Az amerikai elnök közölte: az USA-ba tartó dél-koreai exportvámok 15%-ról 25%-ra nőnek, és bírálta Dél-Koreát, mert nem halad a tavalyi kereskedelmi megállapodás.
Donald Trump hétfőn közölte, hogy 15-ről 25 százalékra emeli a dél-koreai áruk vámját, mivel az ország törvényhozása mindeddig nem hagyta jóvá a tavaly bejelentett kereskedelmi keretrendszert.
Az elnök egy közösségi médiás bejegyzésben azt állította, hogy az új vámkulcs az autókra, a faanyagokra, a gyógyszerekre és „minden más viszonossági vámra” is vonatkozna.
„Kereskedelmi megállapodásaink az Egyesült Államok számára kiemelt jelentőségűek. Minden egyes megállapodásnál gyorsan léptünk, és a megállapodással összhangban csökkentettük a vámokat” – mondta Trump. „Természetesen azt várjuk, hogy kereskedelmi partnereink is ugyanígy járjanak el.”
Az amerikai elnök korábban gazdasági szükséghelyzet kihirdetésével, a Kongresszust megkerülve vetette ki a vámokat. Dél-Korea esetében a júliusban bejelentett, Trump októberi látogatásán megerősített keretrendszerhez törvényhozási jóváhagyás szükséges.
Dél-Korea elnöki hivatala kedden reagált Trump fenyegetéseire, hangsúlyozva elkötelezettségét a tavalyi megállapodás iránt.
Az elnöki hivatal közölte, hogy Kim Jung-Kwan ipari miniszter az Egyesült Államokba utazik, hogy tárgyaljon Howard Lutnick kereskedelmi miniszterrel, míg Yeo Han-koo kereskedelmi miniszter külön utazik, hogy találkozzon Jamieson Greer kereskedelmi képviselővel. Kim éppen Kanadában tett látogatást.
Beruházási vállalás
A tavaly megkötött megállapodás egy dél-koreai vállaláshoz kapcsolódott, amely szerint az ország több év alatt 350 milliárd dollárt (295 milliárd eurót) fektet be az amerikai gazdaságba, beleértve az amerikai hajógyárak újjáélesztésére irányuló erőfeszítéseket is.
Dél-koreai törvényhozók öt törvénytervezetet nyújtottak be a Nemzetgyűlésnek a beruházási csomag végrehajtásáról. A javaslatok jelenleg a testület pénzügyi bizottsága előtt vannak.
Kim Hyun-jung, a Dél-Koreában kormányzó Demokrata Párt szóvivője közölte, hogy pártja együttműködik a kormánnyal a tervezetek gyors vitájának és elfogadásának megszervezésében.
A Nemzetgyűlés tisztviselői szerint az öt javaslatot várhatóan egyetlen törvényjavaslatba vonják össze, amelynek a pénzügyi és az igazságügyi bizottság jóváhagyására lesz szüksége, mielőtt plenáris szavazásra bocsátanák.
A beruházási vállalás ellenére az Egyesült Államok és Dél-Korea kapcsolata időnként feszült volt, különösen azt követően, hogy tavaly bevándorlási tisztviselők razziát tartottak a Hyundai Georgia állambeli gyártóüzemében, és 475 embert őrizetbe vettek.
Dél-koreai munkavállalók százait több mint egy hétig tartották fogva, majd hazaszállították őket, miután a dél-koreai kormány sürgős egyeztetéseket folytatott az Egyesült Államokkal.
Új év, újabb vámfenyegetések
Washington figyelmeztetései arra emlékeztetnek, hogy a tavaly kirobbant vámviták idén újra és újra megismétlődhetnek, Trump pedig a vámokat megfélemlítési eszközként használja.
Épp múlt héten az elnök azzal fenyegetett, hogy nyolc európai országra vámokat vet ki, hacsak az Egyesült Államok nem szerez ellenőrzést Grönland felett, majd a svájci Davosban, a Világgazdasági Fórumon tartott megbeszélések után visszavonta ultimátumát.
Trump szombaton azt mondta, 100 százalékos adót vetne ki a kanadai árukra, ha Ottawa végigviszi a Kínával folytatott kereskedelem erősítésére vonatkozó terveit.
Trump gyakran dicsekedett azzal, hogy kereskedelmi keretrendszerei új beruházásokat vonzanak az Egyesült Államokba, ugyanakkor sok megállapodása még mindig nincs véglegesítve.
Az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia egy Trump által szorgalmazott kereskedelmi megállapodást, amely 15 százalékos adót vetne ki az EU 27 tagállama által exportált áruk többségére.
Az Egyesült Államok idén kész újratárgyalni a Kanadával és Mexikóval kötött, 2020-ban módosított kereskedelmi egyezményt.
Folyamatban vannak az 1962-es Kereskedelem-bővítési törvény 232. szakasza szerinti vizsgálatok, és várható a Legfelsőbb Bíróság döntése is arról, hogy Trump túllépte-e hatáskörét, amikor a vámokat az 1977-es Nemzetközi Sürgősségi Gazdasági Hatáskörökről szóló törvény alapján hirdette ki.