Új amerikai vámjavaslat kényszermunkára: EU és Egyesült Királyság is célkeresztben, ismét kiéleződhetnek a kereskedelmi feszültségek.
A Trump-kormányzat kedden azt javasolta, hogy 10 vagy 12,5 százalékos pótlólagos vámot vessenek ki 60 gazdaságból származó importárura – köztük az Európai Unióból és az Egyesült Királyságból érkezőkre –, arra hivatkozva, hogy ezek nem tesznek eleget a kényszermunkával előállított termékek kereskedelmének megakadályozásáért, ami indokolatlanul terheli az amerikai kereskedelmet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lépésre a július 24-i határidő előtt kerül sor, amikor lejárnak azok az ideiglenes vámok, amelyeket azt követően vezettek be, hogy februárban a bíróság megsemmisítette Trump IEEPA-alapú vámrendszerét.
A szerdán nyilvánosságra hozott, az amerikai kereskedelmi főképviselet (USTR) által készített jelentés szerint 54 gazdaság – köztük az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Japán, India, Izrael, Katar és Szaúd-Arábia – nem vezette be, illetve nem érvényesíti hatékonyan a kényszermunkával előállított termékek importjára vonatkozó tilalmakat. A javaslat értelmében rájuk további 12,5 százalékos vám vonatkozna.
Ezzel párhuzamosan hat gazdaságra további 10 százalékos vámot vetnének ki, amiért állítólag nem hajtják végre hatékonyan a kényszermunkával előállított termékek importjára vonatkozó meglévő korlátozásokat.
Ez a hat gazdaság Kanada, az Európai Unió, Ecuador, Indonézia, Mexikó és Pakisztán. Az USTR szerint ugyan rendelkeznek a kényszermunkával előállított termékek importját korlátozó intézkedésekkel, ezeket azonban nem alkalmazzák kellő hatékonysággal.
„Legfontosabb kereskedelmi partnereink mulasztása, hogy nem kezelik a kényszermunkával előállított áruk behozatalának kérdését, elfogadhatatlan” – fogalmazott közleményében Jamieson Greer amerikai kereskedelmi főképviselő.
„Ez olyan helyzetet teremt, amelyben az amerikai munkavállalók kénytelenek egyenlőtlen feltételek mellett versenyezni a globális piacon” – tette hozzá, felszólítva a kereskedelmi partnereket, hogy tegyenek többet azért, hogy a kereskedelem ne „ösztönözze és ne betonozza be világszerte a kényszermunkát”.
Jelentésében az USTR a kényszermunkát úgy határozza meg, mint „olyan munkát vagy szolgáltatást, amelyet valakitől bármilyen büntetés terhe melletti fenyegetés hatására követelnek meg, és amelyre a munkavállaló nem önként vállalkozik”.
A javasolt intézkedések várhatóan feszültséget keltenek a kulcsfontosságú amerikai kereskedelmi partnerek körében, amelyek közül sokan már több vámemelési hullámmal is szembesültek, mióta Donald Trump elnök visszatért hivatalába.
A lépésre alig néhány héttel azután kerül sor, hogy az Európai Unió megállapodott Washingtonnal: a legtöbb uniós exportcikkre legfeljebb 15 százalékos vámot vetnek ki, miután a kérdésről heves vita folyt a blokk 27 tagállama között.
Trump nemrég tért vissza kínai látogatásáról, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel az amerikai vállalatok piaci hozzáférésének bővítéséről és a kínai beruházások növeléséről tárgyalt az amerikai iparágakban. A felek abban is megállapodtak, hogy új kereskedelmi és befektetési fórumokat hoznak létre, bár ennek részleteiről eddig alig közöltek információt.
Az új vámok nem lépnének azonnal életbe; bevezetésüket még nyilvános konzultáció és felülvizsgálat előzi meg.
A vizsgálatot az 1974-es kereskedelmi törvény 301-es szakasza alapján folytatták le; ez olyan mechanizmus, amely lehetővé teheti a kormányzat számára, hogy továbbra is vámokat vezessen be, miután az amerikai legfelsőbb bíróság februárban kimondta: Trump túllépte hatáskörét, amikor a nemzetközi rendkívüli gazdasági hatáskörökről szóló törvényre (IEEPA) hivatkozva átfogó vámokat vetett ki kereskedelmi partnereire.
A kormányzat közölte, hogy fellebbezni kíván egy másik bírósági döntés ellen, amely visszatérítésre jogosította a vállalatokat a korábbi jogi keret alapján kivetett vámok után.
A hét elején Washington 25 százalékos vámot is javasolt a Brazíliából érkező importárukra, azzal vádolva Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát, hogy „ésszerűtlen” kereskedelmi gyakorlatokat tart fenn, amelyek „terhelik vagy korlátozzák az amerikai kereskedelmet”.
Az USTR szerint vizsgálatuk megállapította, hogy Brazília gyengén érvényesíti a korrupcióellenes szabályokat, és igazságtalan vámpolitikát folytat, többek között ezek miatt emeltek kifogást.