Megtorpan az euróövezet: három gazdaság többszörös ütemben nő a 0,8%-os blokknál
Az euróövezet gazdasági növekedése továbbra is csalódást kelt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat szerdán közzétett második becslése szerint az euróövezet bruttó hazai terméke 2026 első negyedévében csupán 0,1%-kal bővült az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig mindössze 0,8%-kal.
Ez éles lassulás a 2025 negyedik negyedévében mért 1,3%-hoz képest, és majdnem egy teljes százalékponttal marad el attól a szinttől, ahonnan az év elején indult az övezet.
A tágabb értelemben vett Európai Unió valamivel jobban teljesített: a negyedéves növekedés 0,2%, az éves ütem 1,0% volt. Mindkét adat messze elmarad az Egyesült Államokétól, ahol ugyanebben az időszakban a GDP 2,7%-kal nőtt éves szinten.
Az övezetszintű lassulás mögött azonban néhány gazdaság markánsan elszakad az átlagtól.
A rendelkezésre álló első negyedéves adatok alapján három uniós tagállam emelkedik ki egyértelmű nyertesként: Ciprus, Bulgária és Spanyolország.
Mindegyikük növekedési üteme több mint háromszorosa az euróövezeti átlagnak. Ugyanakkor a látványos számok mögött egymástól nagyon eltérő kockázatokkal kell megküzdeniük.
Ciprus 3,0%-kal vezeti a rangsort
A szigetgazdaság 2026 első negyedévében 3,0%-kal bővült éves összevetésben, ami a legmagasabb ütem az első negyedévre vonatkozó adatokkal rendelkező uniós tagállamok között. Ez azt jelenti, hogy a ciprusi növekedés csaknem négyszerese az euróövezeti átlagnak.
Ez azonban lassulás a 2025 negyedik negyedévében mért 4,3%-hoz képest, amely három év leggyorsabb éves üteme volt, és akkor az EU-ban is a második legmagasabbnak számított. A növekedést hajtó tényezők ismerősek.
Az Európai Bizottság 2025 őszén készült előrejelzése az erős magánfogyasztást, az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből (RRF) támogatott, gyorsuló beruházásokat, valamint a rekorddöntő turisztikai szezont nevezi meg fő hajtóerőként.
A Bizottság 2,6%-os teljes évi GDP-növekedéssel számol 2026-ra és 2,4%-kal 2027-re, ami mindkét esetben jóval meghaladja az euróövezeti átlagot.
Ami változik, az a külső környezet.
Michail Vassileiadisz, az Eurobank kutató közgazdásza egy friss elemzésében azt írta, hogy Ciprus ellenálló helyzetből indította az évet, ám a közel-keleti konfliktushoz kapcsolódó, újból felerősödő energiapiaci nyomások most az inflációt, a munkaerőpiaci folyamatokat és a fiskális politikát is próbára teszik.
Az inflációs kép gyorsan megfordult.
A teljes infláció februári, 0,9%-os éves üteméről márciusra 1,5%-ra, áprilisra pedig 3,0%-ra gyorsult, így január és április között átlagosan 1,7% volt. Az energiaárak önmagukban 8,7%-kal emelkedtek éves alapon áprilisban, ezzel megfordítva a 2025-ben jellemzően gyenge vagy negatív energiahatást.
Vassileiadisz arra figyelmeztetett, hogy az energiaárak áthárítása a háztartásokra és a vállalatokra várhatóan egyre látványosabban jelenik meg az alacsonyabb reál rendelkezésre álló jövedelemben és a szűkülő vállalati nyereséghányadokban.
A GDP mintegy 14%-át adó turizmus a leginkább kitett csatorna.
A FocusEconomics beszámolója szerint a turisták száma 30%-kal esett vissza márciusban Irán ciprusi brit légibázisok elleni dróntámadásait követően, ami a turizmus első negyedéves zsugorodásához vezetett a világjárvánnyal sújtott 2021 első negyedéve óta.
Vassileiadisz rámutatott: a szálláshely-szolgáltatásban nyilvántartott munkanélküliek száma az év első négy hónapjában 2,6%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az összesített munkanélküliségi ráta mindössze 0,1 százalékponttal emelkedett.
A kedvező kivételt továbbra is az államháztartás jelenti. Az általános kormányzati szektor 2026 első negyedévében 573,3 millió eurós többletet ért el, ami a GDP 1,5%-ának felel meg, nagyjából összhangban a 2025 azonos időszakában regisztrált 600,6 millió eurós szufficitel.
Ez a fiskális puffer Vassileiadisz szerint mozgásteret ad Nikóziának ahhoz, hogy a gazdaságpolitikát továbbra is támogató pályán tartsa anélkül, hogy veszélyeztetné a fenntarthatóságot.
Bolgár gazdaság 2,9%-kal nő, miközben csatlakozik az euróhoz
Bulgária 2026 első negyedévében 2,9%-os éves növekedést ért el, ami megegyezik az előző negyedév ütemével, és a második leggyorsabb tempó az EU-ban.
Az adatnak szokatlanul nagy a súlya, mivel Bulgária 2026. január 1-jén bevezette az eurót, és ezzel a közös valutaövezet 21. tagjává vált.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a váltás előtt Szófiában mondott beszédében a csatlakozást egy hosszú konvergenciafolyamat természetes végpontjaként írta le.
Rámutatott, hogy a bolgár export 65%-a már most is más uniós országokba, 45%-a pedig az euróövezeti gazdaságokba irányul, miközben az ország autóipara az Európában gyártott járművekben használt elektronikai alkatrészek mintegy 80%-át szállítja. Lagarde szavaival élve Bulgária üzleti ciklusa már most szorosan együtt mozog az euróövezetével.
Az Európai Bizottság 2025 őszén készült előrejelzése 2,7%-os reál GDP-növekedést vetít előre 2026-ra és 2,1%-ot 2027-re, amit az RRF-források, a védelmi beruházások és az erős magánfogyasztás hajtanak.
Ugyanakkor egyre több figyelmeztetés érkezik a növekedés szerkezetével kapcsolatban.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bolgár származású vezérigazgatója novemberi, szófiai beszédében arra figyelmeztetett, hogy a bolgár gazdaság jelenleg túlhevül: a bérek növekedése meghaladja a termelékenység javulását, a hitelezés szárnyal, és a lakásárak is gyorsan emelkednek.
Az IMF álláspontja szerint az euró bevezetése csak akkor emelheti Bulgária egy főre jutó jövedelmét egy évtizeden belül az uniós átlagig, ha azt szigorú költségvetési és strukturális reformok kísérik.
Ez a fiskális fegyelem azonban most kérdésessé vált.
Az Eurobank Research rámutatott, hogy a 2025-ös költségvetési hiány a GDP 3,5%-ára tágult, meghaladva a 3,0%-os küszöböt, amelynél az Európai Bizottság megkezdheti a túlzottdeficit-eljárás vizsgálatát.
A bolgár állam elsődleges kiadásai becslések szerint 13–14%-kal nőttek egy év alatt, jócskán meghaladva a Középtávú Költségvetési Tervben rögzített 6,2%-os plafont.
Az Eurobank arra figyelmeztetett, hogy a kiadásnövekedés érdemi része tartósnak tűnik, különösen a személyi jellegű ráfordításokban, ami érdemben növeli annak esélyét, hogy Bulgária 2027-től túlzottdeficit-eljárás alá kerüljön.
Már 2026 első negyedévében is 55,2%-kal nőtt éves alapon az államháztartás hiánya, még az Iránnal kapcsolatos háborús intézkedések költségeinek elszámolása előtt.
Közben a politikai háttér is átalakult. A volt államfőhöz, Rumen Radevéhez köthető Progresszív Bulgária (PB) párt csaknem három évtized után először szerzett önálló parlamenti többséget, 240 mandátumból 131-et.
Az új kormányra egyszerre hárul a költségvetési fegyelem lazulásának kezelése és az infláció megfékezése, amely gyorsan az EU legmagasabbja felé tart: a teljes infláció áprilisban 6,2%-ra gyorsult az egy hónappal korábbi 2,8%-ról, miközben az energiaárak 16,1%-kal, a szolgáltatások inflációja pedig 8,3%-ra emelkedett.
Spanyolország 2,7%-kal vezeti a nagy gazdaságokat
Az euróövezet négy legnagyobb gazdasága közül ismét Spanyolország teljesít a legjobban.
A spanyol statisztikai hivatal (INE) adatai szerint a GDP 2026 első negyedévében negyedéves alapon 0,6%-kal, éves összevetésben 2,7%-kal nőtt, kissé gyorsabban a 2025 negyedik negyedévében mért 2,6%-nál.
A különbség a többi euróövezeti nagyhatalomhoz képest éles. Németország ugyanebben az időszakban mindössze 0,3%-kal, Franciaország 1,1%-kal, Olaszország pedig 0,7%-kal bővült éves szinten. Az éves mutató alapján csak Spanyolország tudja tartani a lépést az Egyesült Államokkal.
A spanyol növekedés szerkezete is magyarázza az ellenálló képességet.
A belső kereslet 3,4 százalékponttal járult hozzá az éves GDP-növekedéshez: a háztartások fogyasztása 3,2%-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,8%-kal emelkedett. A külső kereslet 0,7 százalékponttal fékezte a növekedést, mivel az import gyorsabban nőtt az exportnál, de a belső motor bőven ellensúlyozta ezt a húzóerőt.
Az exportnál gyorsabban bővülő import így 0,7 százalékponttal rontotta a növekedési adatot.
A BBVA Research 2026 márciusában publikált spanyol gazdasági kilátásai szerint a GDP 2025-ben 2,8%-kal nőtt, 2026-ra és 2027-re pedig egyaránt 2,4%-os bővülést várnak.
A bank a Next Generation EU-források lehívásával, a munkaerő-kínálatot bővítő tartós bevándorlással, valamint a növekvő védelmi és infrastrukturális beruházásokkal magyarázza a teljesítményt. Spanyolországban a munkanélküliségi ráta 10,5%-ra csökkent, ami 2008 óta a legalacsonyabb szint, a szolgáltatásexport pedig továbbra is jóval a GDP-növekedés felett bővül.
A BBVA Research ugyanakkor strukturális gyengeségekre is felhívta a figyelmet.
Az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység alig javult 2019 óta, a lakáskínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, és az államadósság a GDP 100%-ához közelít.
A bank becslése szerint a fokozódó geopolitikai kockázatok mintegy 0,2 százalékponttal foghatják vissza a 2026-os GDP-növekedést, és 0,3 százalékponttal emelhetik az átlagos inflációt, elsősorban a magasabb olaj- és gázárakon keresztül.
Más országok, amelyekre érdemes figyelni
Más európai gazdaságok is erős első negyedéves adatokat produkáltak, még ha éves összevetésben nem is kerültek a rangsor élére.
Magyarország a nagyobb gazdaságok között a leggyorsabb negyedéves bővülést érte el 0,8%-kal, éves szinten pedig 1,7%-os növekedést mutatott fel, miközben Finnország a vártnál kedvezőbb, 0,9%-os negyedéves és 1,3%-os éves növekedéssel lepett meg.
Néhány közép- és kelet-európai ország első negyedéves adatai még nem állnak rendelkezésre, köztük Lengyelországé és Horvátországé, amelyek a tavalyi negyedik negyedévben erős növekedést mutattak.
Az ING várakozása szerint a lengyel GDP 2026 első negyedévében 3,6–3,8%-kal bővülhet éves összevetésben, az egész évre pedig 3,7%-os növekedést prognosztizál, ami jóval meghaladja az euróövezet várható pályáját.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a 2026-os európai növekedési térkép a blokk hagyományos ipari központjai helyett inkább a déli és keleti periféria köré rajzolódik át.