A franciaországi tüntetések háttere
HIRDETÉSPárizs 2015-ben még a klímacsúcsnak adott otthont, amelyen az ENSZ tagországainak jelentős többsége elfogadta a globális felmelegedés megállítását célul kitűző egyezményt.
Három évvel később, most békés és erőszakos utcai akcióktól hangos a francia főváros. A sárgamellényes tüntetőknek és szimpatizánsaiknak nem tetszik, hogy a környezetvédelmi törekvések árát a kormány az állampolgárokkal akarja megfizettetni.
Megválasztása után Emmanuel Macron elnök a környezetvédelmet politikája egyik legfontosabb projektjeként jelölte meg. Az üzemanyagadók 2019 januárjától tervezett felemelésének célja az lett volna, hogy a gépjárművel rendelkezők változtassanak közlekedési szokásaikon.
Franciaországot Európa egyik leginkább környezettudatos államának tartják, azonban a károsanyag-kibocsátás folyamatosan emelkedik, az energiafelhasználás 75 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból származik.
Mindeközben a dízel üzemanyag ára átlagosan 16 százalékkal emelkedett idén, a literenkénti 1 euró 24 centről 1 euró 48 centre nőtt, sőt októberben meghaladta az 1 euró 53 centet is.
A sárgamellényesek kezdetben az üzemanyagadó emelkedése ellen tiltakoztak, ahogy azonban a mozgalom egyre nőtt, a követeléseik kibővültek, és az emberek most már a jobb életkörülményekért, valamint a kormány adó- és szociális politikája ellen tüntetnek.
A 34 OECD tagállam közül tavaly Franciaországban volt a legmagasabb az adó mértéke a GDP alapján. (A 46,2 százalékkal a franciák a több mint egy évtizedig a lista élén álló Dániát előzték meg).
Többek közt ez is oka annak, hogy a sárgamellényes tüntetések folytatódhatnak, függetlenül attól, hogy a kormány szerdán bejelentette, kész végleg elállni az üzemanyagadó felemelésétől.