London és Washington kompromisszumra jutott a brit gyógyszerekre kivetett amerikai vámok elkerüléséről, de csak miután a brit kormány vállalta a legkorszerűbb gyógyszerek magasabb árát.
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy megállapodást kötöttek, amely eltörli az USA-ba küldött brit gyógyszerkészítményekre kivetett vámokat.
Cserébe a washingtoni engedményért az Egyesült Királyság csökkenti azokat a visszatérítéseket, amelyeket a gyógyszergyártók a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak (NHS) fizetnek.
A jelenlegi rendszerben a gyógyszercégek a márkázott készítmények értékesítéséből származó bevételeik egy részét visszafizetik az NHS-nek; a konstrukció célja a túlköltés megakadályozása.
Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének (USTR) közlése szerint az Egyesült Királyság 2026-ban legfeljebb 15%-ra csökkenti a visszatérítés mértékét a jelenlegi, mintegy 23%-ról. A közlemény szerint az Egyesült Királyság 25%-kal megemeli az új gyógyszerekért fizetett nettó árat.
A lépés azt követően született, hogy Donald Trump amerikai elnök akár 100%-os vámokkal fenyegetett az Egyesült Államokba szállított, márkázott vagy szabadalmaztatott gyógyszerekre, hacsak a vállalatok nem fontolóra veszik egy amerikai gyár vagy termelőüzem létesítését.
A szeptemberben felvetett kilátás nyugtalanította a nagy gyártókat. A gyógyszeripar továbbra is az Egyesült Királyság egyik legerősebb exportágazata; a mezőnyben olyan gyártók is vannak, mint az AstraZeneca és a GSK.
Az új megállapodás részeként az Egyesült Államok közölte, hogy „tartózkodik attól, hogy célba vegye az Egyesült Királyság gyógyszerárképzési gyakorlatát” a szektorral kapcsolatos bármely jövőbeli vizsgálatban „Trump elnök hivatali idejének tartamára”.
A nagy gyógyszercégek kifogásai az Egyesült Királysággal szemben
Az Egyesült Államok régóta azt állítja, hogy az amerikai betegek jóval többet fizetnek az új gyógyszerekért, mint az Egyesült Királyságban élők, nagyrészt az NHS szigorú árképzési rendszere miatt.
Nagy-Britanniában a NICE nevű kormányzati testület (National Institute for Health and Care Excellence) úgy segít eldönteni, hogy az NHS finanszírozzon-e egy új gyógyszert, hogy összeveti annak árát az általa nyújtott egészségügyi haszonnal.
Ha egy kezelés az általa biztosított plusz „egészséges életért” cserébe egy bizonyos szintnél többe kerül, az NHS nagy valószínűséggel nem finanszírozza. A brit rendszer bírálói szerint ez a küszöb az innovációt és az újabb, jobb gyógyszerek iránti keresletet is visszafogja.
A brit kormány hétfői közleménye szerint az Egyesült Államokkal kötött „mérföldkőnek számító megállapodás” biztosítja az Egyesült Királyság „gyógyszerekhez való hozzáférését és ellátását több tízezer NHS-beteg számára”, és hozzátette, hogy az „áttörést jelentő új kezelések” gyorsabban jutnak el az „NHS első vonalába”.
Az év elején több nagy gyógyszercég jelentett be jelentős új beruházásokat az Egyesült Államokban, miközben britországi projektjeiket elhalasztották vagy módosították, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság szabályozási és kereskedelmi környezete kihívást jelent.
Az ABPI (Association of the British Pharmaceutical Industry) friss jelentése szerint az Egyesült Királyság gyógyszerár- és megtérítési politikája visszavetette a brit gyógyszeriparba irányuló külföldi befektetéseket.
Az AstraZeneca 2025 szeptemberében bejelentette, hogy felfüggeszti a cambridge-i kutatóhelyén tervezett, 200 millió fontos (227 millió eurós) beruházást, amit állítása szerint a britországi nehéz körülmények indokoltak.
Eközben a GSK elkötelezte magát egy jelentős amerikai beruházási csomag mellett, öt év alatt 30 milliárd dollár (25,8 milliárd euró) értékben.
Az új gyógyszeripari megállapodás hat hónappal azután született, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök megállapodást kötött Trumppal, amely a legtöbb exportra 10%-os vámplafont állapított meg. A gyógyszerekre vonatkozó bánásmód azonban továbbra is kulcsfontosságú nyitott kérdés maradt.