Európa-szerte jelentősen eltér, mennyit kell fizetni egy belvárosi lakás négyzetméteréért. Az öt legnagyobb ország közül csak kettő fővárosa szerepel a tíz legdrágább között.
A lakhatás az egyik legsúlyosabb probléma Európa-szerte. Nemcsak a kínálat szűkössége okoz gondot, hanem az is, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, különösen a fővárosokban, a nagyvárosi térségekben és a turisztikai célpontokban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ingatlanárak és a bérleti díjak jelentősen eltérnek Európa különböző részein. Mely országok és városok a legdrágábbak, ha 2026-ban házat vagy lakást szeretne venni? Mennyibe kerül egy négyzetméter, és mekkora összegre van szükség egy belvárosi lakás megvásárlásához?
A Deutsche Bank kutatóintézete által készített „Mapping the World’s Prices 2026” című jelentés 69 város, köztük 28 európai település belvárosi lakásainak négyzetméterárát hasonlítja össze.
Svájcban kerül a legtöbbe lakást venni
Két svájci város áll a lista élén, így Svájc számít a legdrágább országnak, ha belvárosi ingatlanvásárlásról van szó. Egy lakás négyzetmétere Zürichben 22 910, Genfben 19 439 euróba kerül.
Egy 80 négyzetméteres lakás esetében ez Zürichben nagyjából 1 833 000, Genfben pedig 1 555 000 eurós árat jelent.
London a harmadik helyen áll, négyzetméterenként 17 241 eurós (14 782 fontos) árral. Egy ekkora lakás ára így körülbelül 1 379 000 euró, illetve 1 183 000 font.
London 35 százalékkal drágább, mint Párizs
A rangsorban Párizs következik, ám a francia főváros ingatlanjai Londonhoz képest viszonylag olcsóbbak: a négyzetméterár 12 771 euró. A londoni belvárosban mintegy 35 százalékkal többe kerül egy lakás, mint Párizsban.
Az első ötöt Bécs zárja 12 483 eurós négyzetméterárral.
Az első öt város közül mindössze kettő található Európa legnagyobb gazdaságaiban: a brit főváros, London és a francia főváros, Párizs.
Németország legdrágább városa München, ahol egy négyzetméter ára 11 435 euró.
A top tízben szerepel még Luxemburg (11 011 euró), Koppenhága (10 191 euró), Stockholm (10 037 euró) és Oslo (9 785 euró) is. A norvég fővárosban így esik 10 000 euró alá a négyzetméterár.
A legdrágább tíz város között három északi található, Helsinki pedig a 13. helyen áll 8 431 eurós négyzetméterárral.
A finn fővárosnál valamivel drágább Milánó és Amszterdam, ahol a négyzetméterár rendre 9 378, illetve 9 273 euró.
Prága drágább, mint Madrid és Berlin
Prága drágább a spanyol és a német fővárosnál: a belvárosi lakások négyzetmétere 8 352 euró.
Összehasonlításképpen: Madridban 7 831, Berlinben 7 613 euró egy négyzetméter, Rómában pedig 7 328 euró.
A négyzetméterár Dublinban (7 185 euró) és Frankfurtban (7 162 euró) még mindig 7 000 euró felett van, Lisszabonban (6 636 euró) és Barcelonában (6 485 euró) pedig meghaladja a 6 000 eurót.
A legolcsóbb városok: Isztambul és Athén
Isztambul a listán szereplő legolcsóbb európai város, négyzetméterenként 2 646 euróval, utána a szomszédos Görögország fővárosa, Athén következik 3 442 euróval.
Az EU fővárosa, Brüsszel is a legolcsóbb városok közé tartozik, hátulról a harmadik helyen. Ott egy lakás négyzetmétere 4 380 euróba kerül.
Az Egyesült Királyságban található Birminghamben (4 671 euró) szintén 5 000 euró alatt marad a négyzetméterár, míg Budapesten (5 243 euró), Varsóban (5 443 euró) és Edinburgh-ban (5 708 euró) meghaladja ezt a szintet.
A 28 város egyszerű átlaga 9 090 euró négyzetméterenként.
Ezek alapján 80 négyzetméteres lakás ára mindössze négy városban haladja meg az 1 millió eurót. Zürichben ez az összeg valójában megközelíti a 2 millió eurót, Genfben pedig 1,5 millió fölött van.
A listán szereplő városok átlagában egy 80 négyzetméteres lakás ára nagyjából 727 000 euró lenne.
Hongkong a legdrágább, Kairó a legolcsóbb
A jelentésben szereplő 69 város közül Hongkong a legdrágább, 23 790 eurós négyzetméterárral, utána Zürich (22 910 euró) és Szöul (21 897 euró) következik.
A legolcsóbb városok Kairó (784 euró) és Johannesburg (913 euró), mindkettőben 1 000 euró alatt marad a négyzetméterár.
A jelentés adatai a Numbeo és a Deutsche Bank statisztikáin alapulnak. Az összegeket euróra az Európai Központi Bank 2026 első felére vonatkozó átlagos árfolyamai alapján számították át.