Az EU védelmi biztosa szerint az USA pótolhatatlan a biztonságban, főleg az űrszolgáltatásoknál. „Ha lesz IRIS², jobb, mint a Starlink.” Az EU még nem tart ott.
Az Európai Unió kormányzati műholdas kommunikációs programja (GOVSATCOM) az EU átfogó stratégiájának régóta várt eleme, és az első lépés a műholdas összekapcsoltság felé, mondta az Euronewsnak Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa.
Megjegyezte, hogy reálisan az IRIS² (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite), az EU ambiciózusabb projektje, egy 290 műholdból álló, több pályán működő konstelláció, csak „valamikor 2029 körül” lesz működőképes.
„Hogy most, amikor a geopolitikai kihívások és fenyegetések több irányból érkeznek, ne maradjon évekig üresen ez a tér, mindenképpen ki kell fejlesztenünk előfutár jellegű, biztonságos műholdas kommunikációs képességeket; ezt valósítottuk meg a GOVSATCOM-mal”, mondta szerdán Brüsszelben, az Európai Űrkonferencián.
Kubilius hangsúlyozta, hogy az EU-nak „nagyon racionális” megközelítést kell alkalmaznia, amikor a védelemben és a biztonságban, a Földön és az űrben egyaránt, az Egyesült Államokra támaszkodik.
„Az Egyesült Államok (nemrég) bejelentette nemzeti védelmi stratégiáját, amely nagyon világosan fogalmaz: a prioritás az indo-csendes-óceáni térség és a nyugati félteke lesz”, mondta, hozzátéve, hogy Washington várhatóan „arra kéri majd az európaiakat, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget” az unió védelmében, „hogy csökkenthessék itt a jelenlétüket, és sokkal erősebbek legyenek azokban a kiemelt térségekben”.
„Saját képességeket kell kiépíteni”
Kubilius szerint a külső szereplőkre való támaszkodás legnagyobb problémája és kihívása az úgynevezett „stratégiai támogató képességek”, amelyeket nagyrészt az Egyesült Államok biztosít.
„Elsősorban az űrszolgáltatásoktól függünk erősen, de az úgynevezett anyagi jellegű szolgáltatásoktól is, mint például a légi utántöltés vagy a nagy kapacitású légi szállítás, és így tovább.”
Ezért létfontosságú és sürgető, hogy maga az unió biztosítsa ezeket a képességeket.
„Amikor lesz IRIS², jobb lesz, mint a Starlink”, mondta Kubilius, Elon Musk SpaceX vállalatának fejlett műholdas konstellációjára utalva. Ugyanakkor elismerte, hogy egyelőre az EU még nem tart itt.
„Képességeket kell kiépítenünk, nehogy teljesen képességek nélkül maradjunk”, mondta a biztos.
„Ezért a GOVSATCOM az első lépés a jó irányba. Persze a szolgáltatás minősége, illetve mondjuk a szolgáltatás volumene alacsonyabb annál, mint amit az IRIS²-vel elérünk majd, de jó irányba haladunk.”
Az EU „bonsai hadseregei”
Kubilius hangsúlyozta, hogy az EU jelenleg nem tudja helyettesíteni az Egyesült Államokat a védelemmel összefüggő különböző területeken, a nukleáris ernyőtől a harcoló csapatokig, ha Washington kivonná az erőit.
Az Egyesült Államoknak akár 100 ezer katonája állomásozik Európában, mondta Kubilius, akik „kulcsfontosságú szerepet” töltenek be, és képesek gyorsan mozogni Európán belül.
„Ők jelentik azt a katonai erőt, amelyet a szakértők Európa gerincének neveznek. A kérdés az, hogyan pótoljuk ezt a képességet.”
Az EU ezzel szemben 27 különálló hadsereggel rendelkezik, tette hozzá Kubilius, felidézve, hogy az egykori uniós külügyi főképviselő, Josep Borrell némelyiket „bonsai hadseregnek” nevezte: „nagyon szép, nagyon költséges, de kicsi”.
Megkérdőjelezte, hogy a blokk képes-e pótolni az amerikai csapatokat, „akiket valóban egy állandó, összetartó hadseregként képeztek ki, egy 27 nemzeti hadseregből álló kombinációval?”, hozzátéve, hogy kétséges, ugyanolyan hatást érne-e el egy európai hadsereg.
Kubilius arra is rámutatott, hogy ezeknek a csapatoknak Oroszországgal kellene szembenézniük, amelyet „az európai biztonság legnagyobb, hagyományos értelemben vett fenyegetésének” nevezett.
„Ha (Oroszország) agressziót indít az Európai Unió tagállamai ellen, Oroszország harcedzett katonai erővel jön”, mondta, hozzátéve, hogy az uniós oldalon „nincs ilyen tapasztalatunk”.
„A mi oldalunkon gyakorlatilag csak az ukránok rendelkeznek ilyen tapasztalattal. Ezért számunkra nemcsak az a kérdés, hogyan építkezzünk, hogyan költsünk többet védelemre európaiként, hanem az is, miként integráljuk az ukrán, harcban edzett képességeket a sajátjainkkal.”