Az USA és az EU közötti kereskedelmi tárgyalások egyik fontos pontja lett a digitális piacokról szóló uniós jogszabály, melyet pont az amerikai techcégek túlhatalma ellen hoztak létre. Trump azt szeretné, ha rendelet célpontjai is beleszólhatnának abba, hogy milyen szabályokat kell betartaniuk.
HIRDETÉS
Nagyobb beleszólást akar szerezni a nagy amerikai techvállalatoknak az uniós szabályok alakításába az Egyesült Államok. Az Euronewsnak három, az EU és az USA között zajló kereskedelmi tárgyalásokra rálátó forrás is megerősítette, hogy Trump célja egy tanácsadó testület létrehozása, mely az uniós digitális piacokról szóló jogszabály végrehajtását tudná befolyásolni.
Ebben a tanácsadó testületben pedig pont azok a nagy techcégek kapnának helyet, melyek piaci dominanciáját a jogszabály visszaszorítani hivatott. Két forrásunk szerint azonban az EU egészen biztosan nem fogja elfogadni ezt a javaslatot.
Trump jelentős vámokat lengetett be az EU-val szemben
Szombaton Donald Trump amerikai elnök újabb levelet tett közzé a Truth Social nevű, általa létrehozott közösségi média felületén. A korábbi levelekhez hasonlóan ez is komoly vámintézkedéseket helyezett kilátásba, ezúttal éppen az Európai Unió ellen: Trump azt jelentette be, hogy augusztus 1-től 30 százalékos vámokat vet ki az uniós (és a mexikói) termékekre, nemzetbiztonsági okokból. Az amerikai elnök ezzel országa két legnagyobb kereskedelmi partnerét vette célba, nem sokkal azután, hogy a harmadik helyezett Kanada ellen is új vámokat vetett ki.
Ursula von der Leyen gyorsan reagált, de óvatosan, amikor megjegyezte, hogy a blokk „elkötelezett a párbeszéd, a stabilitás és a konstruktív transzatlanti partnerség mellett". Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tárgyalásos megoldás elérése továbbra is prioritás, de azért hozzátette, hogy az EU készen áll arra, hogy ellenintézkedésekkel válaszoljon.
Washington szerint tisztességtelen a techcégeket regulázó uniós rendelet
Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalásokon gyakran előkerül a digitális piacokról szóló jogszabály (uniós rövidítéssel DMA), amely a legnagyobb online platformokat szabályozza az EU-ban azzal a céllal, hogy megvédje a fogyasztók jogait és megfékezze a domináns technológiai szereplők visszaélésszerű magatartását. Az uniós rendelet értelmében a vállalatok a globális éves forgalmuk akár 10%-áig terjedő bírsággal is számolhatnak, ha nem tartják be a szabályokat.
Peter Navarro, Trump egyik fontos tanácsadója nyíltan azzal vádolta meg az Európai Uniót, hogy a DMA és annak testvérrendelete, a Digital Services Act (DSA) révén jogi eszközökkel indított háborút az amerikai nagyvállalatok ellen. Válaszul az EU kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások során „nem fog engedményeket tenni a digitális és technológiai szabályok tekintetében". Pedig az USA épp ezt szeretné, méghozzá azzal, hogy tanácsadó szerepet adna a nagy amerikai techcégeknek a rendelet végrehajtásában.
A DMA-nak már most is van egy tanácsadó testülete, amely támogatja a Bizottságot a rendelet végrehajtásában és a szabályok betartásának felügyelésében. Ez a testület független szakértőkből, valamint az érintett nemzeti hatóságok és szabályozó szervek képviselőiből áll, és nincs benne helye a rendelet által érintett vállalatoknak.
A forrásaink nem tértek ki arra, hogy az Egyesült Államok által szorgalmazott tanácsadó testület milyen formában működne, azon túl, hogy befolyást gyakorolna a végrehajtási módszerekre.
„Az tény, hogy az USA javasolta egy tanácsadó testület felállítását a DMA mellé. És ebben ténylegesen ott ülnének azok, akiket érinthet a rendelet. Ez biztosan nem fog megtörténni, a DMA végrehajtásakor nem fog az EU kivételezni az amerikai vállalatokkal" – mondta az egyik forrásunk.
A Bizottság többször is kijelentette, hogy a DMA-vizsgálatokat szigorúan a rendeletnek megfelelően végzik, a rendelet pedig nem tesz különbséget a vállalatok között az alapján, hogy melyik országban működnek. Az a tény azonban, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó vállalatok többsége amerikai technológiai óriáscég, azzal jár, hogy a DMA-ra is rávetül a kereskedelmi háború árnyéka.
Az EU a szuverenitásvédelemre hivatkozik
Teresa Ribera, a Bizottság alelnöke június 27-én az Euronewsnak nyilatkozva kijelentette, hogy az EU számára elképzelhetetlen, hogy visszalépjen a digitális piacokra vonatkozó szabályoktól.
„Meg fogjuk védeni a szuverenitásunkat. Megvédjük a szabályaink végrehajtásának módját, megvédjük a jól működő piacunkat, és nem hagyjuk, hogy bárki megmondja nekünk, mit tegyünk" – jelentette ki a biztos.
Christophe Carugati brüsszeli technológiai tanácsadó szerint azonban a Bizottság a szabályok megváltoztatása nélkül is finomíthat a DMA végrehajtásán, például úgy, ha a konkrét cégek ellen indított vizsgálatok helyett tárgyalásos úton próbálná meg elérni az akaratát.
„Az Egyesült Államokat azzal lehetne megnyugtatni, ha a vitákat formálisan vagy informálisan, párbeszéd útján rendeznék. Ez a módszer gyakorlatilag szüneteltetné a vizsgálatokat" – mondta az Euronewsnak a szakértő.
Az elmúlt évben a DMA keretében indított, a szabályok be nem tartása miatti vizsgálatok viszonylag alacsony bírságokat eredményeztek a nagy technológiai cégekkel szemben. Az Apple 500 millió eurós, a Meta pedig 200 millió eurós büntetést kapott, előbbi azért, mert megakadályozta, hogy a fejlesztők alternatív, külső oldalakra irányítsák a fogyasztókat, utóbbi pedig a „Pay or Consent" hirdetési modellje miatt.
Áprilisban az EU tisztviselői azt mondták, hogy az alacsonyabb bírságok a jogsértések rövid időtartamával állnak összhangban, mivel a DMA végrehajtása 2023-ban kezdődött. De azt is kijelentették, hogy a Bizottság jelenleg nem a jogsértések megbüntetésére összpontosít, hanem arra, hogy elérjék a jogkövető magatartást a cégek részéről.
Van esély arra, hogy az EU megkönnyíti a techcégek dolgát
Az amerikai technológiai óriáscégeknek is érdeke lehet, hogy megpróbáljanak együttműködni a Bizottsággal, és elérjék, hogy minél visszafogottabb szabályok irányítsák a digitális piacokat az EU-ban. Májusban az Amazon, az IBM, a Google, a Meta, a Microsoft és az OpenAI felszólította a Bizottságot, hogy az általános célú mesterséges intelligenciáról szóló, készülőben lévő gyakorlati kódexet (GPAI) „a lehető legegyszerűbbé" tegye – olvasható a levelükben.
Henna Virkkunen, az EU technológiai biztosa jelenleg egy digitális alkalmassági vizsgálatot végez, amelynek eredményeként decemberben egy „mindenre kiterjedő" egyszerűsítési csomagot nyújtanak majd be.
A csomag célja az, hogy a meglévő digitális jogszabályokban meghatározza azokat a jelentéstételi kötelezettségeket, amelyekre nincs feltétlenül szükség, és ezek eltörlésével végül majd csökkenteni lehessen a vállalkozásokra nehezedő terheket. Az egyelőre még kérdéses, hogy ez az egyszerűsítési csomag kiterjed majd a DMA-ra, a DSA-ra és a mesterséges intelligenciáról szóló törvényre is, vagy nem.
Virkkunen mindig is azt mondta, hogy a törvények igazságosak és méltányosak, annak ellenére, hogy a korábbi Trump-tanácsadó és X-tulajdonos Elon Musk is rendszeresen kritizálta őket.
„A szabályaink nagyon igazságosak, mert ugyanazok a szabályok vonatkoznak mindenkire, aki az Európai Unióban működik és üzletel. Tehát ugyanazok a szabályok vonatkoznak az európai vállalatokra, az amerikai vállalatokra és a kínai vállalatokra is" – mondta Virkkunen áprilisban az Euronewsnak.