„Versenyezzünk a polcon, de működjünk együtt az ellátási láncban” – mondta a Tony’s Chocolonely vezérigazgatója az Euronewsnak. „A kakaóipari kizsákmányolás felszámolása messze túlmutat azon, amit márkaként tehetünk; az egész ágazatot érinti, és ez óriási kihívás.”
„Szeretném megduplázni a cég méretét? Természetesen” – mondta a Tony’s Chocolonely vezérigazgatója, Douglas Lamont az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ám Douglas, sok más üzleti vezetővel ellentétben, nem pusztán a profit- és növekedési vágy hajtja. Az egész csokoládéipart szeretné megváltoztatni… és kemény feladat áll előtte.
„A nagyobb mennyiség több babot jelent, ami nagyobb helyi hatást jelent a gazdák számára [...] Ez azt jelenti, hogy megduplázzuk az etikusan beszerzett bab mennyiségét, miközben megélhetést biztosító árat fizetünk a nyugat-afrikai gazdáknak.”
A The Big Question című műsor mostani epizódjában Douglas Hannah Brownnal ült le beszélgetni a csokoládé valódi áráról és a kizsákmányolás elleni küzdelem kihívásairól.
Kizsákmányolás a csokoládéiparban
Akik esetleg még nem ismerik: a Tony’s Chocolonely egy csokoládégyártó vállalat, amelyet 2005-ben alapított a holland dokumentumfilmes Teun van de Keuken. Teun megrendülten szembesült a csokoládéipar ellátási láncában tapasztalható kizsákmányolás mértékével, és miután az ezt feltáró dokumentumfilmje nem hozott változást, úgy döntött, belülről próbálja meg jobbá tenni az iparágat.
Huszonegy évvel később már jókora utat tettek meg.
Az Európában fogyasztott csokoládé túlnyomó része Elefántcsontparton és Ghánában termesztett kakaóbabból készül. Az ágazatban a kakaótermesztésben érintett háztartások 40 százalékánál fordul elő gyermekmunka.
A Tony’snál ezt rekordalacsony, 4 százalékra sikerült leszorítani.
A kulcs az volt, hogy megállapítottak a gazdáknak egy megélhetést biztosító bérszintet, amelyet a mindenkori piaci kakaóáraktól függetlenül kifizetnek.
„Hosszú távú, aszimmetrikus szerződéseket kötünk velük, vagyis mi mindig megvesszük tőlük a termést a megélhetési áron. Nekik viszont nem kötelező nekünk eladniuk, ha máshol magasabb árat kapnak. Ez a hatalom jelentős részét az ő kezükbe adja” – mondta Douglas a The Big Questionben.
„Jelenleg 45 százalékos felárat fizetünk a nyugat-afrikai farmkapuárhoz képest, így ez a kombináció azt jelenti, hogy a gazdának valamivel több pénz marad a zsebében, be tud fektetni a birtokába, és meg tudja engedni magának, hogy gyerekeit iskolába járassa.”
Douglas hangsúlyozta, hogy az átláthatóság, a nyomon követhetőség kulcsfontosságú első lépés a kakaótermesztőkkel való kapcsolatépítésben, és hogy az uniós erdőirtás-ellenes rendelet alapvető szerepet játszik majd abban, hogy ez szélesebb körben kötelezővé váljon.
„A kakaó esetében ez azt jelenti, hogy beemeli a nyomon követhetőséget a rendszerbe, vagyis minden egyes vállalatnak tudnia kell majd, melyik ültetvényről származik a kakaója” – tette hozzá.
„Ha már ismeri a gazdáit, sokkal közvetlenebb a kapcsolat, és onnantól arról az egyszerű közgazdasági kérdésről szól, hogy megfizetjük-e nekik a megélhetést biztosító jövedelmet… korábban a nagy cégek azt mondták, túl nehéz lenne számukra megérteni, honnan jön az alapanyag.”
Mennyibe kerül valójában a csokoládé?
A világ egyik leggyorsabban növekvő csokoládémárkájaként a Tony’s Chocolonely nyilván valamit jól csinál. Vagy talán mindjárt kettőt is.
„Nem vagyunk naivak, tudjuk, hogy ha csak az etika adott, cserébe viszont nagyon drága és gyenge minőségű a termék, akkor az emberek nem veszik meg, vagy nem vesznek belőle újra.”
„Szerintem mi azt mutatjuk meg, hogy ez lehetséges, de ehhez pokolian finom termék is kell, mert ez adja az igazi kombinációt” – mondta Douglas.
2025-ben a márka értéke 20 százalékkal nőtt, a vállalat forgalma pedig meghaladta a 240 millió eurót. Mennyiségben az eladások 4 százalékkal bővültek, és az Egyesült Államok megelőzte Hollandiát, így lett a cég legnagyobb piaca.
Bár a Tony’s Chocolonelyt sokan kifejezetten drága csokoládéként tartják számon, Douglas ragaszkodott hozzá, hogy ők nem tekintik magukat szuperprémium márkának.
„A mi táblánk jóval nagyobb és darabosabb, mint a legtöbb, ami a polcokon van” – magyarázta.
„Kilónként számolva a mi csokoládénk általában 20-25 százalékos felárat jelent a polcon lévő többi táblához képest, ami szerintem megéri az árát.”
Eltüntetheti-e a csokoládét az éghajlatváltozás?
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása súlyosan megtépázta a kakaótermést, az egekbe repítve a kakaóbab árát.
A dráguló kakaóbab miatt az uniós csokoládé-fogyasztói árak 2025-ben 17,9 százalékkal emelkedtek – jobban, mint bármely más élelmiszer vagy akár alkoholmentes ital esetében. 2026-ban azonban megfordult a trend: a gyengébb kereslet és a jobb termés miatt a babárak csökkenni kezdtek.
„Mi nem ünnepeljük a piaci árak zuhanását. Mi azt szeretnénk, ha a gazdák tartósan stabil, megélhetést biztosító árat kapnának [...] Így lehet stabilabbá tenni az ágazatot. Így tudjuk kivenni a gyerekeket a gyermekmunkából. Így lehet megváltoztatni az iparágat” – folytatta Douglas.
És bár az éghajlatváltozás várhatóan a jövőben is hatással lesz a kakaó árára, Douglas úgy látja, a csokoládé nem fog eltűnni.
„Úgy gondolom, mint minden nyersanyag esetében, ha a termelékenységbe fektetünk, ha magába a gazdába fektetünk, és lehetővé tesszük számára, hogy megélhetést biztosító jövedelmet keressen, vagyis vonzó ágazattá tesszük a nyugat-afrikaiak számára, akkor sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb lesz a termés és a hozam.”
„És igen, az időjárás így is évről évre változni fog, de a hozam ingadozása sokkal kisebb lesz, ha az ágazatban sokkal több befektetés történik.”
„Emellett azonban erkölcsi haszna is van: csökkentjük a gyermekmunkát, és olyan rendszerszintű problémákat is kiszorítunk az ágazatból, mint az erdőirtás. Mi ezt látjuk a járható útnak.”
„Úgy vélem, a változtatás mellett egyértelmű gazdasági és erkölcsi érvek szólnak” – zárta szavait Douglas.
The Big Questionaz Euronews Business sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel ülünk le, hogy megvitassuk a mai napirend legfontosabb témáit.
A fenti videóban megtekintheti a Tony’s Chocolonelyvel folytatott teljes beszélgetést.