A belsőégésű motorok feltalálása óta nem okozott semmi akkora durranást a járműipar történetében, mint a hét hónapja kirobbant károsanyag-kibocsátási
HIRDETÉS
A belsőégésű motorok feltalálása óta nem okozott semmi akkora durranást a járműipar történetében, mint a hét hónapja kirobbant károsanyag-kibocsátási botrány.
Tavaly szeptemberben az amerikai hatóságok csalással gyanúsították meg a Volkswagent, a világ egyik legelismertebb márkáját.
A gyanú szerint csaltak a károsanyag-kibocsátást mérő teszteken, a dízelautókat olyan szoftverrel szerelték fel, amely felismeri, hogy laboratóriumban tesztelik az autót, és ennek megfelelően visszafogja a teljesítményt.
Az úgynevezett “Dízel-gate” eurómilliárdokat vett ki a VW kasszájából, Martin Winterkorn vezérigazgató pedig belebukott a botrányba.
És ez még nem minden. A “Dízel-gate” lavinát indított el, sorra vizsgálják a nagy autógyártókat, és így egy újabbról derült ki, hogy rendszeresen csalt. A Mitsubishi 25 éve kozmetikázza az üzemanyag-fogyasztási eredményeit.
Adásunkban a botrány hatásai mellett a megválaszolatlan kérdésekről beszélünk.
Ki a felelős? Európában is ugyanúgy kártalanítják a vásárlókat, mint Amerikában?
Az emissziós-botrány a Pekingi Autószalonra is árnyékot vet, ahol a világ legnagyobb autópiacáért versenyeznek a gyártók.