Az iráni konfliktus nem lassult, hanem kiterjedt. Harctéri oldalon újabb izraeli csapáshullám érte Teheránt, este pedig már olaj- és üzemanyagtárolók is lángoltak.
A politikai oldalon Trump további „nagyon kemény” csapásokat helyezett kilátásba a szombati napra közösségi oldalán. Ennek egyik jele Irán egyik energetikai központja elleni támadás, ami után olaj ömlött a raktárból az utcákra, bejutott a csatornákba és a vízelvezető rendszerekbe, majd kigyulladt, lángfalakat létrehozva Teherán autópályáján. Ez volt az első nagyobb csapás Irán olajinfrastruktúrájára a háborúban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Regionális téren Irán továbbra is rakétákkal és drónokkal nyomás alatt tartotta Izraelt és az Öböl-államokat. Nemzetközi oldalon a légtérzavarok és evakuációk tovább nőttek. A világot talán leginkább érdeklő olajpiacon Kuvait kitermelés-csökkentése azt jelezte, hogy a háború már az energiarendszer fizikai működését is kezdi megzavarni.
A részletek
Szombaton a háború a nyolcadik napjába lépett, és az izraeli hadsereg már a nap elején „széles körű csapáshullámról” beszélt Teherán ellen. Több forrás szerint az éjszakai és hajnali órákban újabb robbanások rázták meg az iráni fővárost, a légicsapások pedig nemcsak katonai célokat, hanem az iráni állam működéséhez kapcsolódó objektumokat is értek.
Az AP szerint az izraeli csapások üzemanyag- és olajtároló létesítményeket is eltaláltak Teheránban, ami erős tüzekhez vezetett, Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig újabb „meglepetéseket” ígért a következő fázisra.
Szombaton Trump azt is jelezte, hogy új célterületek és korábban nem támadott csoportok is szóba kerülhetnek. Ez azért fontos, mert nem egyszerűen a már futó hadművelet folytatásáról beszélt, hanem a célkör tágításáról is. Közben a CBS élő tudósítása szerint Trump arról is beszélt, hogy nincs rögzített időtáv a háborúra, vagyis a Fehér Ház részéről szombaton sem látszott semmilyen deeszkalációs szándék.
Az iráni polgári lakosság körében még mindig a legfőbb vallási vezető megölése által kiváltott gyász és harag a fő motívum. Az újjáalakuló politikai vezetés részéről még nem érkeztek értékelhető nyilatkozatok.
A harctéri helyzetet szombaton tovább súlyosbította, hogy több beszámoló szerint Irán továbbra is rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Izrael, illetve az Öböl-menti térségben lévő amerikai és szövetséges célpontok ellen.
Az Al Jazeera összefoglalója szerint a nap folyamán Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is újabb támadásokról vagy elfogásokról számoltak be, annak ellenére is, hogy az iráni elnök előzőleg azt sugallta: Teherán visszafoghatja a szomszédos államok elleni csapásokat. A Washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) reggeli különjelentésében azt írta, hogy Irán a gyakorlatban folytatta a drón- és ballisztikusrakéta-támadásokat az Öböl-államok ellen.
Légterek, evakuációk, közlekedési zavarok
Szombaton nemcsak a harctéren volt látványos az eszkaláció, hanem a polgári közlekedésben is. A Reuters arról írt, hogy a térségben dolgozó légitársaságok pilótái már rendszeresen drónokkal, rakétákkal és légvédelmi aktivitással terhelt légtérben kénytelenek repülni, ami rendkívüli stresszt és folyamatos újratervezést okoz. Ez azért fontos, mert a szombati nap egyik fő nemzetközi következménye az volt, hogy a konfliktus de facto tovább szűkítette a biztonságosan használható közel-keleti légtereket.
Ugyancsak szombati fejlemény, hogy az amerikai külügyminisztérium addigra már több mint egy tucat charterjáratot indított, és amerikaiak ezreit menekítette ki a Közel-Keletről az előző napok során. Ez nem egy egyszeri figyelmeztetés, hanem már tényleges, nagy volumenű evakuációs művelet volt, amit a folyamatos iráni megtorló csapások és a regionális légiközlekedési káosz kényszerített ki.
Nemzetközi politikai reakciók szombaton
A legfontosabb nemzetközi diplomáciai reakciót szombaton Moszkva adta. Vlagyimir Putyin az iráni elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben azonnali tűzszünetet sürgetett, és a konfliktust „izraeli–amerikai fegyveres agressziónak” nevezte. Ez nem pusztán a szokásos orosz nyilatkozat volt: a Kreml külön hangsúlyozta, hogy a Perzsa-öböl vezetőivel is egyeztet, vagyis Moszkva szombaton aktívan próbálta magát diplomáciai szereplőként pozicionálni a válságban.
Iráni nagykövetek és a világ minden táján található diplomáciai képviseletek vezetői szombaton elutasították Donald Trump amerikai elnök azon felvetését, hogy az iráni diplomaták dezertáljanak az Irán elleni közös amerikai-izraeli katonai agresszió közepette. A diplomaták hangsúlyozták, hogy Trump ajánlata „a nemzetközi jog alapelveinek és a diplomáciai normák egyértelmű megsértését jelenti, és tükrözi az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai agressziójának végleges kudarcát is”.
Szombaton egy másik fontos, bár kevésbé látványos fejlemény is napvilágot látott Amerikában: a The Washington Post által ismertetett, minősített amerikai hírszerzési értékelés szerint egy nagyszabású háború sem valószínű, hogy megdöntené az iráni rezsimet. Ez azért lényeges, mert miközben a nyilvános politikai retorika a „feltétel nélküli megadásról” szólt, a hírszerzési közösség fő megállapítása éppen az, hogy Teherán hatalmi struktúrái jóval stabilabbak annál, mint amit a nyilvános politikai diskurzus sugall.
Gazdasági és energiapiaci fejlemények szombaton
A szombati nap egyik legfontosabb, a frontvonalon túli fejleménye az energiapiacon történt. Kuvait csökkentette a kőolaj-kitermelését, mert a háború következtében a Hormuzi-szoros gyakorlatilag nyolcadik napja járhatatlanná vált, a tankerek pedig nem vállalják a kockázatot. Ez már nem egyszerűen „piaci idegesség”, hanem konkrét fizikai ellátási zavar. Kuvait februárban napi körülbelül 2,6 millió hordót termelt, így a szombati lépés globális súlyú figyelmeztetés volt arra, hogy a konfliktus közvetlenül kezd átcsapni energiasokkba.
A Reuters előző esti energiapiaci jelentése szerint az iráni háború miatt az amerikai üzemanyagárak is meredeken emelkedtek, és a benzinkutaknál több mint 10 százalékos ugrások jelentek meg. Ugyanebbe a trendbe illeszkedett a Reuters korábbi megállapítása is, hogy a közel-keleti energiaszállítások zavarai az olaj- és gázárak világpiaci megugrását váltották ki. Vagyis szombatra már egyértelműen látszott, hogy a háború gazdasági hatása messze túlterjed a hadszíntéren.