Gazdagsági rangsorok félrevezetők: új jóléti index szerint az USA, Németország és Franciaország nincs a top tízben
Európa uralja a globális vagyonranglistákat, de az, hogy valójában mit jelent „gazdag országnak” lenni, nagymértékben attól függ, miként mérik a jólétet, és kik részesülnek belőle.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A világ leggazdagabb országának lenni nem pusztán azt jelenti, hogy sokat termelünk” – állapítja meg a HelloSafe pénzügyi szolgáltatásokat összehasonlító platform elemzése.
„Az számít, hogy ez a vagyon mennyire kézzelfoghatóan jelenik meg az átlagpolgár mindennapi életében. 2026-ban a válasz: Norvégia.”
A szerzők szerint az egy főre jutó GDP önmagában torzíthatja az összehasonlítást, mert azt feltételezi, hogy a nemzeti termelés egyenletesen oszlik meg a lakosság körében.
Ezt a problémát jól szemlélteti Írország: az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva mintegy 150 ezer dollár, ám ennek jelentős részét olyan multinacionális cégek hajtják fel, mint az Apple, a Google vagy a Pfizer.
A kibocsátás és a háztartások jövedelme közötti különbséget mintegy 70 ezer dollárra becsülik fejenként.
E korlátok kiküszöbölésére a HelloSafe „Prosperity Indexe” több mint 50 országot rangsorol egy 100 pontos összesített mutató alapján.
Az index az IMF, a Világbank, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), az Eurostat és az OECD adataira támaszkodik, és a jövedelmi szintet, az egyenlőtlenséget, valamint a tágabb társadalmi mutatókat egyetlen jóléti indikátorban fogja össze.
E módszertan alapján a lista élén is Európa dominál: az öt legtehetősebb ország mind a kontinensen található.
Kis országok törnek az élre
Norvégia vezeti a rangsort, amit a világ legmagasabb bruttó nemzeti jövedelme (GNI – az ország lakosai és vállalatai által, a külföldön szerzett jövedelmeket is beleértve, megkeresett összes jövedelem)és egy rendkívül kiegyensúlyozott társadalmi modell alapoz meg.
A második Írország, ahol a felfújt GDP-adat ellenére is magasak a reáljövedelmek. Luxemburg a harmadik, és az index indulása óta először csúszott le az első helyről.
Ezek az országok a jelentés szerint erős gazdasági teljesítményt párosítanak a világ legjobb társadalmi mutatói közül jó néhánnyal.
A jól teljesítők közé tartozik Izland is, amely az ötödik helyen áll, erős emberi fejlettségi mutatók és alacsony relatív szegénységi ráta mellett.
Szingapúr ezzel szemben jövedelmi szinten nagyon jól áll, de a magasabb egyenlőtlenség visszaveti az összpontszámát.
Európán kívül az Egyesült Államok a 17. helyen szerepel, ami az erős gazdaság mellett jelentős egyenlőtlenségeket és magas relatív szegénységet tükröz.
Franciaország a 20. helyen áll, közvetlenül Csehország mögött, amely Európa egyik legegyenletesebb jövedelemeloszlásából és alacsony relatív szegénységi rátájából profitál.
Az európai rangsor alsóbb részén olyan országok találhatók, mint Olaszország, Spanyolország és Észtország, amelyek szerényebb pontszámot érnek el az alacsonyabb jövedelmi szintek, Spanyolország esetében pedig a magasabb relatív szegénység miatt.
Európán túl az afrikai rangsort a Seychelle-szigetek vezeti, amelyet a kontinens legmagasabb egy főre jutó GDP-je, erős emberi fejlettségi mutatói és viszonylag mérsékelt egyenlőtlenségei emelnek ki. Utána Mauritius és Algéria következik.
Latin-Amerikában Uruguay most először kerül az élre, a régió legmagasabb bruttó nemzeti jövedelmével, legalacsonyabb szegénységi szintjével és legegyenletesebb jövedelemeloszlásával. A sorrendben Chile és Panama követi.
Ázsiában Szingapúr áll az élen, mögötte Katar és az Egyesült Arab Emírségek következik.
Az eredmények azt jelzik, hogy bár Európa továbbra is uralja a globális jóléti rangsorokat, a kép jelentősen átrendeződik, ha az egyenlőtlenségeket és a társadalmi kimeneteleket is figyelembe vesszük. A „gazdagság” fogalmát az adatok szerint már nem pusztán a kibocsátás szintje határozza meg, hanem az is, mennyire széles körben oszlik meg a megtermelt vagyon.