Nettó háztartási megtakarítási ráták Európában: Görögország az egyetlen ország, ahol a háztartások többet költenek, mint amennyit keresnek; a szakértők szerint az óvatosság és a nyugdíj a fő megtakarítási motiváció.
Az emberek több okból is félretesznek pénzt; ezzel vagyont építenek, és felkészülnek a váratlan kiadásokra. Egy friss tanulmány kimutatta (forrás: angol), hogy az európaiak csaknem kétharmada elsősorban elővigyázatosságból takarékoskodik, miközben a megtakarítás fő indítéka az emberek felénél a nyugdíj.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De vajon mely európai országokban takarítanak meg a legtöbbet? És jövedelmük mekkora részét teszik ténylegesen félre az európaiak?
A háztartások nettó megtakarítása azt a jövedelemrészt jelenti, amelyet nem végső fogyasztásra költenek el.
Az OECD adatai szerint a nettó háztartási megtakarítási ráták Európán belül jelentős eltérést mutatnak. 2024-ben vagy 2025-ben a görögországi mínusz 9,3%-tól a svédországi és magyarországi 14,7%-ig terjednek, szemben a 8,1%-os uniós átlaggal.
Görögország: ahol a költekezés meghaladja a jövedelmet
Görögország az egyetlen ország, ahol a mutató negatív tartományban van. Ez azt jelenti, hogy a háztartások többet költöttek, mint a rendelkezésre álló nettó jövedelmük, vagyis korábban felhalmozott megtakarításaikhoz nyúltak, vagy hitelből finanszírozták kiadásaikat.
Magyarország és Svédország mellett Csehországban (13,7%), Franciaországban (12,8%), Németországban (10,3%) és Hollandiában (10,2%) is meghaladja a 10%-ot a háztartások nettó megtakarítási rátája.
Spanyolország (9,2%) és Írország (9%) szintén az uniós átlag fölött marad.
Egyesült Királyság és Olaszország: a legalacsonyabb megtakarítási rátájú nagy gazdaságok
Míg Franciaország, Németország és Spanyolország az uniós átlagnál magasabb megtakarítási rátával rendelkezik, az Egyesült Királyság (4,7%) és Olaszország (3,2%) ennél jóval alacsonyabb értékeket mutat.
Lettországban a ráta nulla, vagyis a háztartások jövedelmük minden centjét elköltik. Szlovákiában (2%), Észtországban (3%), Portugáliában (3,4%) és Litvániában (3,8%) egyaránt 4% alatt marad a mutató.
Két északi országban is az uniós átlag alatt van a ráta: Dániában (7,5%) és Finnországban (4,4%).
Nehéz pontosan kiszámítani a megtakarítási rátákat
„A háztartási megtakarítási ráták kiszámítása önmagában is nagyon bonyolult, az országok közötti összehasonlítás pedig még inkább” – mondta Michael Haliassos, afrankfurti Goethe Egyetem professzora az Euronews Businessnek.
Rámutatott, hogy a rendelkezésre álló jövedelem és a háztartási fogyasztás mérése egyaránt nehéz.
A jövedelmeket gyakran pontatlanul vagy egyáltalán nem jelentik be, sokszor az adóhatóságtól való félelem vagy az adatvédelmi aggályok miatt.
A fogyasztást ezzel szemben nehéz felmérésekben pontosan megragadni, hiszen a válaszadók nem mindig emlékeznek minden kiadásukra, és az egyes országok különböző módszereket alkalmaznak ezeknek a mérési problémáknak a kezelésére.
Görögország esete
Haliassos felidézte, hogy a szuverén adósságválság mélypontján, 2015-ben Görögországban volt a legmagasabb azoknak a háztartásoknak az aránya az EU-ban, amelyek fogyasztása meghaladta a jövedelmüket, és 2020 környékén, a COVID–19-járvány idején – amikor a fogyasztási lehetőségek drámaian beszűkültek – is Románia után a második legmagasabb volt ez az arány.
A 2000-es évek elején Görögország megtakarítási rátája többnyire pozitív volt, bár rövid időre néhányszor negatív tartományba csúszott.
2010-től azonban éles fordulat következett: az adósságválság hatására a mutató mélyen negatívvá vált, 2013-ban érte el mélypontját mínusz 16,5%-kal, és azóta sem állt igazán helyre.
Miután 2021-ben átmenetileg ismét megközelítette a nullát, 2022-ben Görögországban újra mínusz 12,2%-ra esett vissza a ráta, és azóta is nagyjából mínusz 9% körül stabilizálódott.
Ugyanebben az időszakban az uniós átlag viszonylag stabil maradt, 2020-ban azonban hirtelen 12,4%-ra ugrott, mivel a járvány miatti lezárások miatt a háztartásoknak kevesebb lehetőségük maradt a költekezésre.
Az Eurostat adatai szerint Görögország 2024-ben azok közé az uniós országok közé tartozott, ahol az egy főre jutó, kiigazított bruttó rendelkezésre álló háztartási jövedelem átlagos szintje több mint 20%-kal elmaradt az uniós átlagtól.
Michael Haliassos hangsúlyozta, hogy az uniós országok között nincsenek tartósan sokat vagy tartósan keveset megtakarító államok; a különbségeket sokkal inkább az mutatja meg, hogyan reagálnak az egyes országok a különféle válságokra.
„A megtakarítási ráta kulcsfontosságú meghatározói a népesség korösszetétele, valamint az, hogy az egyes korcsoportok és foglalkozási csoportok mennyire érzékenyen reagálnak a válságokra” – fogalmazott.
Miért takarékoskodnak az európaiak? A szociális védőhálók szerepe
Charles Yuji Horioka és Luigi Ventura kutatásai szerint a szociális védőhálók bőkezűsége befolyásolja az egyes megtakarítási motivációk jelentőségét.
A bőkezű állami nyugdíjrendszerrel rendelkező országokban az emberek általában kevesebbet takarítanak meg időskorukra, és az erős közegészségügyi rendszerrel bíró országokban kevesebbet tesznek félre váratlan egészségügyi kiadásokra.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy Európában részben azért a nyugdíjcélú és az elővigyázatossági megtakarítás a két legfontosabb motiváció, mert a szociális védőhálók nem teljesen kielégítőek” – írták NBER-tanulmányukban, amely 2025-ben jelent meg.