A technológiai óriások mindent az MI-fejlesztésre tesznek fel: az idei tőkeberuházási tervük meghaladja a 700 milliárd dollárt (590 milliárd euró), ami mintegy 75%-os növekedés 2025-höz képest.
Az elmúlt hetekben több nagy technológiai óriás tette közzé eredményeit, és a vezető elemzők becsléseivel együtt ismertette a 2026-ra tervezett kiadásait.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szám, amely láthatóan a leginkább felkeltette a Wall Street figyelmét, az idei beruházási kiadások (CapEx) becsült összege: a cégek együttvéve több mint 700 milliárd dollárt (590 milliárd eurót) készülnek mesterségesintelligencia-infrastruktúrába fektetni.
Ez több, mint Svédország teljes, 2025-re becsült nominális GDP-je, noha az ország Európa egyik legnagyobb gazdasága az IMF adatai szerint.
A globális chipeladások szintén várhatóan először érik el az 1 billió dollárt (842 milliárd eurót) idén, az Amerikai Félvezetőipari Szövetség szerint.
Emellett olyan nagybankok és tanácsadó cégek, mint a JPMorgan Chase és a McKinsey, úgy számolnak, hogy az összes mesterségesintelligencia-beruházás 2030-ra meghaladja az 5 billió dollárt (4,2 billió eurót), amit a számítási kapacitás iránti „csillagászati kereslet” hajt.
A CapEx azokra a forrásokra utal, amelyeket egy vállalat hosszú távú eszközök – például ingatlanok, berendezések és technológia – kiépítésére, fejlesztésére vagy karbantartására költ. Ezek a beruházások több éven át hivatottak növelni a cég kapacitását és hatékonyságát.
A kiadásokat sem egy összegben számolják el: a CapEx-költségek a mérlegben tőkésítve jelennek meg, majd az értékcsökkenésen keresztül fokozatosan kerülnek az eredménykimutatásba. Ez kulcsfontosságú mutatója annak, hogyan fektet egy vállalat a jövőbeli növekedésébe és működési erejébe.
Az idei ugrás megerősíti azt az egyértelmű fordulatot, amely 2025-ben kezdődött, amikor a becslések szerint a nagy technológiai cégek mintegy 400 milliárd dollárt (337 milliárd eurót) költöttek MI-beruházásokra.
Ahogy az Nvidia alapítója és vezérigazgatója, Jensen Huang többször is hangsúlyozta – legutóbb múlt hónapban, a davosi Világgazdasági Fórumon –, tanúi vagyunk „az emberiség történetének legnagyobb infrastrukturális beruházásának”.
A hiperskálázók mindent egy lapra tesznek fel
A 2026-os kiadási rangsor élén az Amazon áll, amely önmagában is óriási, 200 milliárd dolláros (170 milliárd eurós) beruházást irányoz elő.
Hogy érzékeltessük a nagyságrendet: a cég idei, kizárólag MI-re vonatkozó CapEx-útmutatása meghaladja a három balti állam 2025-re becsült összesített nominális GDP-jét az IMF előrejelzése szerint.
Utána következik a Google anyavállalata, az Alphabet 185 milliárd dollárral (155 milliárd euróval), míg a Microsoft és a Meta 145 milliárd (122 milliárd euró), illetve 135 milliárd dollár (113 milliárd euró) elköltésére készül.
Az Oracle szintén megemelte 2026-os CapEx-keretét 50 milliárd dollárra (42,1 milliárd euróra), ami közel 15 milliárd dollárral (12,6 milliárd euróval) haladja meg a korábbi becsléseket.
A Tesla emellett gyakorlatilag megduplázza kiadásait, közel 20 milliárd dollárra (16,8 milliárd euróra) emelve a beruházásokat, elsősorban robotaxi-flottája felfuttatására és az Optimus humanoid robot fejlesztésének felgyorsítására.
Elon Musk egy másik cége, az xAI is legalább 30 milliárd dollárt (25,2 milliárd eurót) költ majd 2026-ban.
Mississippiben egy új, 20 milliárd dolláros (16,8 milliárd eurós) adatközpont épül MACROHARDRR néven, amelyet Tate Reeves kormányzó „az állam történetének legnagyobb magánszektorbeli beruházásaként” jellemzett.
Az xAI emellett bővíti az úgynevezett Colossust, a Tennessee államban található adatközpont-klasztert, amelyet Musk a világ legnagyobb MI-szuperszámítógépeként írt le.
A vállalatot ezen felül a hónap elején teljes egészében részvénycserével megvalósított ügyletben felvásárolta a SpaceX.
Az egyesülés a SpaceX-et 1 billió dollárra (842 milliárd euróra), az xAI-t 250 milliárd dollárra (210 milliárd euróra) értékelte, így egy 1,25 billió dollárt (1,05 billió eurót) érő cégcsoport jött létre, amelyet sokan a történelem legnagyobb értékű magánvállalatának tartanak.
Emellett beszámolók szerint a SpaceX még az idén tőzsdére léphet, és a hírek szerint a Morgan Stanley-vel tárgyal az IPO megszervezéséről, amely immár az xAI-kitettséget is magában foglalná.
Elon Musk szerint a cél egy olyan „integrált innovációs motor” felépítése, amely az MI-t, a rakétákat és a műholdas internetszolgáltatást ötvözi, hosszabb távon pedig a Nap energiájával működő, világűrben elhelyezett adatközpontokat is magában foglalhat.
Ezzel szemben az Apple továbbra is lemaradásban van a költekezésben, „mindössze” 13 milliárd dolláros (10,9 milliárd eurós) beruházással számolnak.
A cég ugyanakkor múlt hónapban több évre szóló partnerséget jelentett be a Google-lel a Gemini MI-modellek integrálására az Apple Intelligence következő generációjába.
Konkrétan Siri teljes megújítása és az eszközön futó MI-funkciók fejlesztése kerül a közös munka középpontjába. Lehet úgy is fogalmazni, hogy az Apple kiszervezi annak a beruházásnak egy jelentős részét, amelyre szüksége lenne ahhoz, hogy versenyképes maradjon az MI-fejlesztésben.
Az Nvidia február 25-én teszi közzé eredményeit, ekkor érkeznek a friss előrejelzések is.
A vállalat főként MI-chipek értékesítéséből él, és várhatóan a nagy techcégek beruházásainak oroszlánrészét ő könyvelheti el, különösen az adatközpontok kiépítése terén.
A tavaly augusztusi eredménybeszámolón Jensen Huang vezérigazgató úgy becsülte, hogy egy gigawatt adatközponti kapacitás kiépítése 50–60 milliárd dollár (42,1–50,5 milliárd euró) közé esik, amelyből beruházásonként mintegy 35 milliárd dollár (29,5 milliárd euró) jut Nvidia-hardverre.
A nagy tőkeátcsoportosítás
A Wall Street vegyes érzelmekkel fogadta a nagy technológiai cégek 2026-ra tervezett, hatalmas költekezését.
Egyfelől a befektetők értik, mennyire szükségszerű és sürgető versenyelőnyre szert tenni a mesterséges intelligencia korszakában.
Másfelől azonban a kiadások puszta nagysága már el is rettentett néhány részvényest. A piac türelme attól függ, mennyire lesz kézzelfogható a megtérülés már az idei évtől, különösen úgy, hogy a beruházások egyre inkább hatalmas adósságfelvételekből finanszírozódnak.
A Morgan Stanley becslése szerint a hiperskálázó felhőszolgáltatók mintegy 400 milliárd dollárt (337 milliárd eurót) vesznek fel hitelként 2026-ban, több mint kétszer annyit, mint a 2025-ben kihelyezett 165 milliárd dollár (139 milliárd euró).
Ez a hullám az idei évben rekord, 2,25 billió dolláros (1,9 billió eurós) szintre tolhatja fel a befektetésre ajánlott minősítésű amerikai vállalati kötvények összes kibocsátását.
Az MI-ból származó 2026-os várható bevételek jelenleg meg sem közelítik ezt a költekezést, ami jogos aggodalmakat vet fel. Ilyen például az, hogy a hardverek az innováció üteme miatt rendkívül gyorsan elavulhatnak, illetve a magas működési költségek, köztük az energiafelhasználás.
Biztosan kijelenthető, hogy ezek a számok erősen a jövőbeli sikerekre építenek.
Ahogy Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója is elismerte ebben a hónapban, a jelenlegi költekezési ütemben „vannak az irracionalitás elemei”.
Még novemberben Alex Haissl, a Rothschild & Co elemzője ellenvéleményt fogalmazott meg, amikor rontotta az Amazonra és a Microsoftra adott ajánlását.
Ügyfeleinek írt feljegyzésében azt írta, hogy „a befektetők úgy árazzák az Amazon és a Microsoft CapEx-terveit, mintha még mindig a cloud-1.0 közgazdaságtana érvényesülne”, utalva a felhőalapú szolgáltatások alacsony költségszintjére, amely az elmúlt két évtizedben lehetővé tette a nagy techcégek gyors méretnövelését.
Az elemző azonban hozzátette: „néhány tényező arra utal, hogy az MI-boom várhatóan nem ugyanúgy játszódik le, és valószínűleg jóval költségesebb annál, mint amit a befektetők sejtenek”.
Hasonló véleményen van Michael Burry is, aki arról ismert, hogy az elsők között jósolta meg és használta ki a 2008-as másodrendű jelzáloghitel-válságot. Burry szerint a jelenlegi MI-láz lehetséges buborék, amelynek középpontjában a fenntarthatatlan beruházási kiadások állnak.
A nagy technológiai cégek MI-versenyét óriási mértékű tőkeáttétel finanszírozza. Hogy ez a stratégia végül kifizetődik-e, és kik lesznek a nyertesek, illetve a vesztesek, azt csak az idő dönti el.
Jelenleg az Nvidia tűnik a legnagyobb nyertesnek. Az Apple pedig markánsan más utat választ: ahelyett, hogy őrült tempóban növelné saját költését, inkább külső partnerekre, mindenekelőtt a Google-lel kötött megállapodásra támaszkodik. Ez egy másféle kompromisszum.
Európa ipari lemaradása
A minden korábbit felülmúló költekezés közepette égető kérdésként merül fel, vajon Európa képes-e helytállni egy olyan versenyben, amely gyakorlatilag a mérlegek csatájává vált.
Az Európai Unió számára kijózanító a transzatlanti összehasonlítás. Miközben az amerikai vállalatok egyetlen év alatt közel 600 milliárd eurót mozgósítanak, az EU összehangolt erőfeszítései még a legkevesebbet költő amerikai techóriás pénzügyi tűzerejét sem érik el.
Brüsszel az AI Factories kezdeményezéssel, valamint a tavaly áprilisban elindított AI Continent Action Plan nevű stratégiával próbál ellentámadásba lendülni, amelyek célja az állami és magánforrások mozgósítása.
A számok azonban kijózanítóak: az európai kiadások összességében 10,6 milliárd euróra rúghatnak 2026-ban a szuverén felhőalapú adat-infrastruktúra terén.
Ez ugyan tisztes, 83 százalékos éves növekedést jelent, ám az amerikai MI-infrastruktúra kiépítésének nagyságrendjéhez képest még mindig csak statisztikai kerekítési hibának tűnik.
Amikor tavaly a fenti kezdeményezések még csak előkészítés alatt álltak, Arthur Mensch, a francia Mistral AI unikornis vezérigazgatója úgy fogalmazott: „az amerikai cégek minden évben egy új Apollo-programnak megfelelő beruházást hajtanak végre”.
Mensch hozzátette azt is: „Európa kiváló szabályozást épít az MI-rendelettel, de szabályozással önmagában nem lehet számítási fölényre szert tenni”.
A Mistral a kevés európai ellenpont egyike az MI-versenyben. A francia cég ugyanazt a stratégiát követi, mint a legtöbb nagy technológiai vállalat: agresszívan bővíti fizikai jelenlétét.
2025 szeptemberében a Mistral AI 1,7 milliárd eurós C sorozatú tőkebevonást hajtott végre, közel 12 milliárd eurós értékelés mellett; a kört egyedüli vezető befektetőként a holland félvezetőóriás, az ASML húzta, 1,3 milliárd eurót fektetve be.
A múlt hónapi davosi Világgazdasági Fórumon a Mistral vezérigazgatója megerősített egy 1 milliárd eurós CapEx-tervet 2026-ra.
A múlt héten pedig a cég egy újabb, 1,2 milliárd eurós beruházást jelentett be egy adatközpont építésére a svédországi Borlänge-ben.
A svéd EcoDataCenter üzemeltetővel közös partnerségben készülő létesítményt úgy tervezik, hogy „szuverén számítási kapacitást” nyújtson, amely megfelel az EU szigorú adatvédelmi előírásainak, és kihasználja Svédország bőséges zöldenergia-készleteit.
A 2027-re tervezett nyitással ez az adatközpont biztosítja majd azt a nagy teljesítményű számítási kapacitást, amelyre a Mistral következő generációs MI-modelljeinek betanításához és működtetéséhez szükség lesz.
A lépés a vállalat számára is kulcsfontosságú, hiszen ez az első Franciaországon kívüli infrastrukturális projektje, és egyben alapvető befektetés az európai adatszuverenitás szempontjából.
Mindeközben az amerikai techóriások igyekeznek megnyugtatni az európai szabályozókat az úgynevezett „szuverenitás-light” megoldásokkal. Számos nagy technológiai vállalat indított „lokalizált felhőzónákra” épülő projektet – például Németországban és Portugáliában –, adatrezidenciát ígérve.
Kritikusok szerint azonban ezek továbbra is technikailag az amerikai anyavállalatoktól függnek, így az európai ipar kiszolgáltatott marad az amerikai gazdaság és külpolitika szeszélyeinek.
Ahogy 2026 kibontakozik, a tét világos. Az Egyesült Államok szó szerint mindent egy lapra – és saját hitelminősítésére – tesz fel az MI-fölény érdekében.
Európa eközben óvatosan, szűkösebb tőkével abban bízik, hogy célzott beruházásokkal és szabályozással képes lesz egy szuverén, saját helyet kialakítani egy olyan világban, amelyet egyre inkább amerikai technológia működtet.