Európai infláció ugrik Közel-Keleti konfliktus után: euróövezeti meghirdetett béremelések elmaradnak, dolgozók reálbére és vásárlóereje csökken
Európa-szerte ismét emelkednek az árak, a bérek azonban nem tartják velük a lépést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU inflációja 2026 áprilisában 3,2 százalékra emelkedett, ami a 2024 januárja óta mért legmagasabb érték, és az Eurostat gyorsbecslései szerint az árak májusban is tovább nőttek.
Az Indeed adatai szerint ugyanakkor az euróövezetben meghirdetett állások bérnövekedése nem tart lépést az inflációval. Vagyis Európa-szerte gyorsabban emelkednek az árak, mint a meghirdetett bérek, ami komolyan rontja a munkavállalók vásárlóerejét: a fizetésük egyre kevesebbet ér.
A mostani inflációs nyomás azt követi, hogy az EU az elmúlt évtizedek legnagyobb áremelkedési sokkját élte át. Az éves infláció 2022-ben 11 százalék fölé ugrott, elsősorban az Ukrajna elleni orosz inváziót követően elszálló energiaárak miatt.
Hogyan viszonyul egymáshoz az infláció és a meghirdetett bérek növekedése a legnagyobb európai gazdaságokban?
Közel-keleti konfliktus: ismét emelkedik az infláció
2024 elejétől egészen a közelmúltig 3 százalék alatt maradt. A közös amerikai–izraeli Irán elleni támadás és Teherán válaszcsapása óta, 2026 februárjának végén azonban fokozatos emelkedő trend rajzolódott ki.
2026 januárjában az éves infláció az EU-ban 2 százalék volt. Márciusra hirtelen 2,8 százalékra, áprilisra pedig 3,2 százalékra ugrott.
A járvány utáni infláció a nagy európai gazdaságokban mindenütt erodálta a munkavállalók vásárlóerejét, mivel a fogyasztói árak gyorsabban nőttek, mint a bérek. Az Indeed szerint 2026 elején az öt legnagyobb európai gazdaságban a kumulatív reálbérek még mindig elmaradtak a járvány előtti szinttől.
A Közel-Keleten kirobbant legutóbbi konfliktus nyomán ismét emelkedő infláció miatt az euróövezetben 2026 márciusában a bérek növekedési üteme az infláció alá esett, az áprilisi adatokban pedig tovább nyílt az olló. Ezzel megfordult az a 2023 szeptembere óta tartó tendencia, amikor a meghirdetett bérek növekedése tartósan meghaladta az inflációt az eurózónában.
Mivel az éves infláció áprilisban 3,0 százalékra emelkedett az euróövezetben, a bérek már nem tartják a lépést a megélhetési költségek emelkedésével. Az Indeed bérkövetője szerint a meghirdetett bérek mindössze 2,3 százalékkal nőttek éves összevetésben.
2026 januárjában a meghirdetett bérek növekedési üteme még 2,4 százalék volt, miközben az éves infláció csupán 1,7 százalékot tett ki, ami jól mutatja, milyen gyorsan fordult meg a helyzet.
„A globális energiaár-sokk okozta inflációs nyomás kezd visszaköszönni az európai adatokban, és felemészti a korábbi reálbér-növekedést” – mondta Aubrey Woessner, az Indeed Hiring Lab közgazdász munkatársa.
Miért lóg ki az Egyesült Királyság a sorból?
Az infláció és a meghirdetett bérek növekedése jelentősen eltér a nagyobb európai gazdaságok között. Az Egyesült Királyság kilóg a sorból: ott a meghirdetett bérek éves szinten 4 százalékkal nőnek, jócskán meghaladva a 2,8 százalékos inflációt.
„Ennek ellenére a reálbér-növekedés megtorpan. A reálvásárlóerő csökkenése a következő hónapokban visszafogja majd a keresletet, tovább erősítve az egyéb, a gazdaságot érő ellenszelet” – tette hozzá Woessner.
Pawel Adrjan, az Indeed gazdaságkutatási igazgatója hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban még mindig van egy olyan reálbér-puffer, amelyet az euróövezet nagy részében már elveszítettek. Az infláció áprilisban mérséklődött az Egyesült Királyságban, részben a kormány által bevezetett, a rezsiszámlák csökkentését célzó intézkedéseknek köszönhetően, miközben a kontinensen emelkedett.
„Az Egyesült Királyság reálbér-puffere azonban gyorsan olvad. A meghirdetett bérek éves növekedése áprilisban 4,0 százalék volt, amit részben a 4,1 százalékos, névleges minimálbér-emelés támasztott alá, ez ugyanakkor a leglassabb ütem négy éve” – mondta az Euronews Businessnek.
„Mivel a munkaerő-felvétel továbbra is gyenge, a közelmúlt reálbér-növekedése gyorsan el fog olvadni, ha az iráni konfliktus tartósan magasan tartja az olaj- és gázárakat.”
Az Egyesült Királyság azonban nincs egyedül. 2026 áprilisában Németországban és Írországban is meghaladta a meghirdetett bérek növekedése az inflációt, bár jóval kisebb mértékben. Németországban a bérnövekedés 3,2 százalék volt a 2,9 százalékos inflációval szemben. Írországban még szűkebb volt a különbség: a meghirdetett bérek 3,7 százalékkal emelkedtek, míg az infláció 3,6 százalék volt.
Olaszország és Franciaország: itt szenvednek leginkább a dolgozók
A jelek szerint Olaszországban és Franciaországban a legrosszabb a helyzet a munkavállalók számára. Franciaországban a meghirdetett bérek növekedése 2026-ban végig 1,1 százalékon maradt, miközben az infláció januári 0,4 százalékról áprilisra 2,5 százalékra ugrott.
Olaszországban is veszítenek a dolgozók. A meghirdetett bérek növekedése 2025 közepe óta 0,8 százalék alatt maradt, miközben az infláció az elmúlt évben folyamatosan meghaladta ezt a szintet. Az olló idén tovább nyílt, áprilisra az infláció 2,8 százalékra emelkedett.
A havi trendek hasznos támpontot adnak, a kumulatív reálbér-növekedés az elmúlt években azonban átfogóbb képet nyújt.