Az energiaválság még mindig nagyban fenyegeti az európai gazdaságokat, vállalkozásokat és fogyasztókat. A Real Economy stábja Rómába utazott, hogy első kézből lássa, az uniós szinten bevezetett intézkedések hogyan segítettek enyhíteni a terheken.
Az energiaválság még mindig nagyban fenyegeti az európai gazdaságokat, vállalkozásokat és fogyasztókat. A Real Economy stábja Rómába utazott, hogy első kézből lássa, az uniós szinten bevezetett intézkedések hogyan segítettek enyhíteni a terheken.
Lehet, hogy az Örök Város utcái olyan nyüzsgőek, mint mindig, de nem tudják elrejteni azt a tényt, hogy a megélhetési költségek emelkedése az olaszokat is érinti.
A magas energiaárak 8,5%-os éves inflációt eredményeztek az euróövezetben. Olaszországban a megélhetési költségek még ennél is nagyobb mértékben, 10,9%-kal emelkedtek.
Ezek az áremelkedések nem csak a fogyasztókat sújtják. A nagy energiaigényű vállalatokra is hatással vannak, például egy Róma külvárosában található mozzarellagyárra.
"A két gyárunkban összesen 250-en dolgoznak. 20 millió kiló különböző formájú és fajtájú sajtot állítunk elő. Az energiaárak emelkedése 1,3-1,4 millió eurós többletköltséget jelent, amire nem lehetett számítani. Ennek következtében termékeink költségei jelentősen megváltoztak," mondta Massimo Panagia, a Gruppo Francia Latticini vezérigazgatója.
Panagia azt mondja: 2022-ben az energiaszámlái háromszor magasabbak voltak, mint az előző évben. Bár a biogáz- és napelem-beruházásokkal sikerült részben csökkenteni a költségeket, ezek még mindig nagy terhet rónak az olyan vállalatokra, mint az övé.
Van segítség, de nem elég
Az Európai Bizottság a gazdaság támogatása érdekében 2022 márciusában elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkezelési keretrendszert.
Ez lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy:
- korlátozott összegű támogatást nyújtsanak a háború vagy a szankciók által érintett vállalatoknak,
- likviditási támogatást nyújtsanak a cégeknek,
- kompenzálják a vállalatok által tapasztalt magas energiaárakat.
Olaszországnak több mint 50 milliárd euró értékű állami támogatást hagyott jóvá Brüsszel.
A sajtgyártó vállalat vezérigazgatója szerint ez a mechanizmus sajnos nem működött olyan jól a rövid távú pénzforgalomban.
Hasonlóan látja ezt Mauro Savoia, egy római családi autójavító műhely vezetője is. Miután egy év alatt megduplázódott az energiaszámlája, ő is részesült az adójóváírásból, de azt mondja, hogy többet kellene tenni a kisvállalkozások megsegítésére.
"Semmiféle pénzügyi könnyítés nem történt. Azt vártuk, hogy legalább valamilyen gazdasági támogatás segíti majd a vállalkozásokat az év végén," magyarázta Savoia.
Az EU válaszai az energiaválságra
Az energiaválságra adott európai válaszoknak 3 fő célja volt:
- Az általános energiaigény csökkentése
- A fogyasztók költségeinek csökkentése
- Tervek készítése az orosz gáztól való függés elkerülésére.
Az első cél elérését segítette az idei viszonylag enyhe tél. Ez azt jelenti, hogy a kereslet nem olyan erős, mint amilyen egy hideg évben lehetett volna.
Az árplafonok, segélyek és a támogatások segítettek a második cél elérésében, azaz a fogyasztók költségeinek csökkentésében.
A harmadik kérdésben gyors növekedést láthattunk az új cseppfolyósított gáz szállító terminálok és gázvezetékek terveivel, a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonyság növelésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban.
Ez utóbbi azért is fontos, mert az EU-nak még mindig teljesítenie kell azt a hosszú távú kötelezettségvállalását, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon.
A zöld átmenet jelenthet megoldást
Az ukrajnai háború rávilágított az energiaellátás, az energiafogyasztás és az energiatermelés újragondolásának szükségességére. Ezekről a kérdésekről bővebben a brüsszeli Bruegel agytröszt energiaügyi szakértőjéhez, Simone Tagliapietrához fordut az Euronews riportere, Bryan Carter.
Simone Tagliapietra: Az elmúlt hónapokban az energiaárak meredeken csökkentek Európa-szerte. Így a családok az elkövetkező hetekben és hónapokban alacsonyabb energiaszámlákat fognak látni. De ezek az energiaszámlák még mindig kétszer, háromszor magasabbak lesznek, mint régen.
Bryan Carter: Európa átmeneti válságkeretet hozott létre, hogy megpróbálja kezelni ezt az energiaválságot. Ön szerint ez elegendő, vagy - ahogy egyesek állítják - a piac torzulásához vezet?
Simone Tagliapietra: Válság idején Európa egyik tipikus reakciója, hogy egy kicsit lazít az állami támogatásokra vonatkozó szabályokon. Mi a probléma ezzel? A probléma az, hogy amikor lazítunk és felhígítjuk az európai versenypolitikát, például az állami támogatási szabályokat, akkor jellemzően a két legnagyobb ország, Németország és Franciaország jár a legjobban, amelyeknek van elég költségvetési mozgástere, van pénzük arra, hogy másoknál nagyobb mértékben támogassák a helyi vállalatokat. Így 2022-ben olyan helyzetbe kerültünk, hogy az állami támogatások 80%-át Németország és Franciaország osztotta ki.
Bryan Carter: Olaszországban két cégvezetővel beszéltünk, akik az állami támogatási szabályok alapján adójóváírásban részesültek. De mindketten azt mondták, hogy ez nem elég. Hogyan tudjuk biztosítani, hogy ezek a vállalatok valóban megkapják a szükséges segítséget?
Simone Tagliapietra: Többféle beavatkozás is történt, így az adójóváírás volt az egyik, de ott volt a áfa csökkentése is. A vállalatoknak egy bizonyos időszakban háromszorosára vagy akár négyszeresére nőttek az energiaszámláik, de figyelembe kell vennünk, hogy a kormány beavatkozása nélkül az energiaszámlák ennél sokkal nagyobb mértékben emelkedtek volna.
Bryan Carter: A válság során láthattuk, hogy a villamosenergia-piac nagyon érzékeny az ársokkra, és most az EU konzultációt indított annak érdekében, hogy megpróbálja megreformálni a villamosenergia-piacot. Mi a véleménye erről?
Simone Tagliapietra: Nem szabad azt gondolnunk, hogy ez lesz a megoldás az energiaválsággal kapcsolatos problémáinkra. Mi volt a mi energiaválságunk problémájának az alapja? A földgáz iránti kereslet és kínálat közötti eltérés az orosz fegyverkezés után. Tehát az egyetlen módja annak, hogy Európa fenntartható módon kijusson ebből a válságból a következő hónapokban, az, hogy ezt az egyensúlyhiányt helyrehozza, amit a kereslet csökkentésével és a kínálat maximalizálásával, alternatívákkal tesz meg. Ami az úszó tárolók és gázosító egységek megépítését jelenti, ahogyan Németország is teszi. Ami azt jelenti, hogy új megállapodásokat kell kötni a cseppfolyósított gáz szállítóival. A napenergia népszerűsítése, hogy megszabaduljunk a gáztól a villamosenergia-termelésben, a hőszivattyúk elterjedésének elősegítése a házainkban, hogy megszabaduljunk a gázkazánoktól. Ezek az egyetlen strukturális megoldások az európai energiaválságra.