A Transparency International közzétette legújabb jelentését a nyugat-európai és uniós korrupcióellenes erőfeszítésekről. Magyarország zsinórban másodszor lett az unió sereghajtója.
HIRDETÉSA korrupció Nyugat-Európában és az Európai Unióban a szakértők megítélése szerint egyre rosszabb, és ez az első alkalom az elmúlt több mint egy évtizedben.
A Transparency International legfrissebb Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) 180 országot és területet vizsgált a közszféra korrupciójának észlelt szintje alapján, egy nullától (nagyon korrupt) 100-ig (nagyon tiszta) terjedő skálán.
A jelentés szerint a szakértők és az üzletemberek szerint a világ legkevésbé korrupt országa Dánia, amelyet szorosan követ Finnország és Új-Zéland a második, illetve harmadik helyen.
Annak ellenére, hogy az összesített listán jól szerepeltek, több magasan rangsorolt demokrácia, például Svédország (82), Hollandia (79), Izland (72) és az Egyesült Királyság (71), a legalacsonyabb pontszámot érte el az éves CPI-ben, amióta azt 2012-ben először közzétették.
"A regionális CPI-pontszámok csökkenése Nyugat-Európában és az EU-ban azt mutatja, hogy az európai kormányoknak komolyabban kell venniük a korrupció elleni küzdelmet és a jogállamiság fenntartását" - mondta Flora Cresswell, a Transparency International nyugat-európai regionális koordinátora.
"A fékek és ellensúlyok visszavágása nyitva hagyja az ajtót a korrupció előtt" - mondta. "Az országoknak emelniük kell a normákat és jobban érvényre kell juttatniuk saját szabályaikat, hogy fokozzák a korrupció elleni erőfeszítéseket, megvédve az igazságszolgáltatási rendszert a beavatkozástól, és hátráltatva a politikában jelen lévő erős érdekcsoportokat."
A Transparency International szerint a régió országainak több mint háromnegyedében a korrupcióellenes erőfeszítések stagnáltak vagy csökkentek.
A legjobban teljesítő országok Dánia (90), Finnország (87) és Norvégia (84), míg a legrosszabbul teljesítő országok Magyarország (42), Románia (46) és Bulgária (45) voltak.
A régió 31 országa közül mindössze hat ország javított jelentősen a pontszámán 2012 óta: a Cseh Köztársaság (57), Észtország (76), Görögország (49), Lettország (60), Olaszország (56) és Írország (77).
A 2015-ös CPI-ben elért pontszámukhoz képest Ausztria (71), Luxemburg (78), Svédország (82) és az Egyesült Királyság (71) jelentősen romlott.
Lengyelországban (54) az elmúlt évtizedben szintén hét százalékpontos visszaesés történt, ami "a korábbi kormányzó Jog és Rend (PiS) pártnak a hatalom monopolizálására irányuló, a közérdek rovására történő erőfeszítései miatt" - áll a jelentésben. A jelentés azt is kiemelte, hogy Görögország (49) nagyon alacsony pontszámot ért el a 2023-as listán a gyenge bírói függetlenség miatt.
Magyarország az európai lista legalján, a hátránya pedig nő
Magyarország pontszáma egy év alatt nem változott, ezúttal is 42 maradt. A tavaly és idén is utolsó előtti Bulgária 43-ról 45-re javította a pontszámát. A hátulról harmadik helyezett Románia pontszáma nem változott, 46 maradt. A Transparency international magyar irodája a keddi nap folyamán részletesen ismerteti a magyar korrupciós helyzetre vonatkozó felmérési eredményeket.
Hol javíthatnak a magasan rangsorolt országok a korrupció terén?
A jelentés szerint azonban még a legjobb helyezést elérő országoknak is gondot okoz a korrupció visszaszorítása a közszférában, és megjegyzi, hogy "gyenge teljesítményt nyújtanak a külföldi piacok megnyerése érdekében kenőpénzt fizető vállalatok elleni büntetőeljárások terén".
A jelentés kiemel egy hollandiai esetet (79), ahol a hatóságokat bírálat érte, amiért nem indítottak büntetőeljárást a Shell ellen egy nigériai olajipari vesztegetési ügyben, különösen annak fényében, hogy Olaszországban ugyanebben az ügyben megdöbbentő felmentő ítélet született.
A Transparency International hivatkozik a nemrégiben javasolt uniós korrupcióellenes irányelvre is, amelynek elfogadása esetén a tagállamok kötelesek lennének "bűncselekménnyé nyilvánítani a keresleti oldali külföldi megvesztegetést".
Egyes uniós országok már kriminalizálták a külföldi megvesztegetés keresleti és kínálati oldalát egyaránt. Ugyanakkor ritkán - ha egyáltalán - lépnek fel külföldi tisztviselők ellen.
A közelmúlt leghírhedtebb korrupciós botrányai közé tartozik az olyan uniós országok bankjain keresztül történő pénzmosás, mint Dánia (90), Németország (78) és Svédország (82). Az, hogy kormányaik nem felügyelték megfelelően a bankokat, az egyik oka annak, hogy egy új uniós szintű pénzmosás elleni hatóság létrehozása van folyamatban.
Bár a jelentés főként afrikai, határokon átnyúló korrupciós ügyeket vizsgál, azt is megállapította, hogy Svájc (82), bár magas pontszámot ért el a CPI-n, még mindig küzd a pénzmosás központjaként betöltött státuszával, ahol a korrupt külföldi elit könnyen találhat közvetítőket, akik cégeket és trösztöket alapítanak és kezelnek számukra.
HIRDETÉSEgy nemrégiben javasolt jogszabály célja azonban, hogy a pénzmosás elleni kötelezettségeket kiterjessze az ügyvédekre és más szakemberekre is, hogy ezt megfékezze.
Több tennivaló van az átláthatóság érdekében Írországban (77), ahol a jelentés szerint a haszonhúzói nyilvántartásokhoz való hozzáférést szinte teljes mértékben akadályozza egy nagyon bonyolult rendszer.
A jelentés szerint ez Franciaországban (71) is problémát jelent, mivel az országban működő cégek haszonhúzói adatainak 2023. júliusi elemzése azt mutatta, hogy összességében az ott ingatlannal rendelkező cégek 61%-ának haszonhúzóját lehetetlen azonosítani.
Sőt, a Transparency International elemzése szerint a civil társadalom és az újságírók számára a vállalatok tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférés az egész EU-ban jelentősen korlátozott.