Brent-olaj 110 dolláron: izraeli támadás Irán legnagyobb gázüzemére, a Forradalmi Gárda szerint egyes öbölbeli energiabázisok „jogos célpontok”.
A Brent típusú kőolaj ára szerdán délután hordónként 110 dollárig emelkedett, miután az iráni állami média arról számolt be, hogy Izrael csapást mért a South Pars gázmező – Irán legnagyobb energialétesítménye – egy részére, valamint az aszalújei olajlétesítményre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Emellett az amerikai WTI irányadó olajfajta ára is emelkedett, és a cikk írásakor hordónként 98 dolláron forog.
A legutóbbi izraeli támadásokra reagálva az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) közölte, hogy egyes öbölbeli energiainfrastruktúrák ismét „jogos célpontnak” minősülnek.
Az eszkaláció és a közel-keleti konfliktus elhúzódásának kilátása – ami az energiahálózat további pusztulásával és ennek nyomán a globális piacok zavarásával fenyeget – ismét felfelé hajtotta az olajárakat.
Az emelkedés annak ellenére következett be, hogy más, alapvetően kedvező hírek érkeztek, amelyek normál esetben fékeznék az energiapiacokat.
Szaúd-Arábia szerdán megerősítette, hogy legnagyobb olajfinomítója, Ras Tanura március 13-án újraindította a termelést.
Emellett a Trump-kormányzat hivatalosan bejelentette, hogy 60 napra felfüggeszti a Jones-törvény alkalmazását; ez a több mint százéves tengeri jogszabály úgy korlátozza az áruszállítást az amerikai kikötők között, hogy azt csak amerikai építésű, amerikai tulajdonú, amerikai lobogó alatt hajózó és amerikai személyzettel működő hajók végezhetik.
A fokozódó feszültség és az olaj-infrastruktúra elleni újabb támadások közepette ezek a potenciálisan enyhítő fejlemények azonban egyelőre nem bizonyultak alkalmasnak az árak megfékezésére.
Trump-kormányzat 60 napos mentességet ad a Jones-törvény alól
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt megerősítette a Trump-kormányzat döntését a Jones-törvény 60 napos felfüggesztéséről.
Az intézkedés feloldja az áruszállításra vonatkozó korlátozásokat az amerikai kikötők között, és ideiglenesen, olcsóbban teszi lehetővé, hogy külföldi tartályhajók szállítsanak létfontosságú nyersanyagokat – például olajat, gázt és műtrágyát – az Egyesült Államok partvidéke mentén.
Leavitt szerdai X-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a döntés „csupán egy újabb lépés az olajpiacot érő rövid távú zavarok enyhítésére, miközben az amerikai hadsereg továbbra is teljesíti az Epic Fury hadművelet céljait”.
Legutóbb 2022 októberében adtak felmentést a Jones-törvény alól egy, a Fiona hurrikán után Puerto Ricót ellátó tankerhajó számára.
Ezt megelőzően a Biden-kormányzat 2021-ben ideiglenesen enyhítette a szabályozást a Valero Energy finomítóvállalat esetében, miután egy kibertámadás megbénította az egyik legfontosabb keleti parti üzemanyag-vezeték működését.
Trump újra nyomást gyakorol szövetségesekre a Hormuzi-szoros védelméért
Egy másik fejleményként Donald Trump amerikai elnök ismét nyomást gyakorol szövetségeseire, hogy csatlakozzanak egy haditengerészeti kísérőmisszióhoz a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolása és a térség hajóforgalmának normalizálása érdekében.
A Truth Socialön közzétett üzenetében Trump azzal érvelt, hogy a szövetséges országok rászorulnak a Hormuzi-szoros használatára, az Egyesült Államok viszont nem, és figyelmeztetett: a háború után akár magukra is maradhatnak a szoros biztonságának fenntartásával.
Trump elnök eredeti felhívása óta nem születtek konkrét vállalások, ám a Wall Street Journal hétfőn arról írt, hogy a Fehér Ház már ezen a héten bejelentheti: több ország is csatlakozik a kísérőmisszióhoz.
A lap szerint a döntéshozók még azt is mérlegelik, hogy egy ilyen művelet a háború befejezése előtt vagy után induljon-e el.
A brüsszeli ülésük után az uniós külügyminiszterek megvitatták az EU Aspides haditengerészeti missziójának kiterjesztését a Hormuzi-szorosra, ám végül elálltak a részvételtől.