Multinacionális nagyvállalatok az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságához fordulnak, hogy visszaköveteljék a Trump „Liberation Day” vámtarifái alapján megfizetett vámokat.
Számos ismert fogyasztói és ipari vállalat, köztük a Costco, a Revlon, a Kawasaki Motors és a Bumble Bee Foods, jogi offenzívába kezdett Donald Trump átfogó „Liberation Day” vámjai ellen. Céljuk, hogy visszatérítést kapjanak az eddig megfizetett vámokból, és megelőzzék a további költségeket.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságának iratai szerint több mint 70 vállalat nyújtott be keresetet, amelyben kérik, hogy a bírók nyilvánítsák jogellenesnek a vámokat, rendeljék el a visszatérítést, és tiltsák meg az adminisztrációnak a vámok jövőbeli kivetését.
A beadványok jelentős része az elmúlt hetekben érkezett, miközben az amerikai Legfelsőbb Bíróság azt mérlegeli, hogy Trumpnak volt-e felhatalmazása az intézkedéseknek az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján történő bevezetésére.
Az IEEPA egy 1977-ben elfogadott amerikai törvény, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy külső fenyegetés miatt országos rendkívüli állapotot hirdessen, majd széles körű gazdasági eszközöket, például szankciókat és vagyonbefagyasztást alkalmazzon külföldi országokkal, szervezetekkel vagy magánszemélyekkel szemben.
A perelő vállalatok úgy vélik, hogy az IEEPA célzott szankciókra készült rendkívüli helyzetekben, nem pedig klasszikus, általános importvámok kivetésére.
A friss beadványok fordulatot jeleznek a vállalati reakciókban a vámrendszerrel szemben: korábban főként kisebb importőrök indítottak pereket. A tét jelentősen megnőtt, miután globális ellátási láncokkal rendelkező nagy multinacionális cégek is csatlakoztak, arra hivatkozva, hogy a vámok torzítják a kereskedelmi áramlásokat és több piacon is megemelik a költségeket.
A Costco, az Egyesült Államokban működő raktáráruház-lánc, amelynek Ázsiában és Európában is vannak üzletei, novemberben pert indított az adminisztráció ellen. Teljes visszatérítést követel az általa megfizetett vámokból, valamint végzést a jövőbeni beszedések megtiltására.
Azt állítja, hogy az IEEPA nem ad egyértelmű felhatalmazást a Fehér Háznak vámok megállapítására, ezért a rendkívüli felhatalmazással bevezetett vámokat hatályon kívül kell helyezni.
A Revlon, a kozmetikai vállalat, amelynek Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában vannak gyártó- és elosztóközpontjai, szintén visszatérítést kér, és azt kéri, hogy mondják ki: Trump IEEPA alkalmazása jogellenes.
Beadványában a cég figyelmeztetett, hogy egyes, vámot fizetett tételeit már december közepén véglegesíthetik vagy lezárhatják, ami később jelentősen korlátozná a visszatérítés igénylésének lehetőségét.
Az autóipari és ipari szektor multinacionális gyártói nagy számban szerepelnek a felperesek között.
A bírósági iratok szerint a japán Toyota-csoport leányvállalatai pert indítottak az amerikai Vám- és Határvédelem ellen az autóalkatrészekre és fémekre kivetett magasabb vámok miatt, miközben a Kawasaki Motors és autóipari beszállítók egy csoportja azt állítja, hogy a járművekre, az acélra és az alumíniumra kivetett vámok jelentősen megemelték a költségeiket.
Csatlakozott a küzdelemhez az alumíniumgyártó Alcoa, a csomagolóipari Berlin Packaging, a fitneszeszköz-gyártó iFit és a vízvezeték-szerelvényeket forgalmazó Ferguson Enterprises is.
A szerteágazó beszerzési hálózattal rendelkező élelmiszeripari cégek szerint őket különösen keményen sújtották az intézkedések. A Bumble Bee Foods, amely Brazíliából, Ecuadorból, Panamából, Mexikóból, Indonéziából, Kínából és Indiából vásárol tengeri élelmiszert globális márkái számára, azt állítja, hogy a vámok életbe lépésekor megemelkedtek az importköltségei.
A Legfelsőbb Bíróság már meghallgatta az érveket a legfontosabb jogi kérdésben, vagyis abban, hogy az elnök hivatkozhat-e az IEEPA-ra országos, széles körű vámok kivetéséhez.
Három alacsonyabb fokú bíróság már Trump adminisztrációja ellen döntött. Több legfelsőbb bíró is jelezte a meghallgatáson, hogy szkeptikus az adminisztráció álláspontjával szemben, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, milyen bonyolult lenne a visszatérítési folyamat, ha a vámokat megsemmisítenék, figyelmeztetve arra, hogy az évek óta beszedett összegek visszaforgatása zavarokat okozhat.
A Costco ügye további figyelmet kapott, miután az áruházlánc nemrég jelölte igazgatótanácsába Gina Raimondót, aki Joe Biden elnöksége alatt kereskedelmi miniszterként szolgált.
Raimondo jelöléséről januárban szavaznak a részvényesek, míg a Legfelsőbb Bíróság Trump vámstratégiájának jogszerűségéről legkésőbb 2026 júniusában, ítélkezési időszaka végéig hoz határozatot.