A zeneiparban olyan növekedés tapasztalható, amelyet sok más ágazat megirigyelhetne, de vajon minek köszönhető ez?
HIRDETÉS
2024 remek év volt a női zenészek számára. Taylor Swift Eras turnéja a történelem legnagyobb bevételt hozó turnéja lett, Beyoncé lett a valaha volt legtöbb Grammy-jelölést begyűjtő előadó (99), és az év 3 legjobb albumának Taylor Swift, Billie Eilish és Sabrina Carpenter albumát tartották.
De hogyan néznek ki az iparág pénzügyi mutatói, és melyek azok a trendek, amelyek jelenleg alakítják az iparágat?
A The Big Question ezen epizódjában Hannah Brown Victoria Oakley-val, a lemezkiadók globális szervezetének, az IFPI-nek a vezérigazgatójával beszélget a legfrissebb globális zeneipari jelentésről.
Mennyit ér a zeneipar?
A zeneipar nem egyetlen iparág, hiszen számos különböző részből áll, amelyek viszont hatással vannak más iparágakra, például a turizmusra, a vendéglátásra és a divatra, ahogy azt a 2024-es „Swiftonomic” jelenség is mutatja.
„Jelentős bevételt hoznak a turnék és az élő koncertek. Aztán ott van a streamelés, ahol talán a leginkább hallgatunk zenét. Ott van a kiadói tevékenység, a dalszerzés, a filmzene, a reklámzene, a merchandise. Az előadók rengeteg különféle módon érhetik el a rajongóikat, kereshetnek pénzt és teljesedhetnek ki művészként” – magyarázta Victoria.
Az IFPI 2025-ös globális zeneipari jelentése szerint a globális lemezkiadás 4,8%-os növekedést mutatott 2024-ben, és 29,6 milliárd dollárra (27,1 milliárd euróra) értékelték.
Bár az iparág növekedése az elmúlt években lelassult, még mindig sok más iparágat felülmúl, és jelentősen meghaladta a 2024-es átlagos globális GDP-növekedést, amely az OECD szerint 3,2% volt.
Európa a globális érték 29,5%-át képviselte, és 8,3%-os növekedési ütemet ért el, ami jelentősen meghaladja az USA és Kanada 2,1%-os növekedési ütemét. Ez annak ellenére van így, hogy azUSA a világ legnagyobb zenei piaca, amelyet Japán, az Egyesült Királyság és Németország követ.
A fő bevételi tényező? A streaming.
Mi a növekedés mozgatórugója a zeneiparban?
A streamingelőfizetés 9,5%-kal, a felhasználók száma pedig világszerte 10,6%-kal nőtt, ami 2024-ben 752 millió főt jelentett.
A streamingből származó bevételek 2024-ben először haladták meg a 20 milliárd dollárt (20,4 milliárd dollár, azaz 18,6 milliárd euró), és a teljes zeneipari bevétel 69%-át tették ki.
20 milliárd dollár több, mint amennyi a zeneipar teljes bevétele volt a 2003 és 2020 közötti időszakban.
Bár a streaming a fő hajtóerő, nem ez az egyetlen tényező.
Ugyan a CD-k még mindig népszerűek Japánban, a fizikai formátumok összességében 3,1%-kal csökkentek. A bakelitlemezek esetében azonban ez nem így van.
A bakelitlemezek eladásából származó bevételek 2024-ben tovább nőttek 4,6%-kal. Ez a szám 18 éve minden évben nőtt.
„Dél-Koreában nagyon népszerűek a bakelitlemezek, és a világ más részein, ahol hallgatnak K-popot, gyakran először a bakelitlemezt veszik meg” – mondta Victoria.
„Sok rajongó vásárol és gyűjt bakelitlemezt, és több különböző verziót is megvesznek.
Lehet, hogy egy előadó lényegében ugyanazt a lemezt adja ki, de eltérő színekkel, eltérő grafikával, eltérő anyagokkal, más szavakkal, más versekkel, és ez nagyon fontos a rajongók számára, akik erős személyes kapcsolatot akarnak kialakítani a kedvenc előadójukkal.”
Melyek azok a trendek, amelyek jelenleg alakítják a zeneipart?
„15-20 évvel ezelőtt angolul kellett énekelni ahhoz, hogy az ember tényleg a csúcsra jusson, ezért az amerikai, brit és kanadai zenék a legtöbb helyen hihetetlenül jól teljesítettek.
Ez már nem így van, sehol a világon” – mondta Victoria.
Valójában minden európai ország túlnyomórészt a saját nyelvén hallgat zenét, így a kihívás most a más piacokra irányuló export növelése.
„Ki gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy a világ minden tinédzsere K-popot fog hallgatni? És ha Dél-Korea képes rá, akkor nincs ok arra, hogy más ne lenne.
Kicsit nehezebb, ha olyan nyelven énekelsz, amelyet csak nagyon kevesen beszélnek a világon, de a siker így is elképzelhető” – tette hozzá Victoria.
A legnagyobb piaci növekedés 2024-ben Latin-Amerikában (+22,5%), a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (+22,8%), valamint a Szaharától délre fekvő afrikai országokban (+22,8%) volt megfigyelhető.
„Nagyon érdekes látni, ahogy a latin-amerikai zene eljut a világ szélesebb rétegeihez, és elfoglalja az őt megillető helyet a globális színpadon.
Abban is biztos vagyok, hogy számos olyan ország van, amely az elkövetkező években válik majd sikeressé a zeneiparban.
Még bizonytalan, hogy mi történik majd Kínában és Indiában, de ezek hatalmas piacok, amelyek rendkívül sokszínűek és változatosak, mind a zenei kínálatuk, mind a zenehallgatás tekintetében. Úgy gondolom, hogy az elkövetkező években mindkét piacot nagyon érdekes lesz figyelni.”
A The Big Question az Euronews üzleti sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel vitatjuk meg a napirenden lévő legfontosabb témákat.
A fenti videóban megtekinthető a globális zeneipari jelentés szóló teljes beszélgetés.