Az uniós tervek, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna megsegítésére használják fel, többekben aggodalmat váltottak ki mondván: a lépés növelheti az államhitelek költségeit. Szakértők viszont úgy látják, európai adósságpiacokra gyakorolt hatás valószínűleg korlátozott lesz.
Az Európai Bizottságon nagyon nagy a nyomás, hogy biztosítsa Kijev hosszú távú finanszírozását. A legvalószínűbb megoldás - egy 140 milliárd eurós "jóvátételi hitel", amely mögött az orosz állami vagyon immobilizált eszközei állnak - bírálatokat váltott ki az Euroclear, a pénzeszközök fő letétkezelője részéről.
A Financial Times szerint Valérie Urbain, az Euroclear vezérigazgatója levélben figyelmeztetett arra, hogy "az ebből eredő kockázati felár az európai államkötvények kamatfelárának tartós növekedéséhez vezet, ami valamennyi tagállam hitelfelvételi költségét megemeli".
Az aggodalom középpontjában az áll, hogy a befektetők a rendszert elkobzásnak tekintik-e, ami a nemzetközi jog szerint tilos. Bármilyen olyan érzés, hogy az Európában tartott külföldi tartalékok veszélybe kerülhetnek, alááshatja az európai pénzügyi rendszerekbe vetett bizalmat, ami a kötvényhozamok emelkedéséhez vezethet.
Az Euronews Business által megkérdezett elemzők szerint azonban a jelenlegi javaslat sokkal kisebb kockázatot hordoz, mint az EU eredeti, 2022-es lépése az orosz központi banki eszközök befagyasztására - az az intézkedés csak rövid ideig okozott elmozdulást a kötvénypiacokon.
Robert Timper, a BCA Research globális fix kamatozású stratégiával foglalkozó csoportjának vezető stratégája elmondta: "Nem számítok nagy piaci reakcióra erre, így a kormányoknak nem lesz semmilyen költsége a magasabb adósságszolgálati költségek tekintetében".
"Az orosz eszközök 2022-ben történő leállítása volt az első eset, és ez az, ami az eszköztulajdonosok számára számított, mivel ez azt jelentette, hogy elvesztették a hozzáférést ezekhez az eszközökhöz" - hangsúlyota.
Az Unió 2022. február 28-án, négy nappal azután, hogy Moszkva megkezdte teljes körű ukrajnai invázióját, több milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztott be.
Nicolas Véron, a brüsszeli Bruegel agytröszt vezető munkatársa elmondta: "Ez az orosz tartalékok korlátozását jelentette, és ezzel demonstrálta a világnak, hogy az EU az adott körülmények között hajlandó nagy korlátokat szabni a területén tartott tartalékokra." Hozzátette: "Mindez nem rázta meg a globális piacokat".
A Capital Economics hasonlóképpen úgy vélte, hogy a külföldi központi bankok vagy állami vagyonalapok európai piacokról való széles körű visszavonulásától való félelmek túlzóak. "Még ha be is következne némi bizalomvesztés, a hatás valószínűleg csekély lenne, mivel a központi bankok a nyugati pénzügyi piacokon kívül csak korlátozott számú likvid, jó minőségű eszközbe fektethetnek be" - írta nemrégiben közzétett jelentésében.
Ami a kötvénypiaci trendek elmozdulását illeti, Timper hozzátette, hogy az orosz eszközök 2022-ben történt immobilizálása óta "a központi bankok széles körű elmozdulását figyelhetjük meg, különösen Kínában és afeltörekvő piacokon, az arany mint tartalékeszköz felé. Ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog, de már az orosz eszközök felhasználása körüli közelmúltbeli viták előtt is megindult". Arra számít, hogy ez a diverzifikációs tendencia folytatódik, de hozzátette, hogy ez eddig "kevés hatással volt az államkötvényekre".
Hogyan működne a hitel
Bár a részleteket még nem hozták nyilvánosságra, a Capital Economics jelentésében azt írta, hogy az Euroclear az orosz központi bank (CBR) nevében tartott készpénzt hosszú lejáratú, nulla kamatozású uniós kötvénybe fektetné be. Az Euroclear eszközei a készpénzállományból uniós kötvényre váltanának, de a CBR-rel szembeni kötelezettsége változatlan maradna. Ez kulcsfontosságú a törvény fenntartásához, amely tiltja az elkobzást.
A kötvényből származó bevételt az EU Ukrajnának nyújtott hitelekre használná fel.
Mint arról az Euronews korábban beszámolt, Ukrajnának csak azt követően kellene visszafizetnie a kölcsönt, hogy Oroszország befejezi agressziós háborúját, és beleegyezik az okozott károk megtérítésébe. Ezt követően a Bizottság visszafizetné az Euroclearnek, az Euroclear pedig Oroszországnak, így zárulna be a kör. A Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ez nem elkobzás.
A kölcsönt a részt vevő tagállamok garantálnák, amelyek akkor lépnének közbe, ha nem lenne elegendő visszafizetés. A jelenlegi tervek szerint Oroszország visszakaphatná a vagyont, ha beleegyezne a jóvátételbe, de ezt gyakorlatilag lehetetlennek tartják.
Valérie Urbain, az Euroclear vezérigazgatója levelében azt írta, hogy ha az Eurocleart arra kényszerítenék, hogy a program életbe léptetése érdekében "nulla kamatozású, testre szabott adósságinstrumentumok finanszírozásába" fektessen be, azt Oroszország elkobzásnak tekintené, ami megtorláshoz és esetleges jogi kihívásokhoz vezetne, amelyekre az Euroclearnek fedezetet kellene nyújtania.
A Bruegel Véron egyetértett azzal, hogy a fő veszélyt Oroszország válasza jelenti: "Ez nem elkobzás... de lesz orosz propaganda, amely szerint az". Hozzátette: "Nem elrugaszkodott elképzelés, hogy ha a jóvátételi hitelről döntenek, Oroszország olyasmit tesz, ami káros lehet a globális piacokra nézve".
A Capital Economics arra is figyelmeztetett, hogy a megtorló intézkedések gazdasági költségekkel járhatnak, megjegyezve, hogy Moszkva már eddig is megnehezítette a nyugati vállalatok azon törekvéseit, hogy kivonuljanak az orosz piacról.
Bart De Wever belga miniszter elnök a múlt havi EU-csúcson aggodalmának adott hangot, és golyóálló garanciákat követelt minden tagállamtól annak biztosítása érdekében, hogy az Euroclear védve legyen a veszteségektől vagy éppen a megtorlástól.
A Bizottságra eközben egyre nagyobb a nyomás, hogy felvázolja tervét, különösen mivel egy jelenlegi amerikai békejavaslat szerint az orosz eszközöket az USA által vezetett ukrajnai és oroszországi befektetési alapok létrehozására kellene felhasználni.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért és termelékenységért felelős biztosa a Europe Todaynek adott interjújában azt mondta, hogy a befagyasztott orosz eszközökkel fedezett jóvátételi hitel "jelentős támogatást nyújthat Ukrajnának anélkül, hogy további jelentős költségvetési terhet róna az EU-ra vagy tagállamaira".
Véron arra számít, hogy a tervet az év végéig véglegesítik, és a folyósítás 2026 első negyedévében megkezdődhet, több tagállam parlamenti jóváhagyásától függően.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a pénzeszközökre 2026-ban van szükség, ideális esetben "az év legelején".
Az 140 milliárd eurós hitel jelentős összeg lenne - Ukrajna tavalyi GDP-jének nagyjából 80%-a, az EU GDP-jének pedig mintegy 0,8%-a.
A finanszírozás végső soron politikai megállapodástól függ. Ukrajnának stabil, többéves támogatásra van szüksége védelmi erőfeszítéseinek fenntartásához, de sok uniós államot a magas adósságszintek korlátoznak. A finanszírozás elmaradása azonban azzal a kockázattal jár, hogy megnő az esélye Ukrajna vereségének, és Oroszország biztonsági fenyegetése közelebb kerül az EU határaihoz.