EKB fokozott bizonytalansággal néz szembe jövő heti kamatdöntés előtt: Lagarde szerint az iráni háború hullámzása nehezíti a gazdasági kilátások megítélését.
Miközben az Európai Központi Bank (EKB) a jövő csütörtöki kamatdöntés előtti, úgynevezett csendes időszakba lép, a döntéshozók egy, a stagfláció és a geopolitikai bizonytalanság által meghatározott, romló gazdasági környezettel kénytelenek szembenézni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mivel a legnagyobb európai gazdaságok, köztük Németország és Olaszország, visszavágták növekedési előrejelzéseiket, és az energiaköltségek emelkednek, a frankfurti jegybanknak úgy kell támogatnia a lassuló gazdaságot, hogy közben féken tartja az inflációt.
Christine Lagarde, az EKB elnöke hétfőn Berlinben, a Német Bankok Szövetsége 75. évfordulóján mondott beszédében arról beszélt, milyen nehéz a jelenlegi helyzet megítélése és a kamatdöntés mérlegelése, de egyértelmű iránymutatást nem adott.
„A konfliktus hol fellángoló, hol elcsendesülő jellege – háború, tűzszünet, béketárgyalások, majd ezek összeomlása, tengeri blokád, annak feloldása, majd újbóli bevezetése – rendkívül megnehezíti, hogy felmérjük a következmények időtartamát és mélységét” – magyarázta Lagarde.
A jegybankok általában akkor csökkentik a kamatokat, amikor a gazdaság lassul, hogy ösztönözzék a hitelfelvételt és a költekezést. Mivel azonban az infláció makacsul magas marad, és várhatóan emelkedik is, miközben az energiaárak az iráni háború miatt továbbra is erősen ingadoznak, egy azonnali lazítás az infláció erősödésének kockázatával járna.
Az EKB kormányzótanácsának egy másik tagja, Mārtiņš Kazāks, a Lett Nemzeti Bank elnöke úgy fogalmazott, hogy „a bizonytalanság továbbra is rendkívül nagy”.
A Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, a jelenlegi adatok alapján nincs sürgető szükség a 2 százalékos alapkamat emelésére.
A „kivárás”, vagyis a kamatszint változatlanul hagyása a piaci konszenzus az EKB jövő heti döntésére nézve is, a befektetők széles köre arra számít, hogy a jegybank nem módosítja az irányadó rátákat.
Az iráni háború okozta stagflációs nyomás ellenére a döntéshozók láthatóan „várakozó álláspontra” helyezkedtek, hogy kiderüljön, a jelenlegi, energiaárak vezérelte infláció tovagyűrűzik‑e veszélyesebb mellékhatásokba.
Legutóbbi előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap józan, komor képet festett a világgazdaságról, különösen Európáról.
Az e hónapban közzétett legfrissebb prognózisában az IMF 1,4 százalékról 1,1 százalékra csökkentette az euróövezet növekedési előrejelzését.
A szervezet kifejezetten az iráni háborút nevezte meg a felülvizsgálat fő okaként, és arra figyelmeztetett, hogy az elhúzódó konfliktus tartósan megemelheti az energiapiaci kockázati felárakat.
A Federal Reserve és a Bank of England
A tengeren túl a Federal Reserve hasonlóan makacs inflációval küzd, ugyanakkor a hazai gazdaság jóval ellenállóbb.
Az amerikai infláció áprilisban 3,3 százalékra ugrott a friss adatok szerint, amit ugyanazok az energiapiaci sokkok táplálnak, amelyek Európát is sújtják. Ez nagyrészt eloszlatta a reményeket egy, Jerome Powell elnök által már jövő héten bejelentett kamatcsökkentésre.
A szövetségi alapkamat jelenleg 3,5–3,75 százalékos célsávban van, miután a döntéshozók a márciusi ülésen változatlanul hagyták a kamatszintet.
A Federal Reserve korábban jelezte, hogy 2026-ban továbbra is elképzelhető egyetlen kamatcsökkentés, mivel az amerikai munkaerőpiac feszes, a fogyasztás pedig a magasabb hitelköltségek ellenére is kitart.
A korábbi, több idei kamatvágással számoló előrejelzések azonban elhalványultak, miközben újra erőre kapott a „magasabb kamatok hosszabb ideig” narratívája.
A döntéshozók hangvétele is érezhetően szigorúbb lett, rámutatva, hogy a tartós infláció és a geopolitikai bizonytalanság egyre kiszámíthatatlanabbá teszi bármilyen monetáris lazítás időzítését.
Az angol jegybank, a Bank of England, hasonló helyzetben van, mint európai társai.
A brit infláció szintén 3,3 százalékot ért el ebben a hónapban a héten közzétett adatok szerint, elsősorban a magasabb energiaimport‑költségek miatt.
A brit gazdaság kilátásai továbbra is törékenyek, a jegybank mégis szigorú monetáris politikát tart fenn, noha a növekedés csupán vánszorog.
A Bank of England alapkamatának szintje jelenleg 3,75 százalék, amelyen a 2025. decemberi kamatcsökkentés óta nem változtatott a bank, és a piacok széles körben arra számítanak, hogy a jövő heti ülésen is marad ez a szint.
A narratíva várhatóan továbbra is az iráni háborúhoz köthető, importált inflációra fókuszál.
Noha a kereskedők korábban több tavaszi és nyári kamatcsökkentést is beáraztak, mostanra az „ülésről ülésre” történő megközelítés felé tolódtak az várakozások.
A gazdasági törékenység és az ingadozó energiapiacok hátterében a piaci konszenzus egyre inkább arra utal, hogy a három nagy jegybank jövő héten összehangoltan szünetet tart a kamatváltoztatásokban.
Mivel az EKB-tól, a Federal Reserve-től és a Bank of Englandtől is azt várják, hogy jelenlegi szinten tartja a kamatokat, a befektetők figyelme valószínűleg magáról a döntésről a döntéshozók szóhasználatára terelődik.
Az elemzők minden egyes mondatot árgus szemekkel vizsgálnak majd, jeleket keresve arra, meddig maradhat érvényben ez a szigorú kamatpolitika, miközben a világgazdaság továbbra is az iráni háború kiszámíthatatlanságától függ.
Végső soron a monetáris politika 2026 hátralévő részének alakulását továbbra is egy olyan geopolitikai helyzet diktálja, amely messze túlmutat a jegybankárok befolyási övezetén.