Az Európai Bizottság alelnöke közölte, előkészítettek egy intézkedéscsomagot, amely mintegy 72 milliárd euró értékű amerikai terméket érintene, ha az.újabb amerikai fenyegetések után a tárgyalások kudarcba fulladnának.
HIRDETÉS
Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa hétfőn bemutatta a Brüsszelben rendkívüli ülésre összegyűlt uniós kereskedelmi minisztereknek a megtorló vámok hatálya alá tartozó, 72 milliárd euró értékű amerikai termékek listáját, miután az USA a hétvégén fokozta a nyomást, és augusztus 1-jétől 30%-os vámokkal fenyegette meg az uniós importot.
"Minden eredményre fel kell készülnünk, beleértve, ha szükséges, a jól átgondolt, arányos intézkedéseket is, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt a transzatlanti kapcsolatainkban" – mondta Šefčovič, hozzátéve: "A Bizottság a mai napon megosztja a tagállamokkal az áruk második listájára vonatkozó javaslatot, amely mintegy 72 milliárd euró értékű amerikai importot jelent. Most lehetőségük lesz megvitatni azt".
A Bizottság által javasolt listát a tagállamoknak még hivatalosan el kell fogadniuk. A lista számos terméket érint, köztük amerikai repülőgépeket és Bourbon whiskyt.
Július 12-én, hetekig tartó tárgyalások után Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán közzétette a Bizottságnak küldött levelét, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben augusztus 1-jéig nem születik megállapodás, 30%-os vámot vet ki az uniós importra.
A múlt héten úgy tűnt, hogy a tárgyalások a célegyenesbe értek, és az EU vonakodva beleegyezett abba, hogy a behozatalára 10%-os alapvámot vessenek ki. Az ágazatspecifikus mentességekről még tárgyalni kellett, az EU-nak sikerült elérnie, hogy a repülőgépekre és a szeszes italokra 0%-os, az Egyesült Államokban pedig néhány mezőgazdasági termékre 10% feletti vámot szabjanak ki.
"Nagyon közel voltunk az elvi megállapodáshoz" - sajnálkozott Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter.
Az USA jelenleg 50%-os vámot vet ki az uniós acélra és alumíniumra, 25%-ot az autókra és 10%-ot minden uniós importra.
Egy uniós diplomata szerint az uniós megtorlás kiterjedhet az alumíniumhulladék exportjának ellenőrzésére is, amire az USA-nak szüksége van.
Az EU továbbra is a tárgyalásokat helyezi előtérbe.
"Továbbra is meg vagyunk győződve arról, hogy transzatlanti kapcsolataink megérdemlik a tárgyalásos megoldást, amely a stabilitás és az együttműködés megújításához vezet" –mondta Maroš Šefčovič.
Július 13-án Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bejelentette, hogy július 15-ig elhalasztják a 21 milliárd euró értékű amerikai termékekre vonatkozó eredeti megtorló intézkedések végrehajtását.
Ugyanezen uniós diplomata szerint az uniós nagykövetek találkozóján eredetileg az év végéig történő elhalasztásról döntöttek, de Trump újabb bejelentései sürgősebbé tették ezeket az ellenintézkedéseket. Ezért augusztus 1-jére halasztották őket.
Kényszerítés elleni eszköz
A tagállamok által hétfőn mutatott egység mögött a diplomaták azonban jól tudják, hogy bonyodalmak fognak felmerülni, amint az USA-val kötött megállapodás az asztalra kerül.
"Legyünk reálisak, mindannyian különböző értelmezéseket fogunk alkalmazni" - mondta az Euronewsnak egy tagállami tisztviselő, aki elismerte, hogy amint létrejön a megállapodás, egyes országok erős megtorlást fognak szorgalmazni, míg mások el akarják majd kerülni az eszkalációt, attól függően, hogy melyik stratégiai ágazatukat sújtja leginkább az USA.
Franciaország továbbra is kemény álláspontot képvisel az USA-val szemben, és mindenáron az EU rendelkezésére álló összes eszközt az asztalra kívánja tenni, beleértve a kényszerítés elleni eszköz – az uniós kereskedelmi védelem 2023-ban elfogadott "nukleáris opciója" – alkalmazását is.
"Ez a nyomás, amelyet az amerikai elnök az elmúlt napokban és hetekben szándékosan alkalmazott, megterheli tárgyalási képességünket, és arra kell vezetnie, hogy megmutassuk, hogy Európa nagyhatalom" – mondta Laurent Saint-Martin francia kereskedelmi miniszter a Tanács ülésére érkezve, hozzátéve: "Európa akkor nagyhatalom, ha tudja, hogyan bizonyítsa, hogy képes reagálni".
"Az USA eszkalációs dominanciával rendelkezik" – mondta egy másik uniós diplomata az Euronewsnak.
Vasárnap Ursula Von der Leyen bizottsági elnök egyelőre kizárta a kényszerítés elleni eszköz alkalmazását. "A kényszerítés elleni eszközt rendkívüli helyzetekre hoztuk létre" - mondta, majd hozzátette: "Mi még nem tartunk ott".
Az eszköz lehetővé tenné, hogy az EU engedélyeket és szellemi tulajdonjogokat vonjon vissza külföldi vállalatoktól, köztük amerikai technológiai óriáscégektől.