Intel gyorsjelentés felülmúlja várakozásokat: részvény zárás után 20%-ot ugrik, amerikai állami részesedés közel 300%-os pluszban
A befektetők 20 százalékkal tornázták fel az Intel részvényeit a csütörtöki zárás utáni kereskedésben, miután a vállalat olyan negyedéves jelentést tett közzé, amely sikeres fordulatot jelzett a mesterséges intelligencia által vezérelt (AI-)hardver felé.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A pénzügyi beszámoló szerint az Intel mind árbevételben, mind nyereségben felülmúlta az elemzői várakozásokat.
A bevétel 13,58 milliárd dollárt (11,6 milliárd eurót) tett ki a 12,3 milliárd dolláros (10,5 milliárd eurós) becsléssel szemben, ami 7,2 százalékos éves növekedésnek felel meg, míg a korrigált egy részvényre jutó eredmény 0,29 dollár lett a sok elemző által várt 0,01 dollárral szemben.
A cég emellett bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a fejlett MI-képességek teljes termékpalettájába történő integrálására épülő stratégiája kezdi meghozni gyümölcsét, és javítja a kilátásokat.
Az Intel pénzügyi talpra állásának motorja az adatközponti és MI-üzletág (Data Centre and AI, DCAI) volt, amely messze túlszárnyalta a Wall Street várakozásait.
A DCAI-divízió 5,05 milliárd dolláros (4,2 milliárd eurós) negyedéves bevételt ért el, ami 22,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ez jóval meghaladta az elemzők 4,41 milliárd dolláros (3,77 milliárd eurós) prognózisát.
A számok azt is megerősítették, hogy a Xeon 6 processzorok és a Gaudi 3 MI-gyorsítók jelentős teret nyertek a vállalati ügyfelek és a felhőszolgáltatók körében.
Az alig egy éve hivatalban lévő vezérigazgató, Lip-Bu Tan úgy fogalmazott: „Az MI következő hulláma közelebb hozza az intelligenciát a végfelhasználóhoz, az alapszintű modellektől a következtető rendszereken át az ügynökalapú rendszerekig.”
„Ez az elmozdulás jelentősen növeli az Intel CPU-i, ostyagyártási és fejlett tokozási szolgáltatásai iránti igényt.”
Előretekintve az Intel erős második negyedéves előrejelzést adott, 13,8 és 14,8 milliárd dollár (11,8–12,6 milliárd euró) közötti bevétellel számolva. Az iránymutatás jócskán meghaladja a befektetők által várt 13 milliárd dollárt (11,1 milliárd euró).
Kilábalás a 2025-ös amerikai kormányzati beavatkozásból
Az eredmények megkönnyebbülést jelentenek a részvényeseknek, akik az Intel közelmúltjának legviharosabb évét élték át. 2025-ben a vállalat súlyos egzisztenciális válsággal szembesült, többmilliárd dolláros veszteségeket jelentett, és versenyképtelen gyártástechnológiákkal küzdött.
Az összeomlás elkerülése érdekében – amelyet egyesek szerint a nemzetbiztonságot is veszélyeztette volna – a Trump-kormányzat 2025 augusztusában közvetlenül 9,9 százalékos részesedést szerzett a cégben.
A washingtoni kormány összesen 8,9 milliárd dollárt (7,8 milliárd eurót) fektetett be, részvényenként 20,47 dolláros (18,01 eurós) árfolyamon, ám a befektetésből 5,7 milliárd dollárt (5 milliárd eurót) olyan támogatások fedeztek, amelyeket már korábban odaítéltek az Intelnek, de még nem fizettek ki.
A megállapodás részeként az Intel lemondott több nagyszabású németországi és lengyelországi gyárépítési projektről is, hogy konszolidálja működését, és az amerikai hazai termelésre összpontosítson.
A cikk írásakor, a zárás utáni 20 százalékos árfolyam-emelkedést követően az Intel részvénye 81,3 dolláron (71,5 eurón) áll, ami csaknem 300 százalékos drágulást jelent azóta, hogy a Trump-kormány részesedést szerzett a cégben.
Ebben a válságos időszakban az Intel nagyszabású leépítési programot is végrehajtott: világszerte 25 százalékkal, mintegy 25 ezer fővel csökkentette létszámát.
A lépés célja a tőke kiáramlásának megfékezése és a vezetés szavai szerint „indokolatlanul széttagolt” gyárhálózat egyszerűsítése volt.
A mostani eredményfelülteljesítés arra utal, hogy ezek a drasztikus lépések – noha akkor fájdalmasak voltak – sikeresen stabilizálták a mérleget, és lehetővé tették, hogy a vállalat újra beruházzon a nagy haszonkulcsú MI-piacba, ahol korábban lemaradt versenytársai mögött.