Piketty: az unió szétesésénél rosszabb, ha az idegengyűlölet vezérli

Piketty: az unió szétesésénél rosszabb, ha az idegengyűlölet vezérli
Írta: Németh ÁrpádFrédéric Bouchard
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Unió az idegengyűlölet pályájára tért, ami az Európai Unió szétesésénél is rosszabb, mert a romok talán még újjáépíthetők – mondja a sztárközgazdász.

Thomas Piketty a világ legnevesebb francia közgazdásza. Sztárközgazdásznak is nevezik. Hat éve A tőke a 21. században című könyvéből 2,5 millió példányt adtak el, és 40 nyelvre fordították le. Thomas Piketty egy ellentmondásos, a Tőke és ideológia című könyvvel tért vissza. Összehasonlító és történelmi útján 1200 oldalon taglalja a gazdasági egyenlőtlenségeket.

HIRDETÉS

Ez Euronewsnak adott interjúban az egyenlőtlen világról így vallott:

A mai világot a kiábrándulás jellemzi. Azt hittük, hogy a nagy gazdaságok vagy gazdasági rendszerek képesek a javak jobb elosztására. Ez a kiábrándulás élteti az azonosság fantáziáját, a nacionalistákat abban az Európában, ahol nagyok a nézeteltérések az országok között – Németországot, Franciaországot és Olaszországot is beleértve. Mindenkinek az a benyomása, hogy minden a másik hibája, és ha nem hibáznának, minden jól menne. Ez természetesen téves, mert a dolgokat együtt kell felépítenünk. A kölcsönös bizalmatlanság aggaszt.

Piketty a populizmust egy dobozként írja le, ami semmit és mindent rejt. Ebbe belefér az idegengyűlölet, néha pedig olyan gazdasági üzenetek, amelyek a kényszer alóli felszabadításra szólítanak fel. Kényszer például az államadósság. Ezeket a dolgokat összefüggéstelenül ömlesztik ugyanabba a dobozba – mondja Piketty. Egyik példája az államadósság. Németország és Japán az 50-es években megszabadult a kényszertől. Nagymértékben sikerült csökkenteniük az államadósságot – a nagy örökségekre kivetett kivételes adókkal. Ez egy hatalmas siker volt, ráadásul a progresszív adózást alkalmazták a magasabb jövedelműek esetében. Ugyanezt a magasabb bevételt sújtó progresszív az adózási rendszert alkalmazták az Egyesült Államokban a 30-as és 80-as évek között. A történelem felidézése elengedhetetlen a ma jelentkező problémák megoldásában. Ha csak a jelen és a bizonyosság vezérel bennünket, akkor nemcsak hogy képtelenek leszünk a dolgok megoldására, hanem ajtót nyitunk a sodródás előtt. Ha azt magyarázzuk, hogy a gazdasági rendszer megváltoztatása képtelenség, hogy a társadalmi osztályok közötti egyenlőtlenség nem mérsékelhető, hogy az államok nem tehetnek többet a határellenőrzés és azonosságuk megőrzése érdekében, akkor nem meglepő, hogy a vita a végén a határőrizetre összpontosul.

Nem szabad megvárnunk az unió zsugorodását

Piketty úgy véli: nem szabad megvárni a következő pénzügyi vagy politikai válságot, a brexithez hasonló népszavazást, hogy felmérjük a helyzetet. „Nem szabad megvárnunk a 28-at, ami rövidesen 27, talán 26 vagy 25 lesz. Nem szabad megvárnunk, amíg minden lemorzsolódik” – mondta.

Nagy hibának tartom azt feltételezni, hogy a brexit kizárólag a britek vagy a szűk látókörű brit nacionalizmus felelőssége.
Thomas Piketty

A brexit – a kivált a 2008-as válság után – a nem működő európai modellt tükrözi – fejtette ki a közgazdász. 2012-ben és 2013-ban, amikor az euróövezet recesszióba hanyatlott – miközben a világ többi része talpra állt, az Egyesült Államok pedig már kilábalt a 2008-as válságból, nos, az Egyesült Királyságban ekkor úgy tekintettek az Európai Unióra, mint egy olyan területre, ahol senki sem akar élni. Ez volt a népszavazás tervének szövegkörnyezete. Ugyanezt a kontextust alkalmazták a katalánok, hogy elhagyják Spanyolországot. Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy ez „egy félreértés, amit a közép- és munkásosztály talán majd megért”. Nem beszélhetünk úgy – ami egyre inkább táptalajra lel Franciaországban –, hogy a nemzeti rétegek reményüket vesztett nacionalisták és rasszisták, akik 20 éve a Nemzeti Gyűlésre vagy a Nemzeti Frontra szavaznak. Nem törődünk velük. A kivételezett csoportok kialakították politikájukat, mert tudják mi a jó. Ilyen uralkodó hozzáállást lát ma Franciaországban Piketty.

Ha a hagyományos balközép és jobbközép pártok nem képesek lépést tartani a nemzeti mozgalmakkal, az az általunk ismert Európai Uniónak a végét jelenti? – kérdezte Frédéric Bouchard, az Euronews riportere.

Piketty szerint vagy az Európai Unió végét jelenti, ami kilépések sorozatával jár; vagy pedig azt, hogy az idegengyűlölő és rasszista erők veszik át az uralmat az unió felett, aminek már tanúi vagyunk – például az európai életmód biztosi tisztségének a létrehozásával. Emberek tízezrei haltak meg a Földközi-tengeren az eltelt 10 évben – hangoztatta Piketty –, miközben Európának minden feltétele adott ezeknek az embereknek az elhelyezésére. 520 millió lakosával Európa a világ leggazdagabb térsége. Minden ésszerűségnek ellentmond, hogy nem tud befogadni évi 1 millió menekültet.

Az Európai Unió az idegengyűlölet pályájára tért, ami az Európai Unió szétesésénél is rosszabb, mert a romok talán még újjáépíthetők.
Thomas Piketty

Piketty azonban nem kesereg azon, ami nem működik. Inkább járuljunk hozzá a megoldáskereséshez – mondja. A megoldások egyike a francia-német vagy a francia-német-olasz és belga szövetség, amely a társadalmi és környezetvédelmi beruházásokban, az adózás szabályozásában közös politikát alkalmaz. Egy ilyen elképzeléshez bárki szabadon csatlakozhatna. Egy ilyen terv nem ásná alá a meglevő Európai Uniót, hanem adaléka lenne, hogy kihúzza a csávából. És Piketty ezt kivitelezhetőnek tartja.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Meredeken csökken az infláció az eurózónában, Belgiumban nulla százalék közelében van az index

Tavaly nyár óta először nem emelt kamatot az Európai Központi Bank

Az eurózóna növekedése idén kisebb lesz az eredetileg vártnál