagy horderejű francia–német harci repülőgép-program – közölte az érintett vállalatok egyike kedden az AFP hírügynökséggel.
A lépés egy nappal azután született, hogy Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök évek óta tartó nézeteltérések után lezárták az eredeti projektet az ipari partnerek között.
A müncheni székhelyű védelmi elektronikai vállalat, a Hensoldt közölte, hogy az Airbus Defence and Space-szel, az Autofluggal, a Diehl Defence-szel, a Rohde & Schwarzzal, a Liebherrrel, az MBDA-val és az MTU Aero Engines-szel fogott össze egy alternatív terv kidolgozására.
A vállalat szóvivője szerint a javaslatot már benyújtották Boris Pistorius német védelmi miniszternek. A kezdeményezésről elsőként beszámoló Financial Times úgy tudja, hogy Merz hivatalához is eljuttatták.
A vállalatok „közösen dolgoztak ki egy állásfoglalást a Jövő Harcászati Légirendszeréről (Future Combat Air System, FCAS) és a hozzá kapcsolódó Következő Generációs Fegyverrendszerről (Next Generation Weapon System, NGWS)” – tette hozzá a szóvivő.
További részletek csütörtökön várhatók, a berlini ILA légibemutatón esedékes bejelentéskor.
Visszalépés az európai védelmi integrációban
A német védelmi minisztérium megerősítette, hogy létezik a javaslat. Pistorius közölte, hogy Berlin azt mérlegeli, „milyen irányba indulunk tovább”.
Hozzátette: „Erről hónapok óta tárgyalunk különböző szereplőkkel.”
Pistorius elmondta, hogy az eredeti francia–német projekt összeomlása „fájóan érintette”.
„Tudom, milyen fontos Európában a francia–német együttműködés, de végső soron külön kell választani a szívet és az észt” – fogalmazott.
Az FCAS-programot zászlóshajónak szánt európai védelmi projektként tartották számon, amely a katonai együttműködés erősítését célozta, miközben Európa egyre határozottabban fellépő Oroszországgal és mind feszültebb amerikai kapcsolatokkal néz szembe.
A kezdeményezést azonban hosszú ideje húzódó viták hátráltatták a francia Dassault Aviation és az Airbus között, amely Németország fő ipari partnere, Spanyolország számára pedig kiemelt partner az FCAS-programban.
A német partnerek ellenezték a Dassault törekvéseit, hogy nagyobb ellenőrzést szerezzen a gép megépítésének irányítása fölött.
Merz azt is hangoztatta, hogy Németországnak – Franciaországgal ellentétben – nincs szüksége nukleáris fegyverek hordozására vagy repülőgép-hordozókról történő üzemelésre képes vadászgépekre.