IMF globális növekedési előrejelzést vág, 42,9 milliárd eurós vészhelyzeti segélyt készít elő, 45 millió embert fenyegető élelmiszer-bizonytalanságra figyelmeztet
A Nemzetközi Valutaalap a közel-keleti háború miatt rontani fogja globális növekedési előrejelzéseit – közölte csütörtökön Kristalina Georgieva vezérigazgató, figyelmeztetve, hogy tartós gazdasági károkkal kell számolni még a legoptimistább forgatókönyv esetén is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Még a legjobb esetben sem lesz gyors és zökkenőmentes visszatérés a korábbi status quóhoz” – mondta Georgieva, aki a meredeken emelkedő energiaköltségeket, az infrastruktúra károsodását, az ellátási zavarokat és a piaci bizalom összeomlását sorolta azok közé a tényezők közé, amelyek a konfliktus kimenetelétől függetlenül visszafogják a növekedést.
A valutaalap arra számít, hogy 20 és 50 milliárd dollár (17,2–42,9 milliárd euró) közötti rendkívüli fizetésimérleg-támogatást nyújt majd a háború által sújtott országoknak – a kisebb összeg arra az esetre érvényes, ha sikerül fenntartani a tűzszünetet.
A konfliktus következtében legalább 45 millió ember élelmezésbizonytalansággal néz szembe.
Több mint 50 milliárd euró mozgósítható
Ajay Banga, a Világbank elnöke csütörtökön a Bloomberg TV-nek nyilatkozva azt mondta, intézménye akár 25 milliárd dollárt (21,4 milliárd eurót) is „nagyon gyorsan” mozgósítani tud a háború által sújtott fejlődő országok számára, hosszabb távon pedig akár 60 milliárd dollár (50 milliárd euró) is rendelkezésre állhat.
Nyilatkozata egybeesett az IMF és a Világbank washingtoni éves tavaszi ülésszakának kezdetével, amelyre a világ vezető gazdaságpolitikai döntéshozói gyűltek össze.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indult Irán elleni háborúja erőszakhullámba sodorta a Közel-Keletet, megakasztotta az ellátási láncokat, és az egekbe hajtotta az olajárakat, miután Teherán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost.
Teherán és Washington kölcsönösen a tűzszünet megsértésével vádolja egymást, miközben szombatra tárgyalásokat terveznek egy tartósabb békemegállapodásról.
„Ne feledkezzünk meg a csendes-óceáni szigetekről”
Georgieva a válság egyenlőtlen terheit emelte ki, rámutatva, hogy a legnagyobb súlyt az alacsony jövedelmű, energiát importáló országok viselik.
„Gondoljunk a hosszú ellátási lánc végén lévő csendes-óceáni szigetállamokra, amelyek azon tűnődnek, eljut-e még hozzájuk az üzemanyag” – fogalmazott.
A Világbank szerdán közölte, hogy a Közel-Kelet – Irán nélkül – 2026-ban immár csupán 1,8 százalékos növekedést érhet el, ami 2,4 százalékpontos rontás a háború előtti előrejelzésekhez képest.
A globális inflációs előrejelzéseket is felfelé módosíthatják az olajár-sokkok és az ellátási láncok zavarai miatt.
Az IMF, a Világbank és az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja közös közleményben figyelmeztetett: az emelkedő olaj-, gáz- és műtrágyaárak, valamint a szállítási szűk keresztmetszetek „elkerülhetetlenül az élelmiszerárak növekedéséhez és az élelmezésbizonytalanság fokozódásához vezetnek”.
A valutaalap saját kutatásai is komor képet festenek.
Megállapításaik szerint azokban az országokban, ahol harcok zajlanak, a kibocsátás a konfliktus kezdetén 3 százalékkal esik vissza, „és évekig tovább csökken”.
A háború Iránra gyakorolt hatásáról készült korábbi értékelés még ennél is egyértelműbben fogalmazott: „Minden út a magasabb árakhoz és a lassabb növekedéshez vezet.”