Az adóbevételek Írországban, Törökországban és Svájcban más és más okokból teszik ki a GDP-nek alig több mint egyötödét.
HIRDETÉS
Az adóbevételek a kormányok számára kulcsfontosságú források. Ezek nélkül a modern ellátórendszerek és a szociális szolgáltatások fenntartása, amibe az állami egészségügyi és oktatási rendszer finanszírozása is beletartozik, képtelenség lenne. Az Euronews Business közelebbről megvizsgálta, hogy az európai országok mennyi adót szednek be, és ez a bruttó hazai termék, azaz a GDP hány százalékát ki.
Európában az adóbevételek arányai nagy eltéréseket mutatnak. Az öt legnagyobb európai gazdaság közül Franciaországban a legmagasabb az arány, míg a legalacsonyabb részét a GDP-nek az Egyesült Királyságban teszi ki.
Az állami gazdaságpolitika hatékonyságának összehasonlítására az egyik bevett módszer az adóbevételek bruttó hazai temékhez (GDP) viszonyított arányának vizsgálata.
Az Eurostat szerint az Európai Unióban az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányának átlaga 2023-ban 40% volt. Kérdés, hogy mely országok térnek el ettől leginkább Európában. Az Uniót, az Egyesült Királyságot, Törökországot és az EFTA-országokat tekintve az arányszámok Írország 22,7%-ától Franciaország 45,6%-áig terjednek: míg Írországban az adóbevételek alig több mint egyötödét teszik ki az éves bruttó hazai termelésnek, addig Franciaországban ugyanez a változó majdnem a felét teszi ki annak. Ebben az értelemben a francia állam sokkalta kitettebb az adófizetőknek.
Szintén közel felét teszik ki az adóbevételek a GDP-nek Belgiumban (44,8%), Dániában (44,7%) és Ausztriában (43,5%) áll. Izland kivételével a többi skandináv ország is magas adó-GDP arányt produkál: Finnországban, Svédországban és Norvégiában ezek az értékek 42,7%, 42,6% és 41,8%-t jelentenek. Luxemburg (41,9%), Olaszország (41,7%), Görögország (40,7%) és Németország (40,3%) szintén az uniós átlag felett helyezkedik el ebből a szempontból.
Az adóbevételek, beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is, Törökországban (23,5%), Svájcban (26,9%), Máltán (27,1%), Romániában (27,3%) és Bulgáriában (29,9%) a GDP 30%-a alatt vannak. Litvánia, Lettország, Észtország, Csehország, Magyarország és Szlovákia a legalacsonyabb adóarányú csoport feletti arányt produkálják, ami 32% és 35% között van.
Miért ilyen alacsonyak az adóarányok Írországban, Törökországban és Svájcban?
Alexander Mengden, a Tax Foundation Europe politikai elemzője szerint Írország, Törökország és Svájc három különböző történetet képvisel. A szakértő az Euronews Businessnek elmondta, hogy Írország gyakran kiugróan magas külföldi közvetlen befektetési szintje miatt emelkedik ki a GDP-alapú összehasonlításokból. “A befektetéseket részben az ország alacsony, 12,5%-os társasági adókulcsa vonzza” - tette hozzá. Mengden szerint ez a gazdasági opció aránytalanul nagy hatással van a GDP-re más gazdasági mutatókhoz képest.
Emlékeztetve arra, hogy Írország GDP-növekedése 2015-ben meghaladta a 20%-ot, amit részben az Apple tech-óriás Írországba költöztetése ösztönzött, a Nevin Gazdaságkutató Intézet társigazgatója, Dr. Tom McDonnell kifejtette, hogy az ír közgazdászok ezeket a „globalizációs torzulásokat” egy GNI nevű, egyedi kibocsátási mérőszám használatával korrigálják. Elmondta, hogy ez a mérőszám sokkal jobban tükrözi Írország tényleges gazdasági tevékenységét.
A GDP az egy országon belül előállított áruk és szolgáltatások értékét méri, míg a globális nemzeti jövedelem az ország lakosainak jövedelmét vizsgálja, beleértve a külföldről származó jövedelmet is. Az OECD 2025-ös ír jelentése szerint az adóbevételek GNI-hez viszonyított aránya 38%, amivel az ország közel áll az uniós átlaghoz.
Mengden kifejtette, hogy Törökországban a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP az összes európai OECD-tagország közül. Ez általában alacsonyabb adó-GDP aránnyal jár.
Törökországban ezt az okozza az elemző szerint, hogy “korlátozottabb az állami adóbeszedési kapacitás”, aminek a “viszonylag nagy feketegazdaság és a bevételeket korlátozó politikai döntések” a fő felelősei. Mengden rámutatott, hogy Törökország esetében az ÁFA a végső fogyasztásnak csak a körülbelül 40%-ára vonatkozik, ami a legszűkebb bázis az európai OECD-országok között.
Törökországgal szemben Svájcban nem a feketézés és az adószedési infrastruktúra akadályai miatt alacsony az arányszám. Európa egyik leggazdagabb országában Alexander Mengden szerint ez részben a szándékos politikai döntéseket tükröz. Ezeknek egyfelől az a célja, hogy mérsékeljék az általános adóterheket, másrészt hogy ösztönözzék az önkormányzatok és kantonok közötti intenzív helyi adóversenyt, amely lehetővé teszi a lakosság számára, hogy az adókulcsok és a közszolgáltatások különböző kombinációi közül válasszanak.
Az adók szerepe
Az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok kormányainak bevételei közel 90%-a adókból származnak. Ezek a bevételek a közszolgáltatások finanszírozásának alapvető eszközei, és ha nem elegendőek, az országok hitelfelvételre kényszerülhetnek, ami adósságba sodorhatja az országot.
Az, hogy az egyes európai kormányok hogyan zsonglőrködnek a gazdasági növekedés, az adószintek és a kiadások között, egy egyensúlyjáték. A játék teljesíthetősége úgy válik egyre nehezebbé, ahogy az állami költségvetésre nehezedő kiadások növekednek.