Hiába sürgeti a francia elnök, nem sikerült megoldást találni a problémára.
Hosszú vita után sem sikerült megállapodniuk az Európai Unió tagországainak hétfői luxemburgi találkozójukon, hogy miként reformálják meg a kiküldött munkavállalók bérezéséről szóló uniós szabályozást. A gazdagabb nyugati tagországok munkavállalói számára versenyhátrányt jelent a szegényebb keleti tagállamokból érkező olcsó munkaerő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ugyanakkor a keleti országok kormányai sincsenek könnyű helyzetben, mert ahogy az észt munkaügyi miniszter is mondta, olyan szabályozást kell kitalálni, amely egyszerre képviseli a munkaadók és a munkavállalók érdekeit és egyiket sem a másik rovására, miközben figyelembe veszi a munkaerő szabad áramlásának uniós elvét.
A legjobb példa a problémára a fuvarozó cégek és a sofőrök esete. Egy kelet-európai cég számára előny az uniós piacon az, hogy olcsó munkaerővel tud megrendeléseket teljesíteni, miközben a sofőröknek hátrány, hogy azonos munkáért kevesebb bért kapnak, mind a nyugat-európai kollégáik. Hasonló a helyzet az építőiparban is.
A probléma mielőbbi szabályozását a francia elnök sürgeti aki egy hétfői Twitter üzenetében üdvözölte, hogy a tagországok megnyitották az erről szóló vita, Macron szerint a cél a hatékonyabb védelem és a kevesebb visszaélés.
A vita most arról szól, hogy hány hónapig lehet és milyen feltételekkel foglalkoztatni valakit kiküldetésben és arról, hogy a szabályozást mikortól vezessék be. A kelet-európai országok vezetői a vitában eddig elhangzottak szerint úgy tűnik, alapvetően a vállalkozások érdekeit képviselik és nem annyira a munkavállalókét.