Magas szintű döntéshozókat kérdeztünk arról, hogyan alakíthatja az EU digitális, zöld és gazdaságpolitikáját, miközben gondoskodik a munkavállalók, az iparágak és a fogyasztók védelméről.
Háború, éghajlatváltozás, szűkös erőforrások, globális verseny – Európa számos kihívással néz szembe. Ebben az epizódban elvisszük Önöket egy olyan helyre, ahol az EU gazdaságpolitikáját vitatják meg: a Brüsszeli Gazdasági Fórumra.
Legutóbbi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság az uniós inflációs ráta folyamatos lassulását jósolja, a 2022-es 9,2%-ról idén 6,4%-ra, jövőre pedig 2,8%-ra.
Eközben a 2022-es 3,5%-ról az idei 0,8%-ra való visszaesés után az EU GDP-növekedése ismét lendületet vesz, és 2024-ben eléri az 1,6%-ot. A gazdaságért felelős európai biztos, Paolo Gentiloni szerint ezek a számok óvatos optimizmusra adnak okot.
"Azt mondanám, hogy az európai gazdaság jelenlegi állapota még mindig bizonytalan. De jobb, mint vártuk. Ha visszatekintünk néhány hónappal ezelőttre, akkor sokkal rosszabb helyzetet vártunk, ahol az energiaellátással kapcsolatban aggodalmak merültek fel, sőt, lehetséges áramkimaradásokra is gondoltunk. Sokan aggódtak a recesszió és a csődök lehetősége miatt."
A Brüsszeli Gazdasági Fórum egybeesett az Európai Központi Bank azon döntésével, hogy az infláció megfékezése érdekében ismét emeli az irányadó kamatlábakat. Gentiloni biztos azt mondta, hogy nem aggódik a növekedésre gyakorolt lehetséges hatások miatt. Egy másik, a közelmúltban történt fejlemény azonban aggodalomra adhat okot az uniós munkahelyek szempontjából, és akár új jogszabályokat is kiválthat: a mesterséges intelligencia.
Paolo Gentiloni:
„Szükségünk van egy sor szabályra. És mi, az Európai Unió, a szabályok mesterei vagyunk. Tehát egészen biztos vagyok benne, hogy a mesterséges intelligenciára is jó szabályaink lesznek.”
Az EU zöld és digitális átállása
A digitalizáció és az éghajlati válság szörnyű következményei az európai gazdasági átalakulás két fő mozgatórugója. A tagállamok számára ez nagyobb beruházásokat jelent az oktatásba és a képzésbe.
Nadia Calviño, a spanyol kormány gazdasági és digitális átalakulásért felelős minisztere:
„Valószínűleg ez az egyik legfontosabb kihívásunk a jövőre nézve: hogyan tudjuk biztosítani, hogy technológiai szempontból vezető szerepet töltsünk be ezekben az átmenetekben, a digitális és a zöld átalakulásban. És azok az ágazatok, amelyek a munkahelyteremtés szempontjából a legdinamikusabbnak bizonyulnak, az új technológiákhoz, az információs technológiákhoz, a tudományhoz, a kutatáshoz, az egészségügyhöz kapcsolódnak. És ez azt mutatja, hogy a spanyol gazdaság strukturális átalakulása folyamatban van. Mintegy 4 milliárd eurót fektetünk be a NextGeneration EU forrásaiból egy nagyon ambiciózus digitális készségfejlesztési program támogatására, hogy lehetővé tegyük, hogy iskoláink, egyetemeink, de az idősek is hozzáférjenek azokhoz a készségekhez, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek.”
Az európai társadalmi egyenlőtlenségek kezelése: adózás és közkiadások
Annak ellenére, hogy az Európai Unióban a munkanélküliségi ráta mindössze 6%, az EU lakosságának egyötödét még mindig fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye. A megélhetési válság és a növekvő egyenlőtlenségek társadalmi nyugtalanságot és a politikával szembeni bizalmatlanságot szítanak. Egy közgazdászprofesszor szerint Európának át kell gondolnia az állami bevételi forrásokat, és el kell kezdenie megadóztatni a gazdagokat.
Gabriel Zucman közgazdászprofesszor, Kaliforniai Egyetem, Berkeley:
"Az EU-ban és az egyes tagállamokon belül szinte minden társadalmi csoport rengeteg adót fizet. Mert olyan szociális modellünk van, amely jelentős mértékű adókra támaszkodik. Ez szinte minden társadalmi csoportra igaz, egy nagy kivétellel, ami az igazán gazdagoké. A magas államadósság, az emelkedő kamatlábak miatt ma szükség van az állami bevételekre. A bevételek beszedését a lakosság azon csoportjaitól kellene kezdenünk, amelyek lényegesen kevesebb adót fizetnek, mint a többiek. És ez ma, 2023-ban a nagyon gazdagokat jelenti.”
Ezt a felhívást osztják az európai szakszervezetek is, amelyek szerint új állami bevételi forrásokra van szükség a társadalmi igazságosság növelésére. Egy másik lehetőség a közkiadásokon keresztül nyílik.
Liina Carr konföderációs titkár, Európai Szakszervezeti Szövetség:
„A szabályoknak meg kell változniuk. Úgy gondoljuk, hogy a merev 3%-os hiányszint fenntartása valójában semmilyen módon nem segíti elő a közkiadásokat és a beruházásokat, mivel továbbra is korlátozza a kormányok mozgásterét. Vita alakult ki arról is, hogy talán egyes beruházásokat ki kellene zárni az adósság- és hiányszabályok alól, például a befektetéseket a környezetbarátabbá tételbe, a digitalizációba, az egészségügybe és az oktatásba. Olyan beruházások, amelyek valóban támogatják a gazdaságot, és biztosítják, hogy a gazdaságok erősek maradjanak.
Ez a vita valóban lendületet vett az EU-ban, különösen a 2022-es amerikai inflációcsökkentő törvény után. Mivel az Egyesült Államokban 369 milliárd dollárt fordítanak a tiszta technológiák támogatására, Európában aggódnak amiatt, hogy a zöld átmenetben háttérbe szorulnak. A Siemens elnöke szerint azonban az amerikai inflációcsökkentő törvény lehetőséget jelenthet Európa ipari törekvései számára.
Jim Hagemann Snabe elnök, Siemens AG:
„Az inflációcsökkentési törvény számomra a fenntartható megoldások katalizátora. Ebben az értelemben tehát jó. Európa elsőként állt elő ezzel az ötlettel a Zöld Megállapodással, és most ő is továbblép.Úgy gondolom, hogy a világ egy olyan fordulóponthoz érkezett, ahol már rendelkezünk a technológiákkal, tudjuk, hogyan lehet az energiarendszereket megújulóvá alakítani, hogyan lehet a közlekedési rendszereket újra feltalálni, hogyan lehet az épületeket szén-dioxid-semlegessé tenni. Úgy gondolom, hogy a világ egy olyan fordulóponthoz érkezett, ahol már rendelkezünk a technológiákkal, tudjuk, hogyan lehet az energiarendszereket megújulóvá alakítani, hogyan lehet a közlekedési rendszereket újra feltalálni, hogyan lehet az épületeket szén-dioxid-semlegessé tenni. Ez pedig katalizátor a vállalatok számára, hogy többet és gyorsabban fektessenek be, és megteremtsék a szükséges méreteket, hogy egy fenntarthatóbb jövőt teremthessünk és valósíthassunk meg.”
Globális verseny a forrásokért
Európa zöld és digitális átállása azonban olyan kritikus nyersanyagoktól függ, mint a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek, amelyekből az EU nagyon keveset termel. Kína adja viszont a világ ritkaföldfém-kínálatának 86%-át.
Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint a növekvő geopolitikai feszültségek idején ez a valóság alakítja Európa kereskedelmi kapcsolatait.
„Ezért terjesztettük elő az EU-ban a nyersanyagstratégiát, hogy fellendítsük a hazai termelést, és külső ellátással is rendelkezzünk. A 2030-ra kitűzött cél tehát az, hogy a kitermelés és a bányászat 10%-a az EU-n belül történjen. Ez azt jelenti, hogy 90%-nak még mindig az EU-n kívülről fog származni. Ezért nagyon fontosak lesznek a partnerségek más országokkal. Ezt a kereskedelmi megállapodásaink nyersanyagokkal kapcsolatos fejezetein keresztül tesszük. Kétoldalú nyersanyag-partnerségeket alakítunk ki különböző országokkal.”
Az Ukrajna elleni orosz invázió komoly figyelmeztetés arra, hogy mennyire fontos csökkenteni az energiafüggőséget. Az éghajlati válság fokozódásával azonban e cél összehangolása a szűkös erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodással a következő években is nagy kihívást jelent.